Más ellenzéki pártokhoz hasonlóan nem vett részt az Országgyűlés szombati, ünnepi rendezvényén a Jobbik, ahol a rendszerváltást követő új parlament megalakulására emlékeznek a Fidesz-KDNP-s képviselők.
A demokratikus és jogállami berendezkedés formális megteremtése mellett elmaradt a történelmi igazságtétel, a rendszerváltozást követő években a magyar polgárok számára nem az elvárt jólétet és biztonságot hozta el a demokrácia. A mai napig hatóan elmaradt az egypárti kommunista rendszer működtetőinek felelősségre vonása, beleértve az ügynökakták teljes nyilvánosságát, a vagyonuktól és szabadságuktól megfosztott rétegek valódi kártalanítása. Pedig a magyar polgárok akkor és most is egy olyan szociális piacgazdaságban és olyan európai értékekben hittek és hisznek, mint a jog uralma és a keresztény értékekre alapuló, elesettekkel való szolidaritás
– idézte szombati közleményében Jakab Péter, a Jobbik elnöke és frakcióvezetője, valamint Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese azt a politikai nyilatkozatot, amit párt benyújtott az Országgyűlésnek.
Hamis pátosz helyett szomorú valóság
1990. május 2-a a magyar politikatörténet fontos dátuma. Ezen a napon tartotta alakuló ülését a négy évtizedes kommunista diktatúra után szabadon megválasztott országgyűlés. Az eseményt az egész társadalom figyelme és reménykedése kísérte. Bíztunk abban, hogy ha nem is azonnal, nem is könnyen, áldozatot is vállalva, de megközelíthetjük a nyugati országok szintjét.
Közölték: a Jobbik mint nemzeti néppárt, természetesen tisztelettel emlékezik meg a kommunista egypárti uralom utáni első szabadon választott Parlament 1990. május 2-i megalakulásáról, amely hazánknak egy új, polgári és demokratikus fejlődést ígért.
„Pártunk megalakulása óta azért küzd, hogy az akkori reményeink végre valósággá váljanak, ezért – úgyis mint a parlament legnagyobb ellenzéki pártja – saját szövegű határozatot nyújtottunk be Jakab Péter elnök úrral közösen, hiszen mi tudjuk, hogy hazánk kormányzását a rendszerváltozás időszakában a korábbi pártelit hatalom- és vagyonátmentése közepette vette át az új, demokratikusan megválasztott Antall-kormány.”
Mi, a néppárti Jobbik részéről ezekben az értékekben hiszünk, és felidézzük, hogy 30 évvel ezelőtt hazánk történelmi lehetőséget kapott a szabadság, az alkotmányosság és a nemzeti önrendelkezés megvalósítására. Valljuk, hogy a demokrácia nem csupán intézményeket, nem csupán választási rendszert, hanem mindenekelőtt politikai kultúrát jelent, amelyben fontos a jog és a törvényes rend betartása – írták, hozzátéve, hogy semmilyen politikai erő nem törekedhet kizárólagos hatalomra, a magyar államiság intézményeiben érvényesülnie kell a szakmaiságnak és az autonóm döntéseknek, a fékek és ellensúlyok rendszerének.
A koronavírus-járvány kapcsán meglepően háttérben maradt, de szombaton beszédet tartó köztársasági elnökkel kapcsolatban azt írták,
„Áder János jó ideje elmulasztotta ellátni az alaptörvényben rögzített feladatát, nem jeleníti meg a nemzet egységét ebben a nehéz időszakban, és cinikus kommentárral ellátva azonnal aláírta a felhatalmazási törvényt.”
Jakab Péter és Brenner Koloman szerint a 21. században, 30 évvel az első kísérlet után elérkezett az ideje egy modern, polgári Magyarország felépítésének, amely minden magyar polgár számára szabadságot, biztonságot és gyarapodást biztosít. "A néppárti Jobbik ebben hisz, egy biztonságos, és minden magyar polgár számára kiszámítható gyarapodást biztosító hazában, ezért a célért dolgozunk."
„Ezért a fideszes farizeusok május másodiki rendezvényén nem veszünk részt”.