Gheorghe Mărdărescu szobrát a magát előszeretettel "multikulturális intézménynek" nevező Babeș-Bolyai Tudományegyetemen állították fel szerdán – írja az erdely.ma.
Mărdărescu az I. világháborúban a román hadsereg tábornoka volt, 1919 áprilisától pedig az erdélyi hadsereg parancsnoka.
Amikor a Tanácsköztársaság a románok kardjába dőlt - 100 éves a kommunista katonai összeomlás
1919. július 30-ának hajnalán a román hadsereg, a párizsi békekonferencia határozott tiltása ellenére, átlépte az addig állóharcban tartott Tisza folyó vonalát. A Vörös Hadsereg tíz nappal azelőtt indított, majd az ellenséges ellentámadás következtében július 26-ára teljesen összeomló támadását követően a megszálló csapatok elhatározták: a szövetséges hatalmak tiltása ellenére leszámolnak a Magyarországgal.
A tábornok felelősnek tekinthető számtalan véres incidensért, tömeggyilkosságért és Magyarország módszeres kifosztásáért. Becslések szerint mintegy 30-40 ezer vagonnyi rablott értéket vittek ki az országból, a megszállás 1,5-3 milliárd aranykorona kárt okozott.
A román hadsereg kifejezetten kegyetlenül bánt a civil lakossággal, mindennaposnak számítottak a brutális büntetések, például a botozás. Mărdărescu katonái
de szinte minden megszállt településre jutott egy gyilkosság, rablógyilkosság, vagy nemi erőszak.
A szerdai kolozsvári szoborállítás alkalmával többek között a Román Akadémia elnöke és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektora, Ioan-Aurel Pop, Gabriel Leș honvédelmi miniszter, Kolozsvár főpolgármestere, Emil Boc, illetve Ioan Aurel Cherecheș, Kolozs megye prefektusa tisztelgett Gheorghe Mărdărescu és az 1919-es tömeggyilkosok és rablók emléke előtt.