Sas Zoltán szerint a külföldi pártfinanszírozásról szóló jelentés alapján egyik párt vagy pártalapítvány sem lehet érintett

Sas Zoltán szerint a külföldi pártfinanszírozásról szóló jelentés alapján egyik párt vagy pártalapítvány sem lehet érintett

Ez a megállapítás arra az esetre vonatkozik, hogy ha bebizonyosodik, hogy ezek a pénzek kampányra lettek fordítva, vagy pártokhoz kerültek, abban az esetben helyes ez a megállapítás

- mondta az Alfahír videós rovatában Sas Zoltán, a Nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke a testület ülése után, ahol Kovács Zoltán András nemzetbiztonsági dandártábornokot a Nemzeti Információs Központ (NIK) vezetőjét hallgatták meg, aki szerint Magyarország szuverenitásának megsértését és a vonatkozó jogszabályok áthágását jelenti a külföldről pártokhoz érkező támogatások.

Sas Zoltán jelezte, már az ügy kirobbanásakor kezdeményezett egy törvénymódosítást, amely ezt a gyakorlatot megszűntette volna.

A módosítás lényege az lett volna, hogy a civil szervezetek továbbra is kaphassanak pénzeket külföldről, de ezeket pártokhoz, kampányolással ne folyathassák át. A kormánypárti parlamenti többség ezt nem támogatta

- tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy adott cégek például egy párt által megtartott rendezvényen a hangosítás, a színpadtechnika költségeit külföldi pénzből finanszírozzák, kampánytámogatásnak minősülhet-e Sas Zoltán úgy fogalmazott, „amennyiben ez valóban bebizonyosodik, az akkor nagyon komoly kérdéseket vet fel. Ez tényleg a jogászok asztala.”

Sas Zoltán szerint sokkal pontosabban nem lehetne látni az ügy részletei akkor sem, ha a jelentés teljes egészét nyilvánosságra hozták volna. A bizottság elnöke ugyanakkor hangsúlyozta,

a jelentés alapján nem látható olyan adat, amely szerint bármelyik párt, vagy pártalapítvány, közvetlenül érintett lenne. Szerinte hasonló a helyzet a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) esetében.

Büntetőjogi relevanciája annak, hogy ők pénzt kaptak nincsen. Ugye ők nem pártként üzemeltek, hanem egyesületként, aminek a támogatását semmi nem tiltja. Az, hogy a későbbiekben a politikai kommunikációban ez hogy fog „rájuk égni”, az láthatjuk a médiában. A kormánypárt ez folyamatosan nyomja, szajkózza, azt pedig, hogy ki mit hisz el, az a saját döntése

- hívta fel a figyelmet Sas Zoltán.

A vizsgálati anyag javasolta, hogy az Állami Számvevőszék, (ÁSZ) illetve a Nemzeti Adó és Vámhivatal, (NAV) valamint a Nemzeti Információs Központ (NIK) részéről várnak el vizsgálatot ezekben az ügyekben. Ugyanakkor a jobbikos képviselő elmondta, az ilyen ügyekben a Nemzetbiztonsági bizottságnak csak meghallgatási jogköre van, tehát nem rendelhet el. Arra a kérdésre, hogy a testület munkáját mennyire hatotta át a pártpolitika Sas Zoltán úgy vélte, ebben a kérdésben a bizottságon belül egy tisztességes érdekképviselet zajlik.

Nem érvényesül olyan szinten a pártpolitika, mint például a médiában. Ez érzékelhető.

Sas Zoltán szerint az egész ügyet a kormányzati kommunikáció egyfajta „kommunikációs atombombaként” próbálja rádobni az ellenzéki pártokra, de ha tényleg meg akarták volna oldani ezt a helyzetet, akkor elfogadták volna a módosító javaslatát, de mivel nem így tettek, inkább a már említett kommunikációs bombaként használják és folytatják a „dollárbaloldalazást” ami a Jobbik képviselője szerint rájuk nem vonatkozhat.

Én nyugodt vagyok, mivel a Jobbik soha nem volt baloldali párt. Mi egy konzervatív jobboldali párt vagyunk, tehát engem nem bánt, ha a baloldalnak a vitatott pénzeit vizsgálja bárki is

- hangsúlyozta a beszélgetés végén Sas Zoltán, a Nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke.