Egészen szürreális őszinteséggel vallott Schmitt Pál korábbi államfő arról, hogy hivatali ideje alatt meg sem fordult a fejében élni vétójogával.
A hamis doktori diplomamunkájával lebukott, majd első köztársasági elnökként lemondást benyújtó egykori olimpiai bajnok sportoló a kormánypárti Mandinernek adott interjúban világított rá, miért baj az, ha egy párt saját bizalmasait teszi meg államfőknek, például a hasonlóan tehetséges Áder Jánost, vagy a nemrég még Fidesz-fülbevalóban kacsintgató Novák Katalint.
Amikor az interjúban feltették Schmittnek a kérdést, mivel magyarázza azt, hogy köztársasági elnökként egy alkotmányos vagy politikai vétóval sem élt, így felelt:
„Úgy gondolkoztam, amelyik törvényt elém terjesztették, az átment a bizottsági előterjesztésen, megtárgyalta a frakció, s titkos szavazáson döntött róla az országgyűlés. Azon az állásponton voltam, nem tudok okosabb lenni, mint akik előterjesztették.”
Tehát Schmitt Pál szerint semmi értelme nem volt annak, hogy ő államfőként vétójoggal bírt, vagy eleve, hogy államfő lehetett. Mondjuk amíg ez egy pártbizalmi pozíció, ebben sok újdonság valóban nincs.