A harminc szaúdi, valamint egy-egy iráni és afgán állampolgárt még 2013-ban vették őrizetbe. A szaúdi síita kisebbség azt mondja: többen közülük a közösség jól ismert alakjai, aki sosem ártották magukat politikai ügyekbe.
A Szaúd-Arábiai Királyságban jó ideje nem vádoltak meg síitákat kémkedéssel. Az eljárás feszültséget szíthat a szunnita többség és a síita közösség között.
A vádlottak az ügyészség szerint hálózatot építettek ki az iráni hírszerzés munkatársaival, és katonai információkat adtak át nekik, valamint "szabotálták" az ország gazdasági érdekeit. A vádak között szerepel még, hogy tiltakozásokat szítottak, kémeket toboroztak, titkos jelentéseket küldtek e-mailben az iráni hírszerzésnek, valamint felségárulást követtek el. A síitákat azzal is vádolják, hogy tiltott könyveket birtokoltak.
A vádlottak között egyetemi tanár, gyermekorvos, bankár és két vallási vezető is van. Rijád és Teherán között azt követően robbant ki diplomácia konfliktus, hogy Szaúd-Arábia január elején több szélsőségessel és terroristával együtt kivégezte az ellenzéki mozgalmakat támogató és az országban élő síita kisebbség jogaiért szót emelő Nimr al-Nimr síita főpapot, akit szintén terrorizmus miatt ítéltek halálra. A kivégzés hatalmas felháborodást váltott ki Iránban. Szaúd-Arábia nagykövetségét tüntetők támadták meg és dúlták fel. Válaszul Rijád és több szövetségese megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal.
A két regionális hatalom, az iszlám szunnita ágának fundamentalista, vahhábita irányzatát követő, arab Szaúd-Arábia és a síita, jellemzően perzsa Irán között évek óta vetélkedés zajlik a térség felett gyakorolt befolyásért. A tavaly nyáron Irán atomprogramjáról - Teherán, valamint a nagyhatalmak és Németország között - létrejött megállapodás viszont jelentősen javította Teherán pozícióját a nemzetközi közösségben.
Szakértők szerint Rijád és Teherán rivalizálása instabilitást okoz a térségben.