Mire tanít bennünket a magyar történelem a jelenlegi migrációs krízissel kapcsolatban?
- tették fel a történelemmel foglalkozók között kézenfekvő kérdést a kerekasztal-beszélgetés résztvevői.
Popély Gyula történész, „a Felvidék krónikása” bevezető előadásában érzékletesen mutatta be ezzel kapcsolatban a háborús pusztítások okozta etnikai változásokat a Kárpát-medencében. Elmondása szerint míg Mátyás halálakor, 1490-ben a Kárpát-medence lakosságának 80-90%-a, mintegy 4,5 millió ember tartozhatott a magyar etnikumhoz, a Rákóczi-szabadságharc idején már csak alig 1 millió magyar ember lakta ősei földjét, ami indokolttá tette Herder közismert, a magyarság eltűnésére vonatkozó jóslatát. Nemzetünk azonban mégsem szívódott fel a szláv és germán népek tengerében, hanem megmaradt, köszönhetően a Habsburg Birodalmon belül élvezett viszonylagos függetlenségének, a reformkor párját ritkító nyelvi, szellemi és kulturális fejlődésének valamint a kiegyezés utáni példátlan gazdasági növekedésnek.
Raffay Ernő történész, korábbi honvédelmi államtitkár előadásában elmondta, hogy a kiegyezéskor létrejövő liberális Magyarország kétségtelen fejlődésének azonban súlyos árnyoldalai is voltak, különösen a magyarság gazdasági erejének visszaesése, önmagával való meghasonlása és a különböző izmusok erőteljes terjedése, melynek következtében az első világháború végére a nemzeti erők végzetesen meggyöngültek.
A vészhelyzet küszöbén így Károlyi Mihály tudta magához ragadni a hatalmat. Az ő felelőtlen politikája pedig egyenesen vezetett a trianoni békeszerződéshez, hazánk és nemzetünk feldarabolásához és ahhoz, hogy néhány boldog esztendő kivételével máig állami irányítás alatt folyhat nemtelen eszközökkel a külhonban élő magyarság ősei földjéről történő elüldözése és erőszakos asszimilálása. Popély Gyula főként a Felvidékről hozott példákkal bőven szólt ezekről az eszközökről is, például a durván hamisított nemzetiségi statisztikákról vagy a nemzetközi szerződések szándékos be nem tartásáról, a magyar lakosság elüldözéséről, kitelepítéséről, asszimilálásáról.
A jelenkori migrációs krízissel kapcsolatban a kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy annak oka elsősorban az Amerikai Egyesült Államok felelőtlen, ám az Európai Unió jelenlegi vezetőinek támogatása mellett végrehajtott észak-afrikai és közel-keleti politikája. Csak remélni lehet, hogy e káros politikát a Trump-adminisztráció nem fogja folytatni, az Európai Unió vezetői azonban még most is hirdetik a nyitott kapuk elvét, miközben a kezdeti lelkesedés után ezzel már saját lakosságuk sem ért egyet. Ez pedig – amerikai mintára - könnyen a jelenlegi uniós liberális elit bukását eredményezheti a következő évek választásain.
A beilleszkedni nem is akaró, ám rendkívül vitális migránstömegekkel kapcsolatban Szávay László érzékletes példát hozott, ugyanis a múlt év végi német munkaügyi statisztikák szerint a tavaly Németországba érkezett mintegy 1 millió bevándorlóból csak mintegy hatvan főnek sikerült tartósan elhelyezkedni. Popély Gyula szerint az Európai Unió a jelenlegi politikát folytatva a Római Birodalom sorsára fog jutni, mely utolsó korszakában már barbár hadakat zsoldjába fogadva volt kénytelen védekezni más barbár hadak betörései ellen, utolsó császárát pedig annak saját germán testőrparancsnoka, Odoaker gyilkolta meg. Raffay szerint Róma belülről gyengült meg és most ugyanezt a példát készül megismételni az Unió is. A két történész szerint csak a Nemzetek Európájának megteremtése teremthet olyan erős Európát, mely hatékonyan képes szembeszállni a világ kihívásaival és a migráció jelentette veszélyhelyzettel.
Szávay László szerint jól példázza Nyugat- és Észak-Európa helyzetét az a tény, hogy egyre több nyugdíjas és nem munkaponthoz kötött dolgozó érkezik e térségekből Magyarországra letelepedési céllal, mert a nyugati nagyvárosok kezdenek élhetetlenné válni számukra. Közép-Európának tehát még van választási lehetősége, ám akkor határozottnak kell lenni és nemet kell mondani bizonyos brüsszeli döntésekre. Ezt azonban egyáltalán nem segíti az a kétkulacsos, befelé harcot hirdető, ám kifelé mindent aláíró politika, amit jelenleg az Orbán-kormány folytat a közvélemény figyelmének elterelése és ezzel hatalma biztosítása érdekében.
A Soltvadkerti Nemzeti Estek keretében e kerekasztal-beszélgetés volt a második alkalom, november 30-án Gregor Bernadett és Szarvas Attila színművészek látogattak el a városba és adtak műsort az érdeklődő helyieknek.