Stummer János, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának elnöke keddi Facebook-posztjában arról írt, kérdésekkel fordul a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) alá tartozó hírszerzéshez azzal kapcsolatban, hogy a magyar hálózat tagjai nyújtanak-e aktív, titkosszolgálati segítséget a belarusz rezsimnek.
A jobbikos politikus a részletek kifejtése nélkül leszögezi: beszédes hallgatásával az Orbán-kormány a fehérorosz diktátor, Lukasenka pártját fogja, és ezért kérdés, az idén júniusban megrendezett Lukasenka-Orbán találkozón részt vett-e a magyar delegáció tagjaként valaki a magyar titkosszolgálatok delegáltjaként.
Stummer arra is kíváncsi, hogy kerültek-e szóba a minszki találkozón a két ország titkosszolgálati együttműködésével kapcsolatos kérdések, fogalmaztak-e meg akár a fehérorosz, akár az orosz szolgálatok "kéréseket" a magyar szolgálatok és a magyar külügy felé a fehérorosz helyzettel kapcsolatban, vagy
A bizottsági elnök szintén választ vár arra, hogy kaptak-e utasításokat, és ha igen, akkor milyeneket a magyar szolgálatok a Fehéroroszországban kialakult helyzettel kapcsolatban, és esetleg vannak-e Magyarországra nézve nemzetbiztonsági kockázatai a belarusz "forradalomnak".
Stummer János közölte azt is, hogy ha nem kap érdemi válaszokat, akkor bizottsági ülést hívhat össze az ügyben.
Fehéroroszországban az elnökválasztás óta folyamatosak a tüntetések, az ellenzék nem fogadja el Lukasenka elnök 80 százalékos arányú újraválasztási eredményét. A tiltakozók szerint a választáson durva csalás történt, és ezt a véleményt osztja a nemzetközi vélemény is. A demonstrációk kezdetén folyamatosak voltak a rendőri túlkapások, több ezer embert állítottak elő és a fogvatartottak kínzásokról számoltak be. A demonstrációk száma és mérete folyamatosan növekszik, ám az Orbán Viktor miniszterelnökkel is kiváló kapcsolatot ápoló Lukasenka elnök a tiltakozásokra külső ellenségkép vizionálásával és a hadsereg készenlétbe helyezésével reagált.
A magyar diplomácia hosszas, néma kivárás után is csak bizonytalan állásfoglalásokat tett az ügyben, Szijjártó Péter külügyminiszter végül közölte: a magyar kormány a lengyel álláspontot támogatja, a lengyelek szerint viszont új választást kellene kiírni nemzetközi megfigyelők bevonásával.