A magyar politika a rendszerváltás óta képtelen meglépni a Szabadság téri szovjet emlékmű szoborparkba szállítását, annyira tart az orosz diplomácia reagálásától. Úgy tűnik, ez nem is véletlen.
Orbán Viktor kedden George H. W. Bush néhai amerikai elnök Szabadság téri szobrának avatásán azt mondta, a tér egyik oldalán áll a német, a másikon a szovjet megszállás emlékműve. Világos üzenet ez is: ha magyar vagy, csak két lehetőség között választhatsz, vagy a megszállók, vagy a szabadság mellé állsz - fogalmazott.
Ugyanakkor az emlékmű értelmezése csak az orbáni felfogás szerint van így, hiszen valójában a szovjet emlékmű nem a magyar szempontok szerint állít történelmi emlékeztetőt a megszállásunknak, hanem azt valójában még a kommunista rezsim emelte saját maga kedvére azzal a felirattal, hogy
„Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek!”.
Tehát valójában nem megszállási emlékműről van szó, hanem egy megszálló hatalom itt ragadt, és a rendszerváltás után három évtizeddel is saját magát dicsőítő építményéről.
Ez a fordított észjárás egyébként nem új: az Orbán-kormány gyakorlatilag ugyanezt a kommunikációs trükköt alkalmazta Trianon napjával kapcsolatban is, hiszen hivatalosan az sem gyásznap lett, hanem konfliktuskerülő módon inkább egy ünnepi hangulatú emléknap, amikor az ország és a nemzet teljes tönkretételének gyásza helyett inkább a nemzeti összetartozásért adhatunk hálát.
Az orosz külügyminisztérium viszont nem volt megértő, és csütörtökön egy Facebook-posztban reagált a nyilvánosság előtt, szúrta ki a Telex. Ebben Marija Zaharova külügyi szóvivő felháborodva írt arról, hogy Orbán megállási emlékműnek nevezte a fasizmus alól bennünket felszabadító 80 ezer vörös katona áldozatának emléket állító építményt.
A szóvivő „perverznek” nevezte az ilyen megnyilatkozásokat, majd arról írt, hogy Magyarország Hitler mellett harcolt a második világháború idején, miközben civilek ellen követett el bűncselekményeket. A szóvivő úgy vélte, ők valójában békét és szabadságot hoztak az európai népeknek, de egyes országok most arra játszanak, hogy ezt a tényt eltorzítsák, a saját felelősségüket pedig csökkentsék.
A Szabadság téri szovjet „hősi” emlékművet két alkalommal rongálták meg komolyabban, az 1956-os forradalom, valamint a 2006-os tüntetések során. Az önkényuralmi jelképet ábrázoló címert minkét esetben lefeszítették az emlékműről, illetve a 2006 szeptemberi esetnél azt a tüntetők a Dunába dobták.