A tavalyi év során Győrben már nagy sikert aratott, Szerzetes, főpap, hazafi: Széchényi Pál címet viselő, rendhagyó tárlat az antropológia, a történelem, az orvostudomány és a művészet segítségével, elsősorban az érzelmekre hatva próbálja megismertetni a látogatókat a katolikus főpap életével, munkásságával és örökségével.
Ahogy Kristóf Lilla Alidától, a kiállítás kurátorától megtudtuk, nem egy klasszikus, kordonokkal elkerített, és vitrinekbe gyömöszölt múzeumi élménnyel gazdagodhat, aki április végétől ellátogat a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba.
S. dr. Perémi Ágota, a múzeum igazgatója a Veszprém.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy Széchényi több szálon is kötődik Veszprémhez, emléke mégis kevésbé van jelen a köztudatban, mint az ildomos volna.
Mint elmondta,
"Kristóf Lilla antropológus és csapata egy nagyon érdekes vizsgálatot folytatott az érsek Nagycenken található múmiáját kutatva, ennek az eredményeit is láthatják majd a múzeumba látogatók".
A vizsgálatról fotódokumentáció is készült, amelyből 110 képet mutatnak be, de a valódi interaktivitást egy igazán formabontó installációs elem: egy műmúmia biztosítja.
Magyarországon most először kaphat ízelítőt a látogató abból, hogy milyen is lehet múmiakutatónak lenni. A szemléltetőeszköz, amely megtévesztésig hasonlít egy eredetire, megfogható és közelebbről is megvizsgálható lesz. Bálint Ibolya képzőművész, a páratlan látványosság megalkotója gondosan ügyelt az összhatásra, a finom részletekre.
Ezt kiegészítve, Balogh Attila idegsebésznek köszönhetően, a világszabadalmat jelentő magyar fejlesztésű 4D anatómiai modellezést egy 3D-s demo formájában tekintheti meg a nagyérdemű. További egyedülálló lehetőséget biztosítanak a kurátorok azzal, hogy a látogatók kezükbe vehetik a Széchényi Pál érsek múmiájának CT-felvételeiből létrehozott háromdimenziós, nyomtatott, pontos koponyamásolatot, ami Falk György munkáját dicséri.
A kiállítás egyik központi eleme, az alább látható animáció, mely az 1704. május 31-i veszprémi mészárlást mutatja be. A Rákóczi-szabadságharc egyik legtragikusabb epizódja során a császári csapatok szörnyű kegyetlenséggel törtek a városra, aminek Széchényi Pál ugyan nem volt szemtanúja, mert nem tartózkodott a településen, de a barbár tett miatt panaszlevelet intézett az uralkodóhoz.
A tárlat anyagában hangsúlyos szerepet fognak kapni a helytörténeti vonatkozású aspektusok, és a városhoz fűződő emlékek.
A kiállításról az alábbi két videóban tudhatunk meg további információkat: