Szigorít a NER: jövőre esküt kell tenniük a még pályán maradó tanároknak, hogy dolgozhassanak

Szigorít a NER: jövőre esküt kell tenniük a még pályán maradó tanároknak, hogy dolgozhassanak

Hogy mire kell majd esküdniük a tanároknak, csak a Jóisten és Orbán Viktor tudja. Az biztos, hogy az új pedagógus életpálya-törvény rendelettervezetében a bérezésre vonatkozó részletszabályok továbbra sincsenek kidolgozva.

Jövő év május 31-étől csak akkor tölthetnek be pedagógus munkakört a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezők, ha felsőoktatási intézményben esküt tettek - vette észre a Népszava a Belügyminisztérium oldalára csütörtök éjjel felkerült új pedagógus-életpálya törvény végrehajtási rendeletének tervezetében. Hogy pontosan mire kell majd esküdniük, nem derült ki a dokumentumból.

Aggasztó az is, hogy

a tanárok bérezésére vonatkozó részletszabályok sincsenek kidolgozva.

Mint a lap írja, a státusztörvény vagy bosszútörvény néven ismertté vált „pedagógus életpálya törvény” (hivatalos rövidítése Púétv.) meglehetősen széles sávokban határozta meg a pedagógusoknak adható bérek mértékét. Példának okáért a Pedagógus I. fokozat esetén bruttó 410 ezer forinttól bruttó 1 millió 65 ezer forintig terjedhet a fizetés), a végrehajtási rendeletben azonban semmilyen szabály nincs arról, hogy a pontos bérek megállapításához szükséges szempontokat a munkáltatók hogyan alkalmazzák.

A rendelettervezetben egyelőre csak a gyakornokok bére került meghatározásra, egységesen bruttó 440 ezer forintban, ami kedvezmények nélkül 292 ezer forintot jelent nettóban.

Vagyis egy pályakezdő gyakornok fizetése jelen állás szerint bruttó 30 ezer forinttal lesz magasabb, mint egy Pedagógus I. fokozatba tartozó, több éve a pályán lévő tanár fizetésének alsó határa

- derült ki a cikkből.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet a Népszavának azt mondta, a végrehajtási rendelet tervezete ahelyett, hogy megválaszolná a korábbi kérdéseket, újabbakat vet fel. Az érdekvédő úgy véli,

az életpályatörvénynek nevezett státusztörvény valójában semmilyen tanári életpályát nem vázol fel.

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Gosztonyi Gábor szerint pedig a törvény egyik legfőbb célja, hogy álmegoldásokkal, adminisztratív intézkedésekkel takarja el az egyre súlyosabb pedagógushiányt.

(Címlapkép: Szomor Balázs/Alfahír)