A kelet-nyugati együttműködés elnehezülése a lehető legrosszabb hír Közép-Európának, a geopolitikai blokkok közötti konfrontációnak ugyanis mindig a két tömb határán fekvő államok a vesztesei - magyarázta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a davosi Világgazdasági Fórumon (WEF).
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Deglobalizáció vagy reglobalizáció? című panelbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy hazánknak és a közép-európai térség egészének alapvető nemzetbiztonsági és gazdasági érdeke lenne a pragmatikus, kölcsönös tiszteletre és előnyökre alapuló együttműködés Kelet és Nyugat között.
Úgy vélte, ez 2021 végéig jórészt reális forgatókönyv volt, de a tavalyi év elejére egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy törés lesz a kapcsolatrendszerben, ami a régió számára a lehető legrosszabb hír.
"A geopolitikai blokkok közötti konfrontáció mindig rossz azoknak, akik két tömb között helyezkednek el földrajzilag"
- figyelmeztetett, a hidegháborút hozva fel példának.
Szijjártó Péter aláhúzta, szerinte az eurázsiai együttműködés jó alapja volt a gazdasági fejlődésnek, de ez mára "távoli álommá" vált.
"Azt gondolom, hogy három olyan ügy van, amely gyökeres változást hozhatna. Az első, hogy visszatér-e a kölcsönös tisztelet a nemzetközi politikai kapcsolatokba vagy sem, mert sajnos az utóbbi időszakban a kölcsönös tisztelet teljes hiányát tapasztaltuk. A második, hogy mindenki megérti-e, hogy nem írhatja felül a fizikai realitásokat az ideológiai vagy politikai megközelítés. A harmadik, hogy nyitva maradnak-e a kommunikációs csatornák azok között, akik nem szívesen beszélnek egymással" - jelentette ki.
A globalizáció árnyoldalait érintve leszögezte, hogy azt a nagyhatalmak eszközként használták fel "politikai narratívájuk agresszív terjesztésére" világszerte, és ennek keretében erősen stigmatizálták a nemzetközi fősodortól valamelyest eltérő véleményeket.
A miniszter az MTI szerint úgy fogalmazott, hogy
"Értem én, hogy több száz vagy ezer kilométerről ez máshogy néz ki, de Oroszország része a realitásnak, és minél közelebb van hozzá egy szereplő földrajzilag, annál inkább az" - vélte Szijjártó.
Ezért szavai szerint kulcsfontosságú a párbeszéd csatornáinak fenntartása, ennek híján az ukrajnai békének még a reményét is feladja a világ.
Az amerikai-kínai konfliktusról elmondta, szerinte a politika részéről határozott erőfeszítések vannak arra, hogy a nyugati gazdaságot leválasszák Kínáról, azonban a fizikai valóságban, a magánszektorban ennek nincsen semmi jele, sőt épp ellenkező folyamat látható. Példaként hozta fel Magyarországot, amely a nyugati és keleti cégek találkozási pontjaként rendkívül lényeges szereplőjévé vált mára az elektromos autóiparnak. Majd kiemelte, hogy a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül hét kínai, termékeikre pedig a nyugati autómárkáknak is nagy szükségük van.
Szijjártó Pétertől a közönség soraiból megkérdezték, hogy azzal akarja-e elfogadtatni a szabadságjogok csorbulását, a hazai politikai modellt a kormány, hogy Magyarország megkerülhetetlenné válik az európai autóiparban.
"Ez a politikai vita 2010 óta tart. Kormányunk egyértelműen nem a liberális mainstreamet képviseli, hanem jobboldali, patrióta és kereszténydemokrata, ami nem szokványos jelenség Európában" - ecsetelte, mondván, hogy a liberális fősodor ezért mindig is bírálni fogja a vezetést, de azt tiszteletben kell tartani, hogy az utóbbi négy választást a kormánypártok toronymagasan megnyerték.
Arról azonban Szijjártó nem ejtett szót, hogy az Orbán-kormány mennyiben képvisel gazdaságilag neoliberális érdekeket valójában.