Véget ért a karácsony, így az igazi fenyő nélkül nincs ünnep kontra vegyél kínai műanyag fenyőt a környezetvédelem jegyében háborút ezekben a napokban váltja le az egy évben egyszer ki lehet bírni kontra állatkínzás a petárdázás háború.
A felek teljes harci készültségben, érveiket csőre töltve várják, hogy a másik fél tüzet nyisson. Természetesen a hadviselők nem a boltok eldugott hátsó sarkában, a fodrásznál, kutyakozmetikusnál, autószerelő aknában, esetleg otthon, a négy fal között mennek ölre, hanem a közösségi médiában.
A casus belli lehet elcsatangolt kutya, de lehet egy óvatlan kérdés, hogy meddig tart nyitva a tűzijátékos a lidli parkolójában, szélsőséges esetben néhány pár leárazott és szolidan gyanús saját márkás virsli vagy lencserecept.
És csatatér bármiből lehet. Lehet egy zárt, települési vagy egy eltűnt háziállatok keresésére szakosodott oldal, esetleg egy az év túlnyomó részén tökéletesen érdektelen, megunt, kinőtt, haszontalan dolgokat adok-veszek csoport, vagy akár egy régi képeket posztoló oldal, ahol épp ezekben az órákban döbbennek rá az emberek, hogy az ötvenes években is volt szilveszter, ráadásul még szemeteltek is akkoriban.
Természetesen ettől függetlenül régen minden jobb volt, még a szemét és a köztisztaság is, a tetejébe akkoriban petárda nélkül is jól érezték magukat az emberek, elég volt a trombita, a kereplő, játéknak meg a csutkabábú. És még beszélgettek is egymással az emberek.
Ebben a háborúban csak úgy maradhatunk semlegesek, ha egy precíziós csapással becsukjuk és vissza sem térünk idén a közösségi dühöngőbe.
Keseregni azonban felesleges, a következő napok komment-blitzkriegje után nyugalmasabb időszak jön, a békés, csendes, unalmas, szürke január. Végre.
Természetesen csak azután, hogy január 1-jén reggel a közösségi médiát elárasztó szilveszteri mulatság utáni romok képei miatt kitörő régen még szemét nélkül is tudtak bulizni az emberek kontra egy évben ki lehet bírni egy kis hulladékot háború is lecsengett.