Máshogyan értékeli a világpolitikai kérdésekben is véleményt alkotó két közgazdász, Boros Imre és Róna Péter, hogy pontosan miért szankcionálja az Egyesült Államok az orosz alapítású, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankot (NBB). A két, homlokegyenest ellentétes ideológiai oldalon álló közgazdász más-más fórumon fejtette ki álláspontját.
A történet alapja, hogy David Pressman budapesti amerikai nagykövet pár napja bejelentette, az orosz bank három vezetőjével szemben szankciót vezetett be az Egyesült Államok. A nagykövet általános indoklásként az mondta, hogy mivel ezek a tisztségviselők diplomata-útlevelet kaptak, ez olyan probléma, amit muszáj megoldani. Hozzátette azt is, hogy reméli, a magyar kormány megérti a "kémbankkal" kapcsolatos aggályaikat. Az USA jól számolt, Magyarország elég gyorsan megértette az aggályokat, és kivonult a bankból, amely ezért úgy döntött, hogy nincs értelme Budapesten maradni, visszateszi székhelyét Moszkvába.
Arról, hogy mi volt a pontos ok, a mindig jól tájékozott atlantista Róna Péter az N1TV-nek azt mondta, hogy viszonylag egyszerű dolog történt.
„Az Egyesült Államok a magyar kormány tudomására hozta, hogy az álláspontja szerint a NATO-tagság és egy ilyen pénzintézet fenntartása egy NATO-tagország területén összeegyeztethetetlen. A magyar fél szíveskedjék eldönteni, hogy melyiket kívánja megtartani.”
Boros Imre igazgatósági tagja volt az NBB-nek, véleménye rendszerint a Fidesz-kormány mindenkori álláspontját támasztja alá. Ő azt fejtegette, a Nyugat cselekvési tervében azt a vonalat követi, amit a háború során mindvégig. Szerinte a valós nyugati probléma az volt az NBB-vel, hogy az nem a „globalista brigádot” gazdagította, ezért inkább kiiktatták. Kizárta azt a lehetőséget, hogy a bank az ukrajnai háború finanszírozásában játszhatott volna szerepet. Az orosz bankra Boros szerint nem felderítés szempontjából volt szüksége Oroszországnak, mert senki sem gondolhatja, hogy egy olyan titkosszolgálati szervezettel rendelkező nagyhatalomnak, mint Oroszország ez szükséges lett volna.
„Ez akkora baromság, hogy ezt csak egy debil valakinek lehet eladni, meg a magyar média egy részének”
– fogalmazott.
A volt szlovák államfő azonban nem gondolta baromságnak ezt, amikor nem engedte meg, hogy az NBB központja Pozsonyban legyen. A szlovák Napunk című lap arról ír, hogy Budapest és mások mellett kezdetben Szlovákia is egyengette a pénzintézet útját az EU-ban, azután ez megváltozott, amiről a Magyar Hang számolt be. A szándék megvolt: míg magyar oldalról inkább egykori diplomaták, szlovák oldalról viszont pénzügyi szakemberek dolgoztak azon, hogy az orosz bank olyan pénzintézetté formálódjon, amelyet az EU-ban és Nyugaton is elismernek. Az NBB több szlovák cégnek adott jelentős mennyiségű hitelt. Robert Fico is támogatásáról biztosította, de az akkori elnök, Andrej Kliska végül megakadályozta, hogy a központ Pozsonyba költözzön – írja a lap. A volt államfő szerint nagyon rövidlátó dolog volt azt feltételezni, hogy Oroszország agressziója a Krímmel befejeződik, és nem fogja felhasználni az NBB-t is a céljai eléréséhez.
„A bank az oroszok trójai falovának tűnt az EU-n belül, és Pozsonyba akarta helyezni a székhelyét”
– fogalmaz Kiska, akit meglepett, hogy az NBB dolgozói diplomáciai mentességet kaptak volna. És nemcsak a vezetőség, hanem az egyszerű alkalmazottak, azok családtagjai és vendégei is.
Az már biztos, hogy nem volt jó ötlet beszállni az NBB-be. A nagy kérdés már az, hogy Magyarország visszakapja-e a befizetett tőkéjét? Az NBB-be befektető nyugdíjpénztárak, alapkezelők, biztosítók, magyarok, németek, hollandok ugyanis már azon aggódhatnak, hogy futniuk kell-e a pénzük után, ha a szankció miatt az NBB nem tud utalni.
Címlapkép: A magyar Szent Korona másolata a XV. században épült koronázótemplom, a Szent Márton-dóm tornyának csúcsán, háttérben a vár Pozsonyban. (MTVA Fotó: Molnár-Bernáth László)