Az akváriumok látványa és szépsége sokakat megfog, és megfogalmazódik bennük a gondolat: jó lenne egy otthonra is. A jól, természethűen berendezett akvárium és a benne úszkáló élőlények valóban kellemes hangulatot adnak az otthonunknak, és nem utolsó sorban akár el is mélyedhetünk egy kicsit a természettudományokban általa, vagy a gyerekünknek lehet remek tanulmány. De amilyen mutatós és megnyugtató egy ilyen vizes élettér, ha nem tartunk be néhány alapvető szabályt, akkor a lakók könnyen megbetegedhetnek.
Milyen akváriumban gondolkodhatunk?
Nem árt tisztázni, hogy az akvárium és a terrárium nem ugyanaz. A hörcsögnek, szárazföldi teknősöknek, madárpókoknak terráriumot rendezünk be, míg a halaknak, békáknak akváriumot, a vízi teknősöknek és gőtéknek pedig jó esetben akvaterráriumot. Az üveg voltaképp ugyanaz, de a rendeltetés más.
Akváriumban tarthatunk ezer féle díszhalat, csigákat, axolotl-t (mexikói kétéltű), rákokat, karmosbékát - persze nem együtt mindet. Egy okosan berendezett akvárium afféle önfenntartó élőhelyként kezd el működni, ha kivárjuk az időt, és biztosítjuk a megfelelő feltételeket. Az ember azt gondolná, hogy minél kisebb a vizes élettér, annál egyszerűbb lesz gondozni, de ez nem feltétlen van így. Egy nagyobb akvárium mindig jobban funkcionál önálló rendszerként, egy kicsiben könnyebben felborul az egyensúly.
Régebben divatosak voltak pl.a gömbakváriumok, melyekbe aranyhalat tettek. Fontos tudni, hogy ez állatkínzás! Az EU-ban tilos is lett ezek használata! Az aranyhal eleve egy nagyra növő, tavi fajból nemesített hal, aminek minimum 100 literre lenne szüksége. Ráadásul nem szerencsés együtt tartani más halfajokkal.
Előfordult, hogy bettát (sziámi harcoshal) tettek gömbakváriumba, de a forma nekik sem megfelelő. Igaz, hogy a betta labirintkopoltyús, ezért levegőztető nélkül is elvan, kb. 10 literben már, de a gömb forma számára is kínzás.
Ha tehetjük, minimum 30 literben gondolkodjunk, de még az is nanoakváriumnak minősül, amibe kifejezetten apró testű halak és garnélák tarthatóak csak. Az átlagos, minden kereskedésben előforduló díszhalaknak minimum kell az 50-60 literes térfogat. Egy jó akvárium szűrővel, megfelelő talajjal és élő növényekkel egy ekkora élettér már valóban élmény lesz mind a lakóknak, mind az állattartónak.
A díszhaltartás alapszabályai
Tehát, ha akváriumot szeretnénk, gondoljuk át, mekkora helyünk van, van-e időnk és pénzünk arra, hogy megfelelő gondját viseljük. Amennyiben a kezdeti lépéseken nem spórolunk és betartunk néhány fontos szabályt, akkor tényleg hosszú ideig gyönyörködhetünk ebben az élő dekorációban.
Nézzük az alapszabályokat!
-
Törekedjünk a természet lemodellezésére! Ha kiválasztottuk, milyen fajokat szeretnénk, akkor olvassunk utána az eredeti élőhelyüknek. Sajnos a kereskedésekben egyre kevésbé adnak jó szakmai tanácsot, olykor csak “ránk sóznak” bármit, és nem tájékoztatnak a tartási feltételekről. Ne használjunk műnövényeket, az élő növény ugyanúgy tartós lehet, és kell is az egyensúly megmaradásához. A talaj ne legyen szivárványszínű műanyagkavics, és mellőzzük az oda nem illő dekortárgyak behelyezését is!
-
Ha megvan az akvárium, a literhez megfelelő kapacitású szűrő-levegőztető megvételéről is gondoskodni kell, sok faj esetén pedig a vízmelegítő is fontos kritérium.
-
Rendezzük be az akváriumot természetes talajjal, lesüllyedő fákkal, élő növényekkel, helyezzük be a szűrőt, töltsük fel vízzel és ezután hagyjuk legalább 1 hétig, hogy a víz alkalmassá váljon a halak betelepítésére. Ennyi idő kell, hogy a szűrőben kialakuljon a természetes baktériumflóra, illetve a vízből távozzanak a méreganyagok, kemikáliák. Ha szeretnénk, gyorsíthatjuk a folyamatot vízkezelő szerek használatával és természetes baktériumflóra telepítésével. De még így is várnunk kell a halakkal.
-
Ha már élővé vált az akvárium vize, akkor jöhetnek a halak, rákok, garnélák stb. Tájékozódjunk, hogy milyen halak tarthatóak együtt, melyek a nem békés fajok, mivel táplálkoznak. Bizonyos fajok mindenféle eleséget elfogadnak, míg mások csak élő koszton maradnak egészségesek. Nem lehet tehát összevissza telepíteni a fajokat.
-
Az akvárium szintjeinek jellemző lakói vannak, az aljzaton például a páncélos harcsák, gébek, algaevők fajai élnek szívesen, ezek a legtöbb más haltípus mellé be is társíthatóak. A középső térben úszkálnak a mindenféle elevenszülők (platti, molli, guppi), és az ikrázó rajhalak is (dániók, lazacok, neonhalak, márnák). A víz tetején kimondottan kevés faj él, ilyen pl. a pillangóhal.
Óvatosan a ragadozókkal, ha nem akarunk kannibál leszámolást! Ezért is fontos előre tájékozódni, hiszen a sügérek minden más fajt előszeretettel elfogyasztanak. A sokak által kedvelt vitorláshalak pedig akkorára nőnek, hogy 200 L alatt nem tarthatóak, mert el fognak pusztulni. Bizonyos harcsa fajok szintén bekebelezik a náluk kisebb lakókat.
-
Egy jól működő akváriumban elég hetente-kéthetente egy negyedes vízcserét csinálni, illetve a szűrőket kitisztítani. Nagyobb karbantartásra ritkán lesz szükség, ha a víz paramétereit megfelelően tartjuk, és betegség sem üti fel a fejét.
-
Szánjuk rá az időt az olvasgatásra, az interneten már a legkülönlegesebb halfajokról is részletes leírások érhetőek el!
Ha betartjuk ezeket az alapszabályokat, akkor sok örömünk lesz az akváriumunkban. Kezdők inkább tartsanak békés, elevenszülő fajokat, biztosítsák a búvóhelyet növényekkel és tereptárgyakkal, így a kishalak születésének élményét is megtapasztalhatják.