A kormány 2011 júniusában vezette be a tao rendszert, vagyis azt, hogy a cégek felajánlhatják társasági adójuk egy részét a labdarúgás, a vízilabda, a kézilabda, a kosárlabda, a jégkorong - szövetségei, sportszervezetei, a sport fejlesztésére létrejött közhasznú alapítványok, illetve a Magyar Olimpiai Bizottság részére.
Balatonfüred nagyon szeretett volna egy uszodát építeni, ám erre nem akartak saját forrást költeni, így kijátszották a tao-rendszert.
Nagyjából a törvény elfogadásával egy időben létrehozták a Balatonfüred Vízilabda Sportjáért Közhasznú Alapítványt, holott a településen korábban soha nem működött profi vízilabdacsapat és igazolt játékosok sem voltak. A trükkre azért volt szükség, mert az önkormányzat nem férhetett volna hozzá a tao-pénzekhez, az alapítvány viszont már pályázhatott rájuk. Mivel az önkormányzat alapítványt sem hozhat létre, ezt az egyik önkormányzati tulajdonban álló cég tette meg.
A pénzek pedig szépen el is kezdtek megérkezni: 2011-ben 352 millió forintot kaptak uszodaépítésre, amihez 147 millió forint önrészt kellett volna hozzátenni, ezt önkormányzati forrásból vagy hitelből szerették volna finanszírozni. A munkára 12 jelentkező cég közül a budapesti Mech Vill Kft.-t választották ki, akik 481 millióért vállalták a 25 méteres medencés uszoda első ütemének építését. 2013-ban újabb pályázatot adtak be, ekkor 422 millió forintot kaptak. Bóka István fideszes polgármester szerint erre azért volt szükség, mert az első 500 milliós tervet nem lehetett megvalósítani, ezért változtattak az elképzeléseken. Az eredetileg 25 méteres medencét 33 méteresre nyújtották, a tervekbe pedig wellnessrészleg, szaunák és pezsgőfürdő is került. A második ütem összesen 606 millióba került, amit már verseny nélkül adtak az első közbeszerzés nyertesének.
A költségek így 1,2 milliárdra nőttek.
Az alapítványnak ráadásul az önrészt sem kellett kifizetnie, mert a létesítmény bekerült az eredetileg 2021-re tervezett úszó vébé helyszínei közé, ezért a kormány kifizette a fennmaradó 350 millió forintot. Az idei világversenyen a létesítmény végül a nyíltvízi úszószámok versenyzőinek biztosít majd edzés- és bemelegítő lehetőséget.
Csakhogy közben a kamucsapat hosszú ideig egyáltalán nem működött: amikor az alapítvány pályázott tao-támogatásra az uszodaépítéshez, akkor saját beszámolói azt mutatták, hogy nem volt vízilabda-oktatás Balatonfüreden. A vízilabda szövetség adatai szerint először a 2014/2015-ös évadban indítottak csapatot bajnokságban, a Dunántúli Vízilabda Ligában, és a szövetség nyilvántartása szerint csak a 2013/2014-es évadtól kezdve vannak igazolt, versenyengedéllyel rendelkező játékosaik.
Ha egy üzlet beindul
Az uszoda idén januárban nyílt meg, és azóta több korosztályban tartanak ott edzéseket, de itt is akad néhány furcsaság: 2014 óta ugyanis papíron két balatonfüredi szervezet is foglalkozik vízilabdaoktatással, az edzők és a vezetők között pedig sok az átfedés.
A Direkt36 cikke szerint az uszodát építő alapítvány Vízilabda Szövetséghez benyújtott sportfejlesztési tervein Makó István van megadva kapcsolattartónak, akinek a fizetésére korábban tao-támogatást is kért az alapítvány. A másik szervezet a 2014 őszén alakult Balatonfüredi Utánpótlás Sport Club, amelynek Makó István az elnöke, ő jegyzi a sportfejlesztési terveiket is. 2015 óta mindkét szervezet pályázik tao-támogatásokra a vízilabdázó gyerekek után, és rendszerint meg is kapják a pénzt, miközben a Balatonfüreden vízilabda edzésre járó gyerekek szülei csak az utánpótlás sport klub edzéseiről tudnak. Utóbbi egyébként négymillió forintért bérli az alapítvány által épített uszodát, amire szintén rendszeresen felveszi a tao-támogatást.
Közben rájöttek, hogy ebből ennél is többet lehet kihozni: megváltoztatták az alapítvány nevét Balatonfüred Város Sportjáért Közhasznú Alapítványra, és 2015-ben már a kosárlabda szövetségnél is pályáztak tao-pénzekre, hogy felépítsenek egy 210 milliós iskolai tornacsarnokot.