Kiderült, ezért szereti annyira a Habony-művek az MSZP-hez köthető Publicust
Ha ügyesen fűszereznek az MSZP boszorkánykonyháján, akkor még a Habony-műveket is meg tudják etetni. Megvizsgáltuk az elmúlt hónapok közvélemény-kutatási eredményeit, és kiderült, hogy a szocialista párthoz kapcsolható Publicus adatai szinte minden alkalommal eltérnek a nagy intézetek számsoraitól. Hogy ez nem véletlen, azt több jel is bizonyítja.
Más kérdés, hogy a szocialistákat rendre felül-, a Jobbikot alulmérő intézet -szemben az összes többi kutatóval - már korábban is az MSZP-t hozta ki másodiknak, fordulatról tehát nehéz lenne beszélni.
A Tárki ma kiadott kutatási eredményeiből például épp az derült ki, hogy a Jobbik három százalékponttal erősödött október óta, az MSZP támogatottsága változatlan (a két párt közti különbség pedig 5%), míg a Fideszé az összes megkérdezett körében nőtt, a pártválasztók körében csökkent.
Íme a változások a Tárki közleménye szerint:
"Az elmúlt negyedévben a pártpreferenciák terén a legnagyobb változás a pártot nem választók arányának 5 százalékpontos csökkenése volt. Októberben a választók 40 százaléka, januárban már csak 35%-a nem tudott választani a jelenlegi pártkínálatból vagy nem nevezte meg választott pártját.
Ami az egyes pártok támogatottságának alakulását illeti, alig van statisztikailag is mérhető változás. A teljes népesség körében a Fidesz-KDNP támogatottsága októberben és januárban egyaránt 33%-on állt, míg a pártválasztók körében az októberi 54 százalék után januárban 52 százalékot ért el. A Jobbik népszerűsége a teljes népességen belül 10 százalékról 13 százalékra, a pártválasztók körében pedig 17 százalékról 20 százalékra nőtt. A szocialista párt esetében teljes mértékben a változatlanság jellemző, hiszen a teljes népesség körében októberben és januárban egyaránt 9 százalékon, a pártválasztók körében pedig szintén mindkét hónapban 15 százalékon áll az MSZP. A többi ellenzéki párt támogatottsága is változatlan: a teljes népesség körében a DK mindkét hónapban 4 százalékon, az Együtt 1 százalékon áll, a PM tábora pedig továbbra sem éri el az 1 százalékot, miközben az LMP októberben 2 százalékot, januárban pedig 3 százalékot ért el; a pártválasztókon belül pedig a DK szintén mindkét hónapban 6 százalékot, az Együtt 2 százalékot, a PM 1 százalékot kapna, míg az LMP októberben 3 százalékon, januárban pedig 4 százalékon állt.
A személyes kérdezésen alapuló adatfelvétel 2017. január 13-23. között zajlott 999 fős országos véletlen mintán, ami reprezentálja az ország felnőtt lakosságát."