Azért nehéz megtalálni az argentin tengeralattjárót, mert úgy tervezték, hogy ne lehessen megtalálni

Fogy az idő, fogy az oxigén. 

Az argentin hatóságok ezért fokozták a kutatási műveleteket. A keresésben négyezer ember vesz részt az északról déli irányban mintegy ezer kilométer hosszú, nyugat felé pedig mintegy 500 kilométer széles,

Franciaországnyi területen.

Tizennégy hajót és négy repülőgépet vezényeltek oda, a kutatásban Brazília, Chile, az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia is besegít. 

A BBC-nek egy ausztrál szakértő azt mondta:

"Nehéz megtalálni egy tengeralattjárót ami arra van tervezve, hogy ne találják meg, az úgynevezett lopakodó technológia miatt."

Gabriel Galeazzi az argentin tengerészet szóvivője elmondta, hogy a San Juan kapitánya röviddel az eltűnése előtt meghibásodást, rövidzárlatot jelentett az akkumulátor rendszerben. A jelentések szerint ekkor még a műszaki probléma kezelhető rutinhiba volt és a 44 tagból álló legénység épsége nem forgott veszélyben.  

Normál körülmények között a tengeralattjárónak 90 napra elég üzemanyag, víz, olaj és oxigén áll rendelkezésére és ilyenkor csak a felszín közelébe kell manőverezniük, hogy feltoljanak egy speciális légzőpipát a hajó friss levegővel való ellátására. Amennyiben egy hajó elsüllyed, úgy az oxigéntartalék nagyjából hét napra elegendő.

William Craig Reed, az amerikai tengereszet egykori búvárja szerint a San Juan rendelkezik vészhelyzet esetén használatos szatellit kommunikációs rendszerrel, amely lényegében egy jeleket sugárzó, úszó bója amit a mélyben rekedt hajóról fellőnek a felszínre. Sajnos ez egyelőre nem sikerült  a bajba jutott legénységnek, amelynek

tagjai között van Argentína első női tengeralattjáró tisztje, Eliana Maria Krawczyk. 

Az eltűnt tengeralattjáró egy idős, dízelmotoros modell, amely Németországban épült a 80`as évek közepén, de úgy öt évvel ezelőtt új motorokkal és akkumulátorokkal szerelték fe. Peter Layton ausztrál szakértő a BBC-nek elmondta: a nagy nyomáskülönbségnek kitett tengeralattjáró hajótestek amortizációs ideje 30 év, ami a San Juan esetében sajnos lejárt. Feltételezve, hogy a hajóhéj mostanáig egyben van, a legnagyobb mélység ahol ellenállhat a víz borzalmas nyomásának az 5-600 méter, miután a német hajókat úgy építik, hogy a tesztmélység (300 méter) dupláját is kibírják baj esetén. Tehát, 

ha a hajó Dél Amerika kontinentális talapzatán pihen, közel a part sekélyebb részéhez akkor van esély arra, hogy a burkolat még egyben van, ám amennyiben a talapzattól távoli, az Atlanti óceán vizein ért feneket, akkor a rettenetes nyomás katasztrófát okozhat.