A Fidesz-KDNP szerint azért volt szükség az Alaptörvény módosítására, mert csak így biztosított a honvédség bevethetőségének lehetősége terrortámadás esetén. Emlékezetes, hogy korábban komoly belpolitikai csatározások előzték meg a keddi parlamenti szavazást, hiszen az eredeti kormánypárti javaslat még inkább szólt Orbán Viktor miniszterelnök túlhatalmi törekvéseiről, semmint hazánk biztonságáról.
Azóta finomodott a helyzet, így egyedüli felelősen gondolkodó ellenzéki pártként a Jobbik támogatta az Alaptörvény módosítását.
Igenek/nemek
Egyébként 153 igen, 13 nem (LMP, illetve a baloldali apróságok) és 1 tartózkodás mellett döntött a Ház. Harmincketten egyáltalán nem nyomtak gombot, így a teljes szocialista frakció sem foglalt egyáltalán állást a kérdésben.A krónikához tartozik, hogy átment a parlamenten a Belügyminisztérium törvénymódosító csomagja is, amely a hatóságok terrorizmus elleni hatékonyabb fellépését célozta meg.
Az új alaptörvényi cikk szerint az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén meghatározott időre terrorveszélyhelyzetet hirdet ki, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a kabinetet rendkívüli intézkedések bevezetésére.
A kormány a terrorveszélyhelyzet idején rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
Azonban a kormány már a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezése után bevezethet olyan rendeleti intézkedéseket, amelyek a közigazgatás, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetét, működését és tevékenysége ellátását érintő törvényektől eltérnek, valamint sarkalatos törvényben meghatározottak. Ezekről a lépésekről a köztársasági elnököt és az illetékes parlamenti bizottságokat folyamatosan tájékoztatnia kell. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb 15 napig tart.
A honvédséget akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő.
A kormány rendelete a terrorveszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.
Az alkotmánymódosítás a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
A kormánypárti képviselők az alaptörvény-módosítási javaslat indoklásában azt írták: a világban olyan új típusú biztonsági kihívások jelentek meg, amelyek a korábbi "klasszikus államközi fenyegetésekre" adott különleges jogrendi válaszokkal hatékonyan és a szükségesség-arányosság követelményeit betartva nem kezelhetők.
Az új esetkör, a terrorveszélyhelyzet a megelőző védelmi helyzet belbiztonsági megfelelője, de annál szűkebb felhatalmazásokat nyit meg a honvédelmi törvény szintjén, valamint lehetőséget teremt a Magyar Honvédség felhasználására, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok erői nem elegendők - olvasható a részletes indoklásban, amely hozzáteszi: a terrortámadás értelmezésénél a büntető törvénykönyv szerinti terrorcselekmény tényállása az irányadó.