Több pénzt várna Brüsszeltől a török miniszterelnök

"Az Európai Uniónak a korábban ígért hárommilliárd euró támogatásnál lényegesen nagyobb pénzügyi segítséget kellene juttatnia Törökországnak a migránsválság megoldására."

"Nem koldulunk pénzt az EU-tól" - jegyezte meg a miniszterelnök, ugyanakkor hozzátette: "ha komolyan vehető a terhek megosztására irányuló politikai akarat, le kell ülnünk, és a válság minden részletéről beszélnünk kell". Davutoglu úgy vélte, a hárommilliárd eurós támogatás csupán arra elég, hogy jelezze, létezik a politikai akarat.

Brüsszel azt várja Ankarától, hogy csökkentse az égei-tengeri görög szigetekre Törökországból érkező menekültek számát. Az EU a tavaly november végi brüsszeli EU-török csúcstalálkozón jóváhagyott akcióterv értelmében nyújt pénzügyi segítséget Törökországnak, és ennek fejében a török kormány vállalja határőrizetének megerősítését, a menekültek ellátásának javítását, valamint a hathatós közreműködést az embercsempész-hálózatok felgöngyölítésében. Az EU-tagállamok között mindenesetre már ez az összeg is éles vitákat váltott ki.

Törökország eddig mintegy kilencmilliárd eurót fordított a menekültekre - mondta Davutoglu, és emlékeztetett arra, hogy jelenleg 2,5 millió szíriai és további 300 ezer iraki menekült él török területen.

Bizakodóan nyilatkozott a kormányfő Törökország EU-tagsága kapcsán, annak ellenére, hogy Angela Merkel német kancellár néhány napja azt mondta, az országnak addig még hosszú utat kell megtennie. Az EU és Törökország kapcsolatában az elmúlt három hónapban nagyon pozitív változás történt, és biztos vagyok benne, hogy az ország egy nap az európai közösség tagja lesz - mondta a török kormányfő.

Az interjúban Davutoglu beszélt a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei és a török biztonsági erők közötti összecsapásokról is, és elmondta, "nincs olyan demokratikus ország, ahol a kormány eltűrheti a fegyveres csoportok és terroristák jelenlétét az állam bizonyos részein". Davutoglu kifejtette, hogy a fegyveres műveletek addig tartanak, amíg minden település megszabadul a fegyveres szervezetektől.

A főképpen kurdok lakta délkeleti régióban tavaly nyáron éleződött ki a helyzet. Mindennapossá váltak az összecsapások a biztonsági erők és a Kurdisztáni Munkáspárt fegyveresei között, a török hadsereg légitámadásokat indított a PKK észak-iraki állásai ellen is, és ezzel két év után gyakorlatilag összeomlott a török kormány és a PKK közötti tűzszünet.