Hónapok óta nem volt ilyen hangos a kelet-ukrajnai frontvonal és nem hoztak ekkora vérveszteséget az összecsapások.
A védelmi minisztérium nyilatkozata szerint „a szakadárok kora reggel aknavetőkkel kezdték lőni az ukrán kormányerőket, megpróbálva áttörni a luhanszki régió frontvonalát."
Ugyanakkor a szakadárok azt állítják, hogy a kormányerők támadtak rájuk. Ráadásul pont a szerdán megkötött tűzszünet kezdete előtti napokban újultak ki a harcok.
A szeptember eleji iskolakezdésre tekintettel ugyanis újabb tűzszünetben állapodtak meg a Donyec-medencére szólóan a kelet-ukrajnai válság rendezésére hivatott háromoldalú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló összekötő csoport minszki ülésén. A megállapodást az Oroszország által támogatott luhanszki és donyecki szakadárok is elfogadták. A tűzszünet augusztus 29-ére virradóra lépne életbe.
A 2014 tavasza óta tartó harcok során a felek már számtalan tűzszünetet kötöttek, de egyik sem volt tartós. Az ENSZ adatai szerint több mint tízezren vesztették életüket a Krím félsziget orosz megszállása után kezdődött kelet-ukrajnai háborúban.
Arról, hogy ez milyen komolyan érinti a kárpátaljai magyarságot is a háború első évében helyszíni riportunkban számoltunk be:
Belehal Kárpátalja a háborúba
Csak néhány órát utaztunk a tavaszi napsütést élvező Budapestről, és máris mintha egy teljesen más világba csöppentünk volna. Ugyanúgy magyarul szóltak hozzánk, de nem a magyarországi közéleti és bulvárbotrányok voltak a témáik, hanem a túlélésről és a reménytelenségről beszéltek. Nap mint nap fiúk néznek szembe a halállal, és családok szakadnak szét.