Lukács: hány megyét adna oda Orbán Magyarországból a békéért? - Orbán: Ukrajna nem Magyarország!

Lukács: hány megyét adna oda Orbán Magyarországból a békéért? - Orbán: Ukrajna nem Magyarország!

Orbán szerint a Jobbik úgy beszél Ukrajnáról, mintha Magyarország lenne.

Elkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, ami a napirend előtti felszólalásokkal indult. Eleinte nem tartózkodott az ülésteremben a kormányfő, de aztán elmondta a beszédét. Ezt követően az időközben megérkezett Orbán Viktorhoz intézték kérdéseiket a parlamenti pártok frakcióvezetői.

Elsőként Lukács László (Jobbik-Konzervatívok) szólt, aki arról beszélt, kiegészítené az Orbán Viktor által elmondottakat. Szavai szerint a miniszterelnök elmulasztotta megemlíteni, hogy az elmúlt időszakban bezártak több mint 300 postafiókot, háziorvosi praxisokat szüntettek meg. A háború kapcsán elmondta, a nyomor elleni háborúnak kell ökölszabálynak lennie, és ki kell jelenteni, hogy Oroszország agresszor, Ukrajna pedig igazságtalan háborúban küzd ellenük. Sérelmezte, hogy sosem fejtik ki a fideszesek, pontosan mit értenek a béke alatt, avagy mely területekről mondanának le, ha például hazánkat érintené egy invázió. Egy ilyen helyzetben a területi integritás szenvedne csorbát. Az orosz agresszorral azonban kifejezetten jó kapcsolatot tart fenn a kormány - mutatott rá.

Hangsúlyozta, a kormánypártiak az inflációról való gondolkodást mindig a szankciókhoz kötik. Ez a probléma, tehát az árak elszabadulása a háború előtt már jelentkezett, majd aztán tovább erősödött. "Eső után köpönyeg" - bírálta a kormánypolitikát, majd hangsúlyozta:

"Az infláció lerohant minket, átmasírozott rajtunk, sőt lesöpörte a padlásokat." 

Lukács rávilágított, hogy a szankciós nemzeti konzultáció ellenére Orbánt a szankciókirályként emlegetik, mivel mindegyik szankciós csomagot megszavazta. Sérelmezte, hogy a legkisebb vállalkozások, kkv-k támogatása kimaradt a kormány terveiből. Érdemi lépéseket kell tenni az infláció leküzdésére, máskülönben nehéz helyzetben leszünk - fogalmazott, majd kritizálta "a kommunista stílusú ársapkákat", mivel azok a drágulást gerjesztik. Kifogásolta, hogy az Európai Bizottsággal való megegyezésünkről nem ejtett szót a miniszterelnök. Pártja elveivel összhangban Szent István európai orientációját szorgalmazta a külpolitikában. A jobbikos politikus azt kérdezte, hogyan érhető el a kormány szerint a béke, és megkérdezte a kormányfőtől,

hány megyét adna oda Magyarországból a békéért.

Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta, a minimálbéremelés nem elég, mivel már Romániában is magasabb ez az összeg. Úgy gondolja, a jogállamisági eljárást nem sikerült megfelelő mederbe terelni, és nem is látszik a vége. Szóba hozta, hogy veszélybe került az Erasmus ösztöndíjainak sorsa. A rezsicsökkentés megtartásával, a kedvezményes szja és a többi kormányzati lépés kapcsán a Fidesz hazudott - emelte ki, hozzátéve, hogy mindeközben az állami áfabevétel kiemelkedően magas lett tavaly. Kiemelte,

tavaly november óta közel 50 százalékos az élelmiszer-infláció, ez pedig háromszorosa az EU-átlagnak.

Úgy vélte, az ársapkák nem mérsékelik, de nem is növelik az inflációt, sőt, további termékek bevonását is szorgalmazzák a hatósági árazásba. Jelezte azt is, hogy nulla százalékos áfát sürgetnek.

Gelencsér Ferenc (Momentum) kifogásolta, hogy

Orbánnak a megélhetési válságról, az egészségügy leépítéséről nincs konkrét elképzelése, a pedagógusok megalázó helyzetéről, de a Völner-Schadl-ügyről sincs.

De hiányolta, hogy Magyarország jövőjéről sem beszélt. Szerinte Orbán kifogásokat keresett, s kibújt a felelősség alól. Felemlegette, hogy Soros György korábban patronálta Orbán Viktort. Üres frázisokat hangoztatott a kormányfő az oroszpártiság és a háború vonatkozásában is - mondta. Hiányolta, hogy az utóbbi egy évben csak Orbán nem járt még Kijevben az európai vezetők közül. Emlékeztetett ő is, hogy már a háború előtt fél évvel megindult az infláció. Azt kérdezte, milyen konkrét lépéseket, intézkedéseket terveznek az infláció csökkentéséért.

Tordai Bence (Párbeszéd) felhívta Orbán figyelmét a mára tervezett parlamenti vitanapra az akkugyárak kérdésében. Rettentően unalmasnak nevezte a kormányfő beszámolóját. Szerinte fontos szembenézni a valósággal, hogy el lehessen hárítani a tényleges veszélyeket, ugyanis Magyarország veszélyes állapotban van. Csehország, Finnország és Magyarország szenved csupán recesszióban, azaz két egymást követő negyedévben csökkent a gazdaság (GDP). Ezenfelül a drágulásra, a forint értékvesztésére, valamint a nyugdíjak és bérek reálértékének csökkenésére világított rá. Az energiaárak kapcsán leszögezte, kevesebb mint 30 ezer forinttal támogatták a családokat, nem pedig 180 ezerrel. Súlyos problémákról beszélt a környezetvédelemben is, így a fosszilis helyett a megújuló energiaforrások szélesítését sürgette. Megállapította, hogy beszűkült az Orbán-kormány mozgástere a külpolitikában.

"Le kéne szállni a putyini lóról", és kimondani, hogy az orosz elnök háborús bűnös

- húzta alá.

Kanász-Nagy Máté (LMP) az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos kormánypolitikát kritizálta, illetve, hogy erről nem beszélt Orbán Viktor. Szerinte

az épp zajló újraiparosítás valójában újragyarmatosítás

a távol-keleti, különösen kínai cégekkel egyetértésben. Az orosz hitellel készülő Paks 2 beruházására is azért van szükség, hogy ellássák a kínai válalaltokat villamosenergiával - érvelt, hozzáfűzve, hogy a hazánkban rekord alacsony társasági adó is a külföldi nagytőke kiszolgálásáért van. Hiányolta a közalkalmazottak, ápolók és mások béremelését. Úgy látja, a magyar természeti kincsek, környezeti értékek eladása történik a nagyvállalatoknak. A magyar mezőgazdaság válságos állapotát fokozzák ezzel a gyarmatosító politikával, majd példaként a tervezett debreceni akkugyárat említette. A gödi akkugyár kapcsán pedig a szennyezés veszélyét hangsúlyozta, majd azt kérdezte, kinek éri meg mindez. A vármegyebérletek bevezetésének hátteréről, és a szélenergia kiszélesítéséről érdeklődött kormányrendeletben.

Dúró Dóra (Mi Hazánk) kifogásolta, hogy a finn és svéd NATO-csatlakozást elfogadná a kormány, ezt veszélyesnek látják a háború tükrében. Felvetette, hogy Oroszország akár még évekig képes lehet finanszírozni a háborút, így ez a következő éveinket is komolyan befolyásolhatja. Orbán érvelését a rossz focistáéhoz hasonlította, aki a körülményeket hibáztatja. Arról is szólt, hogy pártja a magyar infláció ellensúlyozásához a hazai élelmiszeripart támogatná. Emellett az akkugyárakat övező politikát is kritizálta. Egy új családtámogatást vezettek be és hármat megszüntettek - mutatott rá a kormány családpolitikájának ellentmondására, jelezve, a megmaradt támogatások veszítettek is reálértékükből. A demográfiát kiemelve rákérdezett,

lemondott-e Orbán Viktor a 2030-ra kitűzött 2,1-es termékenységi arányszámról.

Végül felidézte, a pedofíliában érintett pedagógiai asszisztens ügye már öt éve felmerült, jelezték is, és szégyennek tartja, hogy a kormány ezzel akkor nem foglalkozott.

A KDNP-s Simicskó István megköszönte a miniszterelnök tájékoztatását, mert szerinte a háború fontos téma. A korábbi honvédelmi miniszter szerint a fegyverek mértéktelen szállítása a háború elhúzódásához vezet, az orosz nukleáris arzenál miatt pedig nem lehet a háború végén győztesről beszélni, miközben a drónok miatt olcsóbbá és veszélyesebbé vált a háború. Simicskó István hangsúlyozta, az orosz hadviselés anyagcentrikus, sokáig el tudják húzni a háborút, hatalmas területtel, gazdasági erővel, nyersanyaggal és emberekkel rendelkezik az ország.

Ha Oroszországon múlik, akkor nem ér véget olyan gyorsan, ahogy azt vártuk

- fogalmazott. 

Gyurcsány Ferenc szerint béke kell, de nem mindegy, hogy a gyilkos békéje, vagy az áldozat békéje.

"Önök azt akarják, hogy Ukrajna adja meg magát"

- üzent a kormánypártinak, ezt ő egy rongy gondolatnak nevezte, a fideszeseket pedig szemforgató alakoknak. A DK elnöke úgy látja, egy trianoni békét akarnak Ukrajnának. "Oroszország menjen haza!" - fogalmazta meg a politikus. 

Majd azon lamentált, lehetséges, hogy a magyar kormányfő Oroszország ügynöke. Mert mi fizetünk a legtöbbet a gázért, építünk egy új orosz atomerőművet, a gyilkos orosz elnök mellé Orbán Viktor - mondta.

A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté már előrevetítette, hogy mi a célja a kormánypártoknak a nyilatkozatokkal. Ugyanis a felszólalása érdemi részében már felidézte, a baloldal a bevándorlás, a COVID kapcsán sem támogatta a kormánypárti beadványokat. 

Orbán Viktor viszontválaszából szintén az érdemi részt vesszük ki. Sokat beszélt például Ukrajnáról, hogy miért nem tudnak egy malomban őrölni az ellenzékkel.

Úgy beszélnek Ukrajnáról, hogy a helyükbe képzelik magukat, mintha Magyarország lenne

- fogalmazott Orbán Viktor. Nem tesznek különbséget, nem gondolkodhatnak úgy Ukrajnáról, mint Magyarországról - tette hozzá, aki szerint tiszteljük és segítjük az országot, de van egy határ. Ukrajna érdekei nem előzhetik meg Magyarország érdekeit, nem tesszük tönkre magunkat senki miatt - fogalmazott. 

Elismerte, két egyezés van a kormánypárti és ellenzéki politika között: nem akarunk orosz fenyegetés alatt élni, és nem akarunk közös magyar-orosz határt, csak abban vita, hogy hogyan jutunk el addig. Szerinte a béke első lépése a tűzszünet. 

Voltak még érdekességek, például Orbán Viktor szerint a gazdasági komplexitás alapján benne vagyunk a 10 legjobb ország között, ugyanakkor

a 2023-as év nem a szociális támogatások, és a családi támogatások bővítésének az éve lesz.