Bevonultak az orosz katonák Kelet-Ukrajnába - Orbán Viktor is reagált

Bevonultak az orosz katonák Kelet-Ukrajnába - Orbán Viktor is reagált

Ahogy korábban írtuk, a délkelet-ukrajnai szakadár "Donyecki Népköztársaság" és "Luhanszki Népköztársaság" szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be hétfő esti videoüzenetében Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Az elnök felhatalmazta az orosz fegyveres erőket, hogy a két "népköztársaság" területén biztosítsák a "békefenntartást" a Moszkva által újonnan függetlennek elismert területeken. Emellett utasította az orosz külügyminisztériumot, hogy kezdjen tárgyalásokat a két entitással a diplomáciai, baráti kapcsolatok, valamint az együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás létrehozásáról.  

Az ukrajnai szakadár régiók elismerésének bejelentését megelőzően Putyin Oroszország népéhez hosszú videoüzenetet intézett, amelyben elmondta, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, egyebek között arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe. Rámutatott, hogy az ilyen eszközök ukrajnai telepítése radikálisan csökkenti a rakéták repülési idejét.

Az orosz vezető hangot adott álláspontjának, miszerint nem üres hencegés Kijev fenyegetése, hogy Ukrajna saját atomfegyvert hoz létre. Rámutatott, hogy Ukrajnának szovjet nukleáris és rakétatechnológiai ismeretei vannak, így hamarabb juthat taktikai nukleáris fegyverhez, mint más országok.

Putyin szerint radikálisan megváltozik a globális biztonsági helyzet, ha Ukrajna tömegpusztító fegyverhez jut. Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy a mai Ukrajnát Lenin és a bolsevikok hozták létre, keleten ősi orosz területeket hozzácsatolva. Rámutatott, hogy a mai Ukrajna ezt Lenin-szobrok ledöntésével hálálta meg, a "kommunistamentesítés" jegyében. Mint mondta, ha a bolsevikok által létrehozott Ukrajna valódi "kommunistamentesítést" akar, azt Oroszország el tudja intézni.

Orbán Viktor: Magyarország az Unió álláspontját képviseli

A miniszterelnök hétfő este egyeztetett Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, és egyértelművé tette, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak. Az egyeztetések folyamatosak - közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel.

"Ma este telefonon egyeztettem az Európai Tanács elnökével a kelet-ukrajnai helyzetről. Világossá tettem, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak. Az egyeztetések folyamatosak"

- írta saját közösségi oldalán a miniszterelnök.

Amerika szerint nem maradnak el a válaszlépések

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken elmondta, hogy Putyin lépése "közvetlenül ellentmond Oroszország diplomácia iránti állítólagos elkötelezettségének, és egyértelmű támadás Ukrajna szuverenitása és területi integritása ellen".

„Továbbra is folytatjuk az együttműködést Ukrajnával, szövetségeseinkkel és partnereinkkel, hogy megtegyük a megfelelő lépéseket Oroszország eme elfogadhatatlan lépésére"

- mondta Blinken.

Macron szankciókat szorgalmaz Oroszországgal szemben

Emmanuel Macron francia államfő elítélte hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök döntését a délkelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségének elismeréséről és "célzott európai szankciókat" szorgalmazott Moszkvával szemben.     

A francia elnöki hivatal közleménye szerint a francia elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását is kérte, amiért Oroszország "egyoldalúan megsértette a nemzetközi kötelezettségvállalásait és Ukrajna szuverenitását".

Az Elysée-palota azt közölte, hogy Emmanuel Macron az este folyamán egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral, miután összehívta a nemzeti biztonsági és védelmi tanács ülését.

Párizs szerint az ukrajnai válság "új dimenzióba" lépett azzal, hogy Vlagyimir Putyin elismerte az ukrajnai szakadár területeket.

Az Elysée-palota korábban azt is jelezte: amikor kiderült, hogy Moszkva elismerni készül az ukrajnai szakadár területeket, a köztársasági elnök ismét egyeztetett telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint két alkalommal Olaf Scholz német kancellárral és az uniós vezetők közül Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és Ursula Von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével.

Nagy-Britannia: Nemzetközi jogokat sértett meg Putyin

Oroszország megsérti a nemzetközi jogot a donyecki és luhanszki szakadár területek elismerésével - jelentette ki hétfőn Boris Johnson brit miniszterelnök. Liz Truss brit külügyminiszter közölte, hogy London kedden újabb szankciókat jelent be Moszkvával szemben.
   
Boris Johnson szerint Putyin lépése a kelet-ukrajnai válság rendezését szolgáló minszki megállapodások, az egész minszki folyamat semmissé tételével ér fel, és "nagyon rossz előjel, nagyon sötét jelzés".

Liz Truss brit külügyminiszter a Twitteren közzétett hétfő esti nyilatkozatában szintén annak a véleményének adott hangot, hogy a szakadár ukrán térségek elismerésével Oroszország felháborító módon figyelmen kívül hagyja a minszki megállapodásokból eredő saját kötelezettségeit is.

Liz Truss közölte: nem maradhat büntetlenül, hogy Oroszország megsérti saját nemzetközi kötelezettségeit, és a brit kormány válaszul már kedden újabb szankciókat jelent be Moszkvával szemben.

Románia elítélte Oroszországot

Románia határozottan elítéli és a nemzetközi jog súlyos megsértésének tartja a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerését - szögezte le Klaus Iohannis román államfő az elnöki hivatal honlapján hétfő este közzétett állásfoglalásában.

"Oroszország ezzel a döntéssel megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását, valamint a minszki megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként Oroszország azt a világbékét és biztonságot veszélyezteti, amelyet éppen a Biztonsági Tanács garantál, tudatosan megsértve az ENSZ alapokmánya és a helsinki egyezmény által szentesített nemzetközi jog alapelveit"

- olvasható a román elnök állásfoglalásában.

Iohannis szerint a nemzetközi közösségnek haladéktalanul határozott és félreérthetetlen módon meg kell büntetnie Oroszország "felelőtlen döntését". Románia továbbra is kiáll Ukrajna területi épsége és szuverenitása mellett, a megfelelő válaszlépésekről pedig nemzetközi partnereivel és szövetségeseivel egyeztetve dönt.

Az ENSZ elkötelezett Ukrajna egysége mellett

"Az ENSZ a vonatkozó közgyűlési határozatokkal összhangban, továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi épségét a nemzetközileg elismert határai között"

- emelte ki Dujarric a világszervezet állásfoglalásában.

Guterres szerint Oroszország ezen lépésével megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását. Az ENSZ főtitkára egyben komoly aggodalmát fejezte ki, és a konfliktus békés rendezésére szólította fel a feleket.

Már tavaly is erre készült Oroszország

November közepén a Washington Post egy amerikai hírszerzőre hivatkozva erősítette meg azokat az ukrán híreszteléseket, hogy Oroszország 2022 elején megtámadja Ukrajnát. Az amerikaiak arról számoltak be, hogy ismerik azokat az orosz terveket, amelyek alapján Moszkva a jövő év elején 175 ezer emberrel offenzívát indíthat Ukrajna ellen. Oroszország természetesen, akkor még tagadta ezeket a vádakat, egyúttal a nyugati országokat azzal vádolták, hogy provokálják.

Vlagyimir Putyin tavaly decemberben arról beszélt, hogy az ukrán vezetés a Nyugat hallgatólagos beleegyezésével élezi ki a helyzetet a Donyec-medencében. Véleménye szerint Kijev több alkalommal is megsértette a rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodásokat.

A 2015-ös minszki jegyzőkönyv, vagy röviden Minszk II egy 2015. február 11-én megkötött tűzszüneti megállapodás Ukrajna, illetve a szakadár oroszbarát, nemzetközileg el nem ismert de facto államok, a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság között. Az egyezmény szerint nem folyhat hadviselés a két fél között a területen, de gyakorlatilag azóta is vannak fegyveres összetűzések. Eddig mintegy 13 ezren vesztették életüket az ottani harcokban. 

Putyin elmondta akkor, hogy Moszkvát azért aggasztja Ukrajna esetleges NATO-felvétele, mert ott is ugyanúgy meg fognak jelenni az észak-atlanti szövetség kontingensei és bázisai, valamint - szerinte Oroszországot fenyegető - fegyverzete is.

{block:block_content:83f6f420-ec81-488d-9ade-46fde05c55af}