Az Európai Bizottság az uniós szerződések által biztosított hatáskörével élve, minden jogi eszközt be fog vetni, amennyiben a magyar vezetés nem módosítja az LMBTQI-jogokat sértő jogszabályt - jelentette ki Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke az Európai Parlament plenáris ülésének az Európai Tanács 2021. június 24-25-i tanácskozásáról szóló szerdai vitáján.
Az MTI tudósítója szerint Von der Leyen azt hangsúlyozta, hogy az uniós tagálamok állam- és kormányfőinek legutóbbi tanácskozásán olyan kardinális témákról volt szó, mint az gazdasági helyreállítás, a koronavírus-járvány leküzdése vagy az EU-orosz kapcsolatok, "de egyik sem volt annyira fontos, mint a vitatott magyar törvényről szóló eszmecsere, mivel ez a kérdés az európai identitást érinti".
Mint mondta, a "tanácskozáson világossá vált, a törvény a többi között arról szól, hogy Magyarországon 18 év alatt tiltott minden információátadás a melegekkel és leszbikusokkal kapcsolatban, mivel a vezetés szerint ez negatív hatással lehet a kiskorúak erkölcsi és testi fejlődésére".
"Ez törvény a homoszexualitást a pornográfiával egy szintre helyezi, a gyermekek védelmét használva ürügyként, ez a törvény diszkriminál, szégyenletes, és teljességgel szembemegy az uniós alapértékekkel: az emberi jogokkal, méltósággal és egyenlőséggel"
- nyomatékosította Ursula von der Leyen.
Hozzátette, hogy ha egy uniós tagállamban olyan módon sérül a jogállamiság, hogy az az európai adófizetők pénzét, az uniós büdzsét is érinti, akkor az Európai Bizottság feladata, hogy fellépjen ez ellen. Míg az Európai Bíróság iránymutatást fog adni arról, hogy a jogállamisági feltételhez kapcsolódó mechanizmus hogyan alkalmazható, a testület tüzetesen megvizsgálja, hogy a gyakorlatban hogyan lehet a jogállamisági feltételeket érvényesíteni, és még idén ősszel beindítja a folyamatot.
Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a felszólalásában kiemelte: a kisebbségek diszkriminációja kapcsán az Európai Bizottság kizárólagos tagállami hatáskörre hivatkozva többször írásba adta, hogy hatásköre nem terjed ki a kisebbségek ügyére.
"Jogos tehát a kérdés, hogy egyes tagállamok esetében nemzeti hatáskörbe esik a kisebbségvédelem, míg más tagállamok esetében nem? Vagy bizonyos kisebbségek diszkriminációja tagállami hatáskör, más kisebbségeké nem?"
- fogalmazott a képviselő.
Mint mondta, az EU-csúcson uniós egységes támadás indult a magyar gyermekvédelmi törvény ellen annak ismerete nélkül, még Magyarország térdrekényszerítésével is fenyegetőztek. Annak ellenére, hogy az uniós Alapjogi Charta kimondja, hogy a szülők joga gyermekeiknek meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítani, továbbá, hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke az elsődleges - tette hozzá.
A képviselő véleménye szerint "abszurd az az uniós jogi elemzés, amely szerint a magyar törvény azért problémás, mert a gyermekeket diszkriminálja a felnőttekkel szemben bizonyos tartalmak elérésében. A törvény a gyermeket védi mindenek felett - aggasztó, ha ezzel az EU nem ért egyet - hangsúlyozta.