A megkérdezettek a készpénzalapú ágazatokat, az építőipart és az egészségügyet tartják a szürkegazdaság által leginkább érintettnek. A döntő többség, a válaszadók háromnegyede egyáltalán nem ért egyet azzal az állítással, hogy az állam megkárosítása elfogadható cselekedet lenne. Ugyanakkor még mindig magas azok aránya (24 százalék), akik szerint nincs baj azzal, ha valaki a közös kasszából vesz el, vagy – ami jellemzőbb –, nem tesz be oda az előírásoknak megfelelően.
A hálapénzfizetést tartják a legelterjedtebbnek és a leginkább elfogadottnak a magyarok azon hét szürkegazdaságot segítő tevékenység közül, amelyet a kutatás vizsgált. A válaszadók 72 százaléka vélte úgy, hogy a hálapénzfizetés jellemző Magyarországon, és 22 százalékuk azt is gondolja, hogy elfogadható az orvosok és a betegek közötti „borítékos” tranzakció.
A magyarok több mint 60 százaléka találta jellemzőnek a hazai gazdasági életre különböző adókerülő technikák alkalmazását, a feketefoglalkoztatástól a jövedelem eltitkolásán át a kreatív könyvelési trükkök bevetéséig. Az adófizetés elkerülését 65 százalék tartja szokásos tevékenységnek, 16 százalékuk szerint nincs is semmi probléma ezzel. Hasonlóak az arányok a csúszópénz elfogadásánál, 64 százalék szerint jellemző és 17 százalék szerint elfogadható ez a cselekedet, illetve a feketefoglalkoztatás esetében is azonos arányokról beszélhetünk, ezt 61 százalék véli elfogadhatónak és 17 százalék szerint jellemző a magyarokra nézve. A jogosulatlan állami támogatás igénybevételét a megkérdezettek 64 százaléka jellemzőnek tartja Magyarországon, de elfogadhatónak már csak 13 százalék gondolja.
Kevésbé tartják ugyanakkor elterjedtnek a válaszadók a munkahelyi eszközök magáncélú hasznosítását, csak 52 százalék szerint jellemző nálunk ez a gyakorlat, miközben a tevékenységet magát is mindössze 15 százalék tartja elfogadhatónak. Az emberek egyharmada mind a hét vizsgált tevékenységet jellemzőnek tartja Magyarországon, míg a magyarok 6 százaléka elfogadhatónak tartja az összes vizsgált tevékenységet.
A válaszadók egyébként úgy látják, a rejtett gazdasággal leginkább az építőipar és az egészségügy fertőzött, míg kisebb az érintettség a kereskedelemben és a turizmusban. A megkérdezettek 73 százaléka szerint az építőipar érintett a szürkegazdaságban, míg 61 százalékuk gondolta úgy, hogy ez az egészségügyre is jellemző. A kiskereskedelmet 52, a turizmust 41 százalék látja érintettnek.
A felmérés rámutat arra, hogy a készpénz-alapú ágazatoknál nagyobb a visszaélések érzékelése, ezekben a szektorokban egyébként a jövedelmek eltitkolása is magasabb. A kiskereskedelemben és a turizmusban az online pénztárgépek, valamint az elektronikus fizetés elterjedése is segítette a gazdaság fehéredését az elmúlt években.