Vagány: félárbocra eresztették az olasz zászlót Dél-Tirolban

100 éve lépett be Olaszország az I. világháborúba. Ám a háború után az Ausztriától elcsatolt Dél-Tirolban kicsit másként értelmezik az emlékezést.

Egész Olaszországban nagyszabású megemlékezésekkel idézték fel vasárnap 1915. május 24-t, amikor az ország belépett az első világháborúba. A német-olasz nyelvű Trentino-Alto Adige tartományban azonban félárbocra eresztették az olasz zászlót.

Egész Olaszországban délután három órakor egyperces csenddel emlékeztek meg az első világháború áldozatairól. Az 1915-1918-es konfliktusban 650 ezer olasz katona és 600 ezer olasz civil halt meg. Az olaszországi első világháborús emlékműveket az olasz fegyveres erők és a politikai élet képviselői, valamint iskolások koszorúzták meg papírból készített havasi gyopárokkal. Ez a virág vált az északkelet-olasz Dolomitokban húzódó első világháborús frontvonal jelképévé. Az emlékműveknél díszlövéssort is leadtak, Rómában a Gianicolo-dombon levő ágyúból.

Az olasz sportélet is megállt egy percre. Az olasz labdarúgó bajnokság első osztályának mérkőzésein a csapatok játékosai a Ricorda (Emlékezz!) feliratú pólóval léptek pályára, amelyek az első világháborúban részt vett Giuseppe Ungaretti olasz költő sorait idézték.

Nekik gyásznap

A rendkívüli státusú olasz tartománynak számító Trentino-Alto Adigéban (Dél-Tirolban)  nem húzták fel az olasz nemzeti színű zászlókat, hanem félárbocra eresztették azokat. Az egyperces csendet viszont tiszteletben tartották. Arno Kompatscher, Bolzano (Bozen) tartomány elnöke, a Dél-tiroli Néppárt (Svp) politikusa kijelentette, hogy ünnepnapokon szokták felvonni a lobogót, az első világháború kitörése viszont gyásznapnak számít.
 
Ez nagyjából ugyanolyan gesztus, mint, amikor Kézdivásárhelyen Erdély Romániához csatolásának ünnepén, december 1-én fekete zászlókat tűztek ki. Azt azonban ismeretlenek követték el, Dél-Tirolban pedig a regionális kormányzat fejezte ki a német ajkúak gyökeresen eltérő érzéseit. Kézdivásárhely önkormányzatára végül még azért is bírságot rótt ki a román prefektus, mert "nem voltak megfelelően fellobogózva" a középületek.
 
A régió 1919-ig az Osztrák-Magyar Moncarchia része volt, lakosságának többségét német ajkúak alkották. A saint germaini béke értelmében az Olasz Királysághoz csatolták, amely erőteljes olaszosításba kezdett, és évtizedeken keresztül semmibe vette a helyi lakosság nyelvi-nemzetiségi jogait. A hatvanas években radikális nemzeti mozgalom bontakozott ki, amely nem riadt vissza az erőszak alkalmazásától sem. Dél-Tirol önrendelkezését Ausztria is támogatta a nemzetközi politikai színtéren. Ennek köszönhetően 1972-ben Trento és Bolzano (Bozen) megye széles körű autonómiát kapott, amelyet azóta is a kisebbségi kérdés megoldásának egyik legkiválóbb példájaként emlegetnek Európa-szerte.