Lassan halad a vajdasági magyarokat érintő restitúciós folyamat. A földvisszaszolgáltatással kapcsolatos nehézségekről, a szerb fél akadályoztatásáról a jobbikos Bencsik János és Sneider Tamás kérdezte a Külügyminisztériumot. Bár Szijjártó Péter tárcája sikeresnek tartja az együttműködést, valójában a szerb fél által visszaadott vagyon többszörösét kérik vissza a második világháború után vagyonuktól megfosztott magyarok.
„Azon vajdasági települések vonatkozásában, ahol abszolút, vagy relatív többségben magyar lakosság él – a szerb hatóságoktól kapott tájékoztatás szerint – Zentán 2184 ha, Topolyán 5553 ha, Adán 1069 ha, Nagykanizsán 553 ha, valamint Kishegyesen 851 ha termőföld került eddig visszaszolgáltatásra.”
- áll a Külügyminisztérium jobbikosoknak küldött válaszában, amelyből kiderül:
A nagyobb gond az, hogy a kormány által közzé tett számok ugyan jól hangzanak, de a visszaszolgáltatási folyamat során jóval nagyobb területet kértek a helyi magyarok. A 8 év alatt az igénylések harmadát sikerült ténylegesen elbírálni, noha az elbírálásra fél éve van hivatalosan a hatóságoknak. Topolyán több mint 10 ezer hektárt, Zentán 4754 hektárt kértek vissza.
2011 októbere óta van hatályban Szerbiában a restitúcióra vonatkozó törvény. 2014 márciusáig 74 ezer igénylés érkezett az elkobzott vagyon visszaszármaztatására. Az érintett délvidéki magyarok egybehangzó tapasztalata szerint a szerb fél a Restitúciós Ügynökségen keresztül jól érzékelhetően lassítja az ügyek intézését. Nemcsak ezt kifogásolják, többen panaszkodtak arra, hogy régi földjeik helyett 50-60 kilométerrel arrébb levő, rossz minőségű területeket osztanak vissza.