Egy július eleji kormányhatározat alapján már biztos, hogy az Országos Levéltár tőszomszédságában éktelenkedő, csupaüveg rettenet már nem sokáig forgatja a normális ízléssel megáldott műkedvelők gyomrát.
A kormány annak ellenére kiáll a bontás mellett, hogy három ízlésficamos gittegylet, a MÉSZ (Magyar Építőművészek Szövetsége), a Budapest Világörökségéért Alapítvány, illetve az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága is kérte a döntés felfüggesztését.
Hála az égnek, egyelőre úgy tűnik hiába.
A volt Magyar Villamos Művek Teherelosztóján a "szakma" a '70-es évek "ipari építészetének progresszivitását" becsüli olyan nagyra, de az Urbanistával együtt attól se riadnak vissza, hogy érdemként sorolják föl Virág Csaba inkább bűnlajstromnak beillő életművét, mint érvet arra, hogy ez az építészeti vetélés a Várban maradjon.
Virág egyszerre "funkcionalistának és a high-technek" aposztrofált, valójában fantáziátlan és igénytelen stílusának nem csak az 1979-ben elkészült Teherelosztót köszönhetjük (már aki köszöni... - a szerk.), de az alábbi városkép-nyomorító förtelmek is a nagy raktár- és panelház-tervező lelkén száradnak:
- Fehér Galamb ház (1967, Budapest, szintén a Várnegyed összképét rontja)
- KONZUM Üzletközpont és vasútállomás (1989, ez Tatabányát csúfítja)
- MTI új székháza (1991, a budapesti Naphegy téren terpeszkedik)
- ALAG CENTER BUDA irodaház [Marillai Árpáddal] (1991, Budapesten a Naphegyen rontja a kilátást)
- Krisztina Plaza International Building (1993, szintén Budapest, ez se valami szép)
- Lauder Javne Alapítványi Iskola (1996, Budapest, no comment)
- KÁLVIN CENTER Irodaház (1997-2003, a Kálvin teret elrondító üveg-acél behemót)
A Hauszmann-terv célja, hogy végre valahára egységes arculatot, illetve új funkciókat adjon a Várnegyednek és megszabadítsa a környéket a Teherelosztóhoz hasonló, oda nem illő, a szocializmus alatt odaerőszakolt elemektől.
Azt még a magasságos "szakma" is elismeri, hogy az eredetileg OVIT-bulikhoz díszletül szolgáló (a francnak pont a Várba kellett volna amúgy villamos elosztóközpont... - a szerk.), remek panorámával rendelkező ház évek óta teljesen üresen, kihasználatlanul, ramaty állapotban áll.
[fb_pages_codes:budapest]
Halála előtt két évvel, 2013-ban Virág még el akarta érni, hogy felújítsák az építészeti "kordokumentumot" (ami inkább gyásztávirat, mint bármi egyéb - a szerk.), de szerencsére már nem tudta keresztül vinni elképzelését, mert nem kapott építési engedélyt.
Azt ugyan még nem tudni, hogy lesz-e valami a helyén, illetve ha lesz, mi épül a foghíjtelekre, de a szocialista realizmus eme szuvas zápfogánál még a semmi is tökéletesen jobb lenne.
Az Urbanista cikkzáró sorának elejével mélységesen egyet tudunk érteni:
"Nem kell szeretni
az MVM volt épületét (...)"
Mi nem is szeretjük, és reméljük, hogy utódainknak már nem is kell eltűrniük az '50-es évek Sztálin-barokkjánál is igénytelenebb betonüveg kalitkát a Nemzeti Levéltár épülete mellett.