A testület döntése szerint a parlament ezentúl csak a végrehajtó hatalmat ellenőrizheti, és elveszti jogát a bírói hatalom és a választási rendszer ellenőrzésére. Ennek értelmében a törvényhozásnak megszűnt egyebek mellett az a jogosítványa, amelynek birtokában eddig minősített többség esetén visszahívhatta a legfelső bíróság bíráit.
A legfőbb venezuelai bírói testület kulcsszereplő abban a csatában, amely az ellenzék által év eleje óta dominált parlament és a Hugo Chávez néhai elnök (1999-2013) örökségét ápoló Nicolás Maduro államfő között alakult ki.
A törvényhozás december végén, amikor még a chávisták voltak többségben, 34 új bírát nevezett ki a legfelső bíróságba, az ellenzék azonban a képviselői helyek többségének januári elfoglalása után felállított egy bizottságot az említett kinevezések kivizsgálására. A testület elvileg kedden teszi közzé megállapításait.
Venezuelában feszült a politikai légkör a tavaly decemberi parlamenti választások óta, amelyeken a Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) elnevezésű ellenzéki pártkoalíció pontosan a kétharmados többséghez szükséges 112 mandátumot szerzett, noha ebből három sorsa még bizonytalan, miután a legfelsőbb bíróság törvénytelennek minősítette a voksolást az érintett körzetekben. Az alkotmány reformjához kétharmados többségre van szükség. A néhai Hugo Chávez elnök által létrehozott, Nicolás Maduro vezette Venezuelai Egyesült Szocialista Párt (PSUV) 17 év után először kisebbségbe került a törvényhozásban.
A parlamenti többséggel bíró ellenzék februárban bejelentette: felgyorsítja a szocialista államfő mandátumának lerövidítését célzó folyamatot, válaszul arra, hogy a dél-amerikai országban Maduro rendelete értelmében gazdasági szükségállapotot vezettek be.
A nagy kőolajkészlettel rendelkező Venezuela rendkívül megsínylette a nyersanyag világpiaci árának drámai esését.