Mint arról keddi összefoglalónkban beszámoltunk, a beruházást bejelentő sajtótájékoztatón Szijjártó Péter kiemelte:
a több tízmillió eurós nagyságrendű beruházás segít abban, hogy Magyarország a kelet-nyugati áruforgalom csomópontjává válhasson.
Klaus-Dieter Peters, a HHLA AG elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta:
meggyőződése, hogy Magyarország jó telephely lesz, az ország fontos csomópont, ezért döntöttek úgy, hogy létrehoznak egy konténerterminált, de később további beruházásokat is terveznek.
Klaus-Dieter Peters a társaság beruházását ismertetve az is elmondta, hogy ez lesz a cég negyedik szárazföldi csomópontja. Hat vágányon rakják át az árut, és két vágányon jutnak az üres konténerek a tárolóba. Jelenleg a Metransnak évi 170 ezer konténer forgalma van Magyarországon, ez 250 ezerre emelkedik és havi 250 vonatot tudnak kezelni, ha kész lesz a beruházás.
Az építkezési munkálatok már javában folynak
A sajtótájékoztatón sem a miniszter, sem a cégvezér nem említette, hogy a terminál veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemként fog működni. A 2015. július 30-i Csepeli Hírmondóban (a fideszes vezetésű önkormányzat hivatalos lapja) egy interjú jelent meg Kiss Péterrel, a Metrans csoport vezérigazgatósági tagjával a beruházás „részleteiről”, ám itt sem esett egy szó sem veszélyes anyagokról. A csepeli önkormányzat honlapján, a csepel.hu-n kilenc hír van a beruházással kapcsolatban tavaly április óta, de csak a január 15-i közmeghallgatás meghívójában szerepel az üzem valódi funkciója.
Nem siettek a lakosság tájékoztatásával
A közmeghallgatás összehívását kormányrendelet szabályozza, ahogy a biztonsági jelentés hirdetményi közzétételét is. Itt érdemes megjegyezni, hogy a polgármester a biztonsági jelentés közzétételének lezárását követő 15 napon belül köteles közmeghallgatást tartani. A Metrans lakossági tájékoztatóján nem szerepel pontos dátum, csak az év (2015) van feltüntetve, miközben a közmeghallgatás meghívója 2016. január 8-án jelent meg az önkormányzat honlapján. További érdekesség, hogy a Metransnak a katasztrófavédelmi engedély iránti kérelméhez be kellett nyújtani a biztonsági jelentést, az engedély nélkül pedig el sem kezdhették volna az üzem építését. A beruházás bejelentése tavaly április 30-án történt meg, és tavaly október 22-én került sor az alapkő letételére. Vagyis hónapok teltek el (már javában zajlik az építkezés) mire a lakosság meghívót kapott a közmeghallgatásra és egyáltalán értesülhetett a biztonsági jelentés tartalmáról, amely hideg zuhanyként érhette a csepelieket:
"A 219/2011. Kormányrendelet 1. § alapján a tervezett logisztikai és raktározási terminál felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek minősül, mert felnyitás céljából, illetve a szállításból ideiglenesen kivett konténerekben (átmeneti tárolás) a jelenlévő veszélyes anyagok mennyisége meghaladhatja 219/2011. Kormányrendelet 1. melléklete által meghatározott felső küszöbértéket."
"A felnyitás céljából, illetve a szállításból ideiglenesen kivett konténerek száma maximum 8-10 darab. Egy konténerben a veszélyes anyag tömege konténer típusától és a veszélyes anyag sűrűségétől függően 22000 - 25000 kilogramm is lehet".
A veszélyes anyagokat is részletezi a jelentés:
"A konténerben tárolt veszélyes anyagok folyamatosan változnak, a Terminálon bármilyen veszélyes anyag előfordulhat:
- toxikus anyagok közül várhatóan a leggyakoribb lesz a dichloromethane, phenol, molten, furfuly, alcohol, 3-triflouromethylaniline, thiocarbamate pesticide, várhatóan a leggyakrabban anilin és az ongronat 1080 kereskedelmi elnevezésű TDI (tolylidene diisocyanate),
- a tűzveszélyes folyadék közül várhatóan a leggyakoribb aceton, etanol, etil-acetát, izobul-acetát, izopropanol, metil-izobutil-keton, festékek, vinil-acetát, ciklohexán, éterek lesznek".
Emellett a helyszínen lesz még karbantartási célból palackos formában acetilén, oxigén, PB, illetőleg a konténerrakodó gépek töltéséhez gázolaj.
Az Alfahír kedden írásban fordult az illetékes Pest Megyei Kormányhivatalhoz de válaszokat még nem kaptunk azzal kapcsolatban, hogy mikor és milyen engedélyek lettek kiadva a cégnek. A Metranst a biztonsági jelentésben megadott tájékoztatási telefonszámon többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült elérni.
Fővárosi ivóvíz bázist félt a Jobbik
A Jobbik közleményben és az egykori Csepel Művek területén (Perem utca - Központi út - Salak utca kereszteződése), közvetlenül a Duna partján, a Metrans termináljának építkezésénél tartott szerdai sajtótájékoztatóján is tiltakozott a beruházás mellett.
Lehmann Viktor, a Jobbik csepeli elnöke rámutatott, hogy a beruházás tavaly április 30-i bejelentésénél még szó sem volt veszélyes anyagok tárolásáról. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az üzem építése lakóövezet szomszédságában történik, amely ellen a helyiek is tiltakoznak.
De az épülő üzemtől csak 600 méterre fekszik a Csepeli Weiss Manfréd Kórház, 350 méterre a Weiss Manfréd Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium.
Lehmann Viktor elmondta: a Metrans Konténer Kft.-t 2013 október 25-én jegyezték be, szlovák tulajdonosa van, a cég alapítása óta 0 forint árbevétele volt, 3 millió forint jegyzett tőkéje van a cégnek, 2014 december végéig egy embert foglalkoztatott. A csepeli területet 2015. február 12. óta birtokolja a Metrans (a cég magánterületet vásárolt meg).
A Jobbik csepeli elnöke arra is kitért, hogy szerintük a létesítendő üzem területének az egynegyede benyúlik a Fővárosi Vízművek ivóvízbázis védőterületébe. Ezzel kapcsolatban Lehmann azt ígérte, hogy bejelentéssel fognak élni,
mivel a védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozások szerint (melyet a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. szám melléklete tartalmaz) a Metrans által megvásárolt területen tilos erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladékok tárolása, lerakása.
A Jobbik szerint így nyúlik bele az üzem területe (kék) a Fővárosi Vízművek ivóvízbázis védőterületére (világos)
Az Alfahír kérdéssel fordult a Fővárosi Vízművekhez a területtel kapcsolatban, amint választ kapunk, frissítjük vele a cikkünket!
Lehmann Viktor emlékeztetett rá, hogy a Metrans biztonsági jelentése tartalmazza, hogy egy esetleg bekövetkező konténersérülés esetén – az anyag tulajdonságaitól függően – toxikus gázfelhővel, tócsatűzzel, csatorna- és talajszennyezéssel kell számolni.
Kepli Lajos és Lehmann Viktor
Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője kijelentette: a beruházás jól mutatja, hogy a pénz, a tőke, a beruházói érdek sokszor fontosabb a környezeti és lakossági érdekeknél. A képviselő fontosnak tartja a munkahelyteremtést, de ezt a Jobbik nem veszélyesanyag-tárolókkal és -kezelőkkel kívánja megvalósítani. Kepli emlékeztetett rá, hogy maga a beruházó ismerte el, a konténerekben bármilyen veszélyes anyag előfordulhat, csakhogy a képviselő szerint “nincs olyan haváriaterv, ami jó minden veszélyes anyagra”, ezért nem lehet megfelelően felkészülni egy természeti katasztrófa vagy emberi mulasztás okozta balesetre. A jobbikos képviselő azt ígérte, hogy folyamatosan tájékozódnak a beruházásról, az illetékes kormányszervekhez fognak fordulni, ki fogják kérni a környezeti hatástanulmányt, illetve a csepeli vízbázis veszélyeztetésére hivatkozva jogi lépéseket is kezdeményeznek, de számolnak a lakosság véleményével is az ügyben.
Herceghalomnak nem kellett a Metrans
Keddi cikkünkben már írtunk arról, hogy a Metrans csoport 2012-ben Herceghalmon akart építtetni a csepelihez hasonló terminált, szintén új munkahelyeket, iparűzési adót ígérve, de lakossági nyomásra a képviselő-testület leállította a tárgyalásokat.
A beruházás kapcsán a képviselő-testület lakossági fórumot hívott össze, amely során nyilvánvalóvá vált, hogy a lakosság nem támogatja egy konténer terminál beruházás megvalósítását.
- közölte lapunkkal dr. Kovács Judit, Herceghalom jegyzője.
Környezetvédelmi aggályok is felmerültek: elsősorban a közúti szállításból eredő kamionforgalom vonatkozásában, ehhez járult még a várható "zajszennyezés", amelyre a fémkonténerek éjszakai átrakodása kapcsán számítani lehetett. A jegyző tájékoztatása szerint mivel a képviselő-testület lakossági nyomásra elállt a további tárgyalásoktól, így annak egyeztetésére már sor sem került, hogy tulajdonképpen a konténerekben milyen árut továbbítanának.