Számos szigorú intézkedés sújtotta az elmúlt években azokat az embereket, akik a nyugdíj felé közelítenek – hívta fel a figyelmet sajtótájékoztatóján Sneider Tamás. Az Országgyűlés és a Jobbik alelnöke felidézte, a szocialisták idején a nyugdíjkorhatárt 62-ről 65 évre emelték, majd a mostani kormány „elvette” a magánnyugdíjpénztári vagyont – mintegy 3000 milliárd forintot –, valamint a korkedvezményes nyugdíjrendszert is megszüntették.
65 éves tűzoltó a tizediken?
Sneider emlékeztetett rá, hogy a Jobbik határozottan tiltakozott a korkedvezményes nyugdíjrendszer eltörlése miatt, mondván „lehetetlen elképzelés az, hogy adott esetben egy mentő 65 évesen egy 120 kilós beteget le fog vinni a 4. emeletről, vagy ugyanilyen lehetetlen dolog az, hogy azt képzeli a kormányzat, hogy majd egy 65 éves tűzoltó fel fog rohanni a tizedikre tüzet oltani a 30 kilós felszereléssel”. A képviselő hozzátette, nagyon sok olyan szakma van még, amelyeket igen hátrányosan érint a korkedvezményes nyugdíjrendszer eltörlése.
A Jobbik alelnöke hangsúlyozta, a kormányzat szerzett jogot vett el, ráadásul a korkedvezményes nyugdíjrendszert úgy törölte el teljesen, hogy nem állított fel helyette másik életképes, kiszámítható modellt. Sneider Tamás szerint a kormányt nem foglalkoztatja, mi lesz azokkal a férfiakkal és nőkkel, akik veszélyes tevékenységet folytatnak, vagy olyan munkakörben dolgoznak, amely fizikailag és szellemileg is rendkívül megterhelő.
Megváltott nyugdíj
Sneider Tamás petíciót vett át Őri Istvántól, aki vezető-jegyvizsgálóként, a korkedvezményben érintettek képviselőjeként társaival együtt több ezer aláírást gyűjtött össze az ügyben. Sneider reményét fejezte ki,
„hogy ha most már nem az erő politikáját alkalmazzák, ahogy azt Orbán Viktor a kormány munkáját értékelő beszédében mondta, akkor talán itt is kompromisszumra tudunk jutni, és a kormányzat figyelembe veszi a dolgozók véleményét”.
Őri István a sajtótájékoztatón kifejtette, óriási a különbség a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíj között, ők ugyanis kifizették a korkedvezményt, „megváltották” korábbi nyugdíjazásuk lehetőségét. Mint kifejtette, a kormány 2014. december 31-ével megszüntette ugyan a korkedvezményes nyugdíjat, de ezzel úgynevezett töredékidők keletkeztek. Nőknek ugyanis 4 év után plusz 1 év nyugdíj járt, férfiaknak 5 év után plusz 1 pénzzel megváltott idő. Átlagosan fejenként 430-450 ezer forintról van szó évente. Őri hangsúlyozta, a bent maradt töredékidőket napra pontosan ki lehet mutatni, ennek az időnek az elismerését követelik, hogy „számítsák be abba az időbe, amivel előbb mehetünk nyugdíjba a törvényes nyugdíjba vonulási idő előtt”.
Negyvenezer érintett
Őri István hangsúlyozta, a mozdonyvezetőkön, vasúti dolgozókon kívül vegyipari dolgozókról, búvárokról, röntgenorvosokról van szó, mintegy 40 ezer emberről, ami összesen 18,9 milliárd forint befizetést jelentett évente tb és nyugdíjjárulék formájában. Őri István sajnálatát fejezte ki, hogy egyetlen szakszervezet sem támogatta őket, „nagy a hallgatás”. Sneider Tamásnak és a Jobbiknak viszont megköszönte, hogy melléjük álltak.
Sneider Tamás jelezte, a mozdonyvezetők követelését határozati javaslatként benyújtották az Országgyűlésnek, mert a jogszabályok megváltoztatására lenne szükség.
A határozati javaslat indoklásában a képviselő azt írja:
„az a helyzet állt elő, hogy aki elmehetett volna nyugdíjba az adott évek összegzésével, még 4-5 évet kell, hogy dolgozzon, akár abban a terheltebb munkakörben, amely őt korábban a korkedvezmény igénybevételére jogosította”.