A kormány még 2021-ben fogadta el a budapesti HÉV-vonalak fejlesztésére vonatkozó Budapesti Vasúti Stratégiát (BVS), amely 2000-2400 milliárd forintból 2040-re 80 százalékkal növelné az elővárosi vasúton utazók számát. Decemberben aztán megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a korábbi tervekkel ellentétben a „kelet-nyugati távolsági személyforgalom, illetve a Budapesten áthaladó teherforgalom szűk kapacitásainak megszüntetése” került előtérbe.
A HÉV-ek gyorsan az intézkedési tervek utolsó harmadába szorultak, és bár a határozat az előkészítés befejezését 2023-ra ígéri, a kivitelezés tervezett időpontja pedig 2030, egyelőre még a tendereket sem írták ki - írja a Népszava. A lap emlékeztet rá, hogy a tavaly novemberben elindított HÉV-járműtendert 2021 áprilisában eredménytelennek nyilvánították a fedezet hiánya miatt. Összesen két induló volt, melyből a Stadler lengyel leányvállalata kért kevesebbet a 42 szerelvényért, összesen 200 milliárd forintot, de még ez az összeg is jócskán meghaladta az előzetes kalkulációkat.
Az EU és a kormány elhúzódó vitája miatt nagyon csekély az esély arra, hogy a járműbeszerzés költségét az unió úgynevezett Helyreállítási Alapjából (RFF) fizessék ki, mint ahogy azt előzetesen tervezték. A pénz ugyanis csak 2026 végéig lezáruló projektekhez használható fel. Az új járművek azonban addigra bizonyosan nem érkeznek meg
- teszi hozzá a Népszava. Az Orbán-kormánynak mindez sok problémát okozhat a jövőben, ugyanis egy keletre lejtő tender nem lenne szerencsés a választások előtt, hiszen nem lehet lezárni a voksolásig. Arról nem is beszélve, a gyártási idő 5-6 év, így előfordulhat, hogy a megújult dél-pesti vonalak külső agglomerációs szakaszán egy ideig a régi szerelvények futnak majd. A Kálvin téri alagútba azonban már csak az új szerelvények férnek be.
Ezzel szemben eredmény született a Déli Körvasút kivitelezési tenderén. A Kelenföld-Ferencváros pályaudvar közötti vasúti vágányokat közel 338 milliárdért bővíti a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Építő Zrt.
A körvasút nyomvonala által érintett Hamzsabégi úton és a környéken lakók az elejétől állítják, hogy a fejlesztés célja valójában a keletről érkező teherforgalom kiszolgálása és Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója így próbálta behúzni a kormányt az elővárosi vasút- és HÉV-vonalak korszerűsítésébe.
Elsőre úgy tűnhet bejött Vitézyék trükkje, de a kormány pénzt oda irányít, ahol más érdekek is jelen vannak. Erre remek példa Záhony, ahol 100 milliárd forint értékben fejleszti a vasúti terminált a magyar állam, a China Railway és a MÁV-REC Kft. Utóbbi többségi tulajdonosa Horváth László, a LAC Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki erős kazah üzleti kapcsolatai mellett Varga Mihály pénzügyminiszterhez fűződő barátságáról ismert. De ennek mentén épül az East-West intermodális terminál, amely a normál és a széles vasúti nyomtávú vagonok átrakodó helye lesz. A 30 milliárd forintos beruházás mögött Rahimkulov Ruszlán orosz milliárdos áll, akinek a neve legutóbb a Városháza-ügyben bukkant fel - emlékeztet rá a lap.