A nemzeti párt politikusa az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatót, a grémium a Buda-Cash-botrányként elhíresült, százmilliárdos csalás hátterének vizsgálatára ült össze.
A PSZÁF törvény elfogadására 2010 folyamán került sor, én akkor huszonnégy módosító indítványt terjesztettem be az Országgyűlés elé – emlékeztetett a jobbikos honatya, majd hozzátette: de a Fidesz kormány, a rá jellemző arroganciával, mindegyiket visszautasította. Meg sem fontolta azokat – tette hozzá.
Volner szerint, ha a a módosító indítványát akkor elfogadják, Magyarország megspórolja a Buda-Cash-botrányban érintett 100 milliárd forintot, jobban járt volna az ország, és jobban járt volna az összes adófizető polgár is - tette hozzá. Azt javasoltam, hogy az öt éves felügyeleti ciklust rövidítse le a kormány kettő évre, ennek értelmében már 2010-ben fel lehetet volna tárni a Buda-Cash botrány részleteit, és az abban rejlő személyes érdekeltségeket is - húzta alá.
Fontosnak tartotta elmondani: amikor ezeket a javaslatokat a Jobbik frakciója megfogalmazta, a Fidesz kormánynak jól látható módon nem volt semmilyen hosszú távú koncepciója: külön törvényt fogadott el a PSZÁF-ról, külön törvényt fogadott el a Magyar Nemzeti Bankról, majd később meggondolta magát és összevonta, egyesítette a két szervezetet - sorolta Volner János.
A nemzeti párt javaslatai, előrelátó módon, szigorítottak volna a bankrendszeren, ellenőrizhetővé tették volna a szektort - mondta el Volner János, aki kifejezte meggyőződését is, miszerint a brókerbotrányt emlegető Fidesznek nem elsősorban a szocialistákat kellene hibáztatnia, hanem saját magát, hiszen a kétharmad a rá jellemző arroganciával és pökhendiséggel az összes ellenzéki javaslatot lesöpörte, és nem fogadta meg a tanácsokat - fűzte hozzá.
A jelenlegi helyzetben kiemelten fontos hangsúlyozni a kármentést - jelentette ki Volner, ugyanakkor szerinte fontos következtetéseket kell levonni a Buda-Cash-botrányból: nyilvánvaló górcső alá kell venni a vezetőként érintett magánszemélyek vagyonát.
Az általunk benyújtott javaslatcsomagban szerepelt az a kitétel, hogy egy bankvezér ne csak egy limitált összegben legyen felelős az általa hozott döntésekért, hanem büntetőjogi következményei is legyenek az intézkedéseinek, de a pénzügyi szabadságharcot vívó kormány nem fogadta meg a tanácsainkat, és gyakorlatilag ennek következtében nem is történt változás a bankszektorban - fogalmazott a legerősebb ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese.