Míg tavasszal „némi megremegést” lehetett érezni a kormánypárti álláspontban, mára ez elpárolgott – mondta a devizahiteles vitanapon előterjesztői nyitóbeszédében Z. Kárpát Dániel. A devizakárosultak ügyét a parlament előtt következetesen képviselő honatya szerint a tizenhat éve jórészt kétharmaddal regnáló kormánypárt csak 2010 elé tudott visszamutogatni, és megjegyezte, nem beszéltek 2001-ről, amikor „ez az egész szellem kiszabadult a palackból”, azaz amióta devizaalapú hitelt lehetett felvenni. De azt elismerte,

a 2002 és 2010 közötti kormányok és az akkori felügyelet a fő bűnös,

ugyanis hagyták felfutni ezt a hitelállományt és elszabadulni a devizahitelezést.

A jobbikos honatya viszont azt is leszögezte,

a Fidesz-kormány felelős 38 ezer kilakoltatásért.

Emlékeztetett, Répássy Róbert, az igazságügyi miniszter helyettese több ciklus óta képviselő, és mégsem ők biztosították a kilakoltatásoknál a jogsegélyt, hanem a Jobbik képviselői.

„A felelősség tehát egyértelműen kormányoldalon lett volna fellelhető”

– húzta alá Z. Kárpát.

A jobbikos politikus felszólalásában azt is közölte, épp a napokban kaptak jelzést, hogy egy befektető cég felszólította az egyik polgárt, novemberben-decemberben 15 napon belül hagyja el az ingatlanát, mert „az Önök által megtűrt befektetési cégnek szüksége van a más nyomorán, fillérekért vásárolt, magyar embernek az otthonára”.

Az ellenzéki honatya megismételte: ott fekszik a parlament előtt a Marczingós László által kidolgozott megoldási csomag, de

„a kormány mindennel megpróbálkozik, hogy ne kelljen a kétszer kettőről elismerni azt, hogy négy, ne kelljen a Marczingós-féle ítéletet beengedni a magyar térbe”.

A Jobbik képviselője idézett is az ominózus ítéletből:

„Nem állapítható meg, hogy a szóban forgó szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető lenne.”

Vagyis – vonta le a következtetést Z. Kárpát Dániel –

amivel a kormányzat próbálkozott, a forintosítás, ellentétes nemcsak az uniós joggal, de a devizakárosultak érdekeivel is.

Z Kárpát azt is az Orbán-kormány szemére vetette, hogy senki nem kérte a piaci árfolyamon történő forintosítást, ezt a döntést a kormány saját hatáskörben hozta meg, ezzel pedig kedveztek a bankoknak, és kárt okoztak a kifosztott embereknek. Felrótta, hogy a fideszes politikusok a Kúriára hivatkoznak, azonban nincs olyan kúriai iránymutatás, hogy piaci árfolyamon váltsák át forintra a devizahiteleket. Sőt – tette hozzá –, ha valóban a Kúria iránymutatása alapján határozták meg a piaci árfolyamú forintosítást, akkor hogyan határozhattak meg kedvezményes végtörlesztési árfolyamot?

„A helyzet az, hogy a többség 155-160 forinton vette fel a hitelét, Önök pedig a bankokkal együttműködésben egy olyan piaci forintosításban maradtak, amely a bankoknak jó, nem okoz számukra lényegi kárt, emberek tömegeit, százezreit döntötte viszont olyan anyagi jellegű nyomorba, amellyel szemben egy tisztességes fogyasztóvédelmi védőpajzsnak meg kellett volna védenie őket”

– hangsúlyozta Z. Kárpát, aki úgy véli, mivel ezt egyre nehezebb tagadni, folyamatos támadásokat indítottak a devizakárosultak szabadságharcosaként is emlegetett Marczingós László és a többi szakember ellen.

A Jobbik képviselője arra kérte a politika szereplőit, álljanak be Marczingós László és az ő szakmai csomagja mögé, támogassák az ügyvédet és a megoldás lehetőségét.

Z. Kárpát arra is felszólította a parlamenti erőket, mondjon véleményt a közfelkiáltással elfogadott devizahitelesek 12 pontjáról. „Legyen teljesen világos a külvilág számára is, hogy támogatja-e a devizahitelesek 12 pontját vagy sem!” – hívta fel a politikumot a jobbikos képviselő.

A devizakárosultak a 12 pontot a Devizás Igazság Napja elnevezésű, több ezer fős demonstráción fogadták el, melyről itt számoltunk be:

Összegzésképp a jobbikos politikus azt mondta,

a devizakárosultaknak pecsétes papírjuk van arról, hogy igazuk van.

Z. Kárpát szerint a fideszes politikusok „nem akarnak súlyos megrázkódtatást okozni a bankoknak”, amit véleménye szerint az is bizonyít, hogy a bankadót és a tranzakciós illetéket engedik 100 százalékban áthárítani az emberekre.

A Jobbik képviselője azt kérte, „válasszák a magyar polgárok érdekeit”. Egyetértett Répássy Róberttel abban, hogy bőven vannak olyan politikai erők, akik a bankszektor érdekeit tekintik előbbrevalónak, ezért azt kérte, „csökkenjen ezek száma, álljon be mindenki a Marczingós-féle megoldás mögé”.

Z. Kárpát Dániel felszólalása itt nézhető meg:

Répássy Róbert: már csak változó kamatozású forinthitelek vannak

A vitanapon Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, a devizahitel-károsultak megsegítéséről szóló politikai vitát az ellenzéki frakciók kezdeményezték, felidézte azonban azt is, hogy a devizahiteleket tíz éve kivezették. Hozzátette, a forintosításnak köszönhetően a lakossági devizahitelek változó kamatozású forinthitelekké változtak, az árfolyamkockázat így több mint tíz éve megszűnt.

Hangsúlyozta azt is, hogy a baloldali kormányok alatt alakult ki 7300 milliárd forintnyi devizahitel-állomány, akkoriban szinte minden kormányzati intézkedés a devizahitelek irányába tolta az embereket. „A baloldal nem egyszerűen hibázott, hanem magára hagyta a családokat, mi viszont a devizaválság kezelését vállaltuk” – fogalmazott.

Kitért arra is, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) nemrég meghozott ítéletét nem a kormánynak, hanem a bíróságoknak kell végrehajtaniuk, azokban az esetekben, amelyekben a bank nem adott megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatokról. (Az EUB ítélete értelmében bármely tisztességtelen kitételt tartalmazó szerződés érvénytelen, így azok is melyek egyoldalú kamatemelést vagy külön devizavételi és -eladási árfolyamot tartalmaztak, és azokat törvényi úton sem lehet a fogyasztó akarata ellenére érvényessé nyilvánítani. – A szerk.)

Panyi Miklós: az első öt év az otthonmentés, az azt követő időszak az otthonteremtés időszaka volt

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára azt mondta, 2002 után nőtt az infláció, olcsóbbá váltak a devizahitelek „a baloldali kormány pedig belehajszolta a magyar embereket a devizahitelek jelentette mocsárba”, több százezer családot hozva megoldhatatlan helyzetbe.

Jelezte: a 2010-es kormányváltás után a kabinet szinte rögtön nekilátott a helyzet megoldásának; értékelése szerint az első öt év az otthonmentés, az azt követő időszak az otthonteremtés időszaka volt.

Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, hogy azok a baloldali képviselők is kezdeményezték a vitát, akiknek a kormányzása alatt eltörölték az első Orbán-kabinet alatt bevezetett otthonteremtési rendszert, megszüntették az államilag támogatott lakáshitelt, több mint a duplájára emelték a lakás általános forgalmi adóját (áfa), a magyar családokat pedig a „devizahitelezés csapdájába lökték”.

Toroczkai László: a devizahitel egy bűncselekmény-sorozat volt

Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője szerint ki kell mondani, hogy a devizahitel egy bűncselekmény-sorozat volt, és elkövetőinek bűnhődniük kell. Bűnhődnie kell mindenkinek, aki ebben részt vett: a bankároknak, az őket támogató politikusbűnözőknek, a devizahitelezésre is rátelepedett végrehajtó maffiának, közjegyzőkkel, követeléskezelőkkel együtt. Másrészt, kártérítést kell fizettetni velük minden megkárosított devizahitelesnek.

Kitért arra: a kormány 2015-ben paktumot kötött a bankárokkal, amelynek az volt a lényege, hogy a profit a bankok zsebében marad, valamint nem lehet olyan törvényt hozni, amely megakadályozná a kilakoltatásokat. Ezzel a kabinet lefeküdt a bankoknak, érhető módon, hiszen Kármán András, az Orbán-kormány akkori államtitkára az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak és az Erste Banknak is igazgatóságában, illetve elnökségében ült. Ami a jövőt illeti – jegyezte meg –, rossz hír a devizahiteleseknek, hogy most ugyanez a Kármán András a Tisza Párt vezető arcává vált. Tehát nem remélhetnek semmit sem a Fidesztől, sem a Tiszától. Jelezte: a Mi Hazánk Mozgalom támogatja a Marczingós László-féle csomagot.

Arató Gergely: 2010-ben 180 forint volt a svájci frank és 260 forint az euró

Arató Gergely (DK) hangsúlyozta: a devizahiteles-válság kezelésére megoldásokra van szükség. Ezért a DK támogatja a devizahitelesek 12 pontját, támogatja az európai bírósági ítéletek maradéktalan végrehajtását, valamint azt, hogy „végre szolgáltassanak igazságot a devizahiteleseknek”.

A devizahitelt még 2001-ben vezették be – emlékeztetett. Hozzátette: 2010-ben – „hála az egyébként nagyon fájdalmas Bajnai-csomagnak” – 180 forint volt a svájci frank és 260 forint az euró, a kormányváltás után pedig 220-ra növelték a svájci frankot és 294 forintra az eurót, és ezt stabilizálták a forintosítással.

Bánki Erik: a baloldal a forinthitelből devizahitelbe kényszerítette a magyarokat

Bánki Erik (Fidesz) emlékeztetett: az első Orbán-kormány stabilitást, tervezhetőséget és lakhatási biztonságot teremtett, amely minden elemében a magyar családokat szolgálta, nem volt benne árfolyamkockázat, rejtett költségek és kamatkockázat sem. Aztán a baloldal megszüntette ezt az otthonteremtési támogatást, a forinthitelből devizahitelbe kényszerítve a magyarokat.

A második Orbán-kormány aztán vállalta a felelősséget, szembeszállt a bankokkal a magyar családok védelme érdekében, egymillió-kettőszázezer devizahitelt szüntettek meg – jelezte.

Tájékoztatása szerint a kormány jóvoltából 170 ezer lakossági deviza, illetve devizaalapú hitelt törleszthettek végtörlesztéssel, 1355 milliárd forint értékben.

A forintosítással ezután megvédték a családokat a 2015-ös svájci frank-sokktól, emellett kikényszerítették a bankokból a pontos és precíz elszámolást, ami további 764 milliárd forint fogyasztói követelés visszafizetését jelentette – tette hozzá.

Varju László: az Orbán-kormányok „folyamatos árfolyamgyengítésben voltak”

Az egyik legsúlyosabb társadalmi problémának nevezte az egykori devizahitelezést és annak következményeit Varju László (DK), aki arról beszélt: míg a 2010 előtti kormányok az euró bevezetéséről gondolkodtak, és ezt egy világgazdasági válság akadályozta meg, utódaik „folyamatos árfolyamgyengítésben voltak”.

Annak a véleményének adott hangot, hogy az elmúlt másfél évtized kormányai a családok helyett a bankokat hozták előnyös helyzetbe, hiszen miközben az előbbieket tömegesen sodorták kiszolgáltatott helyzetbe, az utóbbiakat jelentős profithoz juttatták.

Hangsúlyozta: az uniós bíróság döntése értelmében tisztességtelen dolog az árfolyamkockázatot teljes egészében a hitelt felvőre hárítani, majd arról beszélt: az ellenzéki képviselők kimondanák, hogy a devizaalapú fogyasztói hitelszerződések érvénytelenek, azokat a felvételkori árfolyamon kell számítani, a helyzet rendezéséig pedig fel kell függeszteni a végrehajtási eljárásokat.

Varju László kiemelte: az általuk javasolt rendszer az igazságosság érvényesítését célozza, amire szükség van a pénzügyi szektor iránti bizalom helyreállításához. Szavai szerint jogilag védhető, hatékony és igazságos megoldást akarnak.

Frakciótársa, Gy. Németh Erzsébet arról beszélt: a kormányoldal nyilatkozatai azt sugallják, hogy minden rendben van e téren, holott a devizahitelek bedőlése életek sokaságát borította fel, hiszen ellehetetlenítette a családokat, megoldhatatlan élethelyzeteket idézve elő, sokakat albérletbe vagy külföldre kényszerítve, válások sorát okozva.

Hollik István: az embereknél maradt a kockázat, a bankoknál pedig a profit

Hollik István (KDNP) „irtózatos baloldali hazugságok” soráról beszélt az előtte felszólalók szavaira utalva, majd feltette a kérdést, kik voltak kormányon akkor, amikor a devizaalapú hitelezés fellendült.

A Fidesz–KDNP megállította a baloldal által okozott bajt, rendezte az itt hagyott káoszt és létrehozott egy olyan otthonvédelmi rendszert, ami azóta is védi a magyar családokat – jelentette ki, hozzátéve, a baloldal cserben hagyta, a jobboldal pedig segíti a magyar embereket.

Kiemelte: a baloldal kormányzása alatt megszüntették az első Fidesz-kormány forintalapú, kamattámogatott hitelét és devizaalapú kölcsönbe kényszerítették az embereket 2002 és 2009 között.

Szavai szerint a baloldal felelőssége a devizahitelezés és az is, hogy gazdaságpolitikájuk miatt sok százezer családnak kellett szembenéznie a devizaalapú hitelek hátulütőivel. Hollik István hangsúlyozta: mindezért kizárólag a baloldalt és a Simor András vezette jegybankot terheli a felelősség, kiemelve, hogy utóbbi „az ég egy adta világon semmit nem tett”, nem hívta fel a figyelmet a kockázatokra.

Hangsúlyozta: nem a jobb-, hanem a baloldal kedvezett a bankoknak, nemhogy a kockázatokra nem hívták fel a figyelmet, hanem olyan politikai, gazdasági és jogi környezetet alakítottak ki, hogy a devizalapú hitel felvétele volt az emberek egyetlen lehetősége.

Így – összegzett – az embereknél maradt a kockázat, a bankoknál pedig a profit, majd mindezzel a 2010 utáni kormányok intézkedéseit állította szembe, kiemelve, hogy ezek kilakoltatási moratóriumot és végtörlesztést vezettek be, kedvező árfolyamon, megteremtették az árfolyamgátat, létrehozták a nemzeti eszközkezelőt, majd meghozták az elszámoltatási törvényt, amely a bankok tisztességtelen magatartását mondta ki, több százezer forintos visszafizetésre kötelezve a pénzintézeteket.

Tóth Bertalan: tudatosan gyengítették a forintot

Tóth Bertalan (MSZP) felhívta a figyelmet, hogy a devizahitelezést 2001-ben tették lehetővé. Hozzáfűzte, akkortól vett fel a lakosság nagy arányban devizahiteleket, amikortól megszűnt a kedvezményes kamatozású forinthitelezés opciója.

Megjegyezte, hogy a 2010-es kormányváltáskor a svájci frank árfolyama 180, az euró pedig 260-265 forint környékén mozgott.

„Önök 2010-től kezdve tudatosan gyengítették a forintot, mert így rendkívül olcsóvá vált a magyar munkaerő a külföldi multinacionális cégek számára” – jelentette ki a szocialista politikus. A kormányzati intézkedések nem nyújtottak mentőövet azoknak a családoknak, amelyek teljesen tönkrementek – vélekedett.

A végtörlesztést 2011-ben tették lehetővé – mondta, hangsúlyozva, hogy akkor több kormánypárti képviselő is élt ezzel. Az árfolyamgát valamennyit enyhített a feszültségen, de a nem fizetők számára az intézkedés nem hozott előnyt – ismertette véleményét.

A devizahitelek kiváltásának óriási nyertese volt a Magyar Nemzeti Bank – fogalmazott Tóth Bertalan.

Tordai Bence: a kormány „álomgyilkosként” elvette a reményt

Tordai Bence, a Párbeszéd vezérszónoka szerint tavaly ősszel a Fidesz elismerte, hogy lakhatási válság van, de ahelyett, hogy előállt volna valamilyen megoldással, a szokásos fideszes lakáspolitika újabb haszontalan, sőt kártékony programját indította el, amivel még tovább emelte a lakásárakat.

Azt is mondta: az Európai Unió Bíróságán Marczingós László által megnyert per reményt adott a devizahiteleseknek, de a kormány „álomgyilkosként” elvette a reményt a magyar családoktól.

Apáti István: határozatlan idejű, teljes körű végrehajtási tilalmat kellene elrendelni

Apáti István, a Mi Hazánk vezérszónoka úgy értékelt: megindult az egymásra mutogatás, a Fidesz a baloldalt, az ellenzék a kormánypártokat hibáztatja a devizahitelesek ügyében. A Mi Hazánk szerint mind a Fidesz, mind a baloldal hibás, de mivel a kabinet 2010 óta kétharmaddal kormányoz, 15 éve az övék minden felelősség. A kabinet nem mer szembemenni a bankármaffiával, a követeléskezelőkkel és a végrehajtó maffiával sem, miután abban „nyakig benne vannak” – jelentette ki.

Apáti István kiemelte: ahhoz, hogy az Európai Unió Bíróságának ítéletét végre tudják hajtani, első intézkedésként határozatlan idejű, teljes körű végrehajtási tilalmat kellene elrendelni, amíg a megfelelő jogi normákat nem alkotja meg az Országgyűlés.

Varga Ferenc: az EUB is kimondta, hogy a magyar emberek jogosan kérnek igazságot

Varga Ferenc (független) hangsúlyozta: a rendszer igazságtalansága miatt családok veszítették el az otthonaikat, a megtakarításaikat, sőt a jövőbe vetett hitüket is, miközben a bankok és a politikai döntéshozók egymásra mutogattak.

Ma már az Európai Unió Bírósága is kimondta, hogy a magyar emberek jogosan kérnek igazságot – tette hozzá.

Jelezte: a DK készül egy törvényjavaslattal, amelynek értelmében minden 2001 és 2014 között kötött devizaalapú hitelszerződés érvénytelen, mivel a bankok olyan átláthatatlan és teljesíthetetlen feltételeket alkalmaztak, amelyek alapján a fogyasztók nem ismerhették meg a valós árfolyamkockázatot. A javaslat szerint a bank csak a ténylegesen folyósított forintösszegre tarthat igényt – mondta.

Vejkey Imre: a devizahitel-probléma nem elkerülhetetlen válság volt, hanem a baloldali kormányok hitelpolitikájának következménye

Vejkey Imre (KDNP) az ország gazdasági, társadalmi és jogi környezetét hosszú évek óta meghatározó, családok százezreinek kiszolgáltatottságot és bizonytalanságot hozó kérdésként említette a devizahitel-problémát, ami nem elkerülhetetlen válság volt, hanem a baloldali kormányok hitelpolitikájának következménye, mivel drasztikusan visszavágták az államilag támogatott forinthiteleket, ezzel a stabil, kiszámítható, alacsony kamatozású hitelek felvételétől zárva el az embereket.

Mindennek következtében 2010-re 10,6 ezer milliárd forintig nőtt a hazai háztartások tartozása, aminek 70 százaléka devizahitel, következménye pedig tömeges eladósodás, kilakoltatási hullám és bizonytalanság volt, amit az Orbán-kormány évekig tart, összetett, bátor és következetes intézkedéscsomaggal hárított el.

Hangsúlyozta: ami történt, az „megmutatja, hová vezet a liberálmarxista felelőtlen kormányzás és a hozzá kapcsolódó embertelen pénzügyi politika”, ahogy azt is, mit jelent az emberek oldalára álló nemzeti keresztény politika, amellyel „lezártuk a devizahitelezés rémkorszakát”.

Csárdi Antal: a bankok azzal éltek vissza, hogy nem reális elvárni az emberektől a magasszintű közgazdasági tudást

Csárdi Antal (független) úgy fogalmazott: a magyar kormány a bankok mellé állt. Arról beszélt: az EBRD-paktum védi a bankok profitját, és ebben a keretben kell értelmezni mindazt, amit a kormánypártiak elmondtak. Szerinte a magyar kormány nemhogy nem nyújtott segítő kezet az adósoknak megfelelő mértékben, hanem inkább lökött rajtuk egyet, és amikor egy társadalmi kockázat valós kockázata rémlett fel, hoztak döntéseket.

A képviselő úgy nyilatkozott: a végtörlesztés a jómódúakat szolgálta, a forintosítás az adósra hárította a szerződések minden veszélyét, mindeközben a bankok azzal éltek vissza, hogy nem reális elvárni az emberektől a magasszintű közgazdasági tudást. Kifogásolta, hogy a kormány soha nem kötelezte a bankokat arra: mutassák be, tisztességes tájékoztatást adtak ügyfeleinek a kockázatról. Azt hangsúlyozta: érvénytelenek a szerződések, ha a bankok nem tudják bebizonyítani azok tisztességes voltát.

Gelencsér Attila: a baloldal követte el az „eredendő bűnt”

Gelencsér Attila (Fidesz) azt mondta, hogy a baloldal követte el az „eredendő bűnt”, a kormány pedig a megoldás pártján van. Aki a devizahitelesek ügyéről beszél, az egy olyan korszakról beszél, amit a magyar családok soha nem akarnak újra átélni – jelentette ki a baloldali kormányokat bíráló képviselő.

Mint mondta, 2010 után a nemzeti kormány úgy döntött, hogy megvédi a családokat és felszámolja a devizahitel-csapdát. Hozzátette, a devizahitel-válságból megtanulták, hogy olyan stabil és kiszámítható lakáspolitikát kell folytatni, ami nem teszi ki kockázatnak a családokat.

Gréczy Zsolt: „maguk tönkretették a forintot!”

Gréczy Zsolt (DK) azt hangsúlyozta, hogy 2001-ben az Orbán-kormány vezette be a devizahitelezést. A forintosítás után nem azok tudták kifizetni a hitelt, akiknek elárverezték az otthonát, hanem azok, akiknek volt tartalékuk – mondta. „Maguk tönkretették a forintot” – jelentette ki, megjegyezve, hogy 2010-ben a Fidesz–KDNP 265 forintos euróárfolyammal vette át a kormányzást.

Pajtók Gábor: súlyos örökség

Pajtók Gábor (Fidesz) arról beszélt: a devizahitelesek ügye súlyos örökség, amely nemcsak jogi, gazdasági kérdés, hanem sok százezer ember sorskérdése is. A 2004 és 2010 közötti történések örökre tanulságként kell szolgáljanak minden érintett számára.

Hangsúlyozta, hogy a devizahiteles csapdába került magyar családok sorsát a kormány mindig is együttérzéssel, a megoldásokra nyitottan kezelte. A kormány vallja, hogy az állam feladata, hogy az alkotmányos rend adta keretek között beavatkozzon azokba a helyzetekbe, ahol a polgárok önhibájukon kívül kerülnek nehéz helyzetbe.

A kormány devizahiteleseket segítő intézkedéseit sorolva úgy összegzett: a kabinet megfelelően kezelte a devizahitel-válságot. A hitelek forintosítása, az árfolyamgát bevezetése, a kilakoltatási moratórium, a végtörlesztés, valamint a nemzeti eszközkezelő létrehozása mind olyan lépések, amelyek lényegében lezárták a baloldali kormányok által generált társadalmi szintű problémát.

Varga Zoltán (DK) azt hangoztatta: ez a vita nem arról szól, hogy mi volt a múltban, hanem hogy mit tudunk most tenni. Értékelése szerint 2010 júniusában Kósa Lajos és Szijjártó Péter „gyakorlatilag bedöntötte a forintot”. Erre – szerinte – majdnem a teljes fideszes vezérkar spekulált, a devizahitelesek pedig rengeteget veszítettek, hiszen már másnap a sokszorosára nőtt a törlesztőrészletük.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a felszólalásokra reagálva felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Eszközkezelő rendszerébe több mint negyvenezer család került be, és mintegy 36 ezren tudták visszavásárolni ingatlanjukat.

Bánki Erik (Fidesz) azt hangsúlyozta: a devizahitel-válság nem következik be, ha 2003-ban az MSZP–SZDSZ kormány nem szünteti meg a fix kamatozású forinthitelt, amit két évvel korábban vezetett be a Fidesz vezette kormány, majd jelezte, az ellenzék olyasmit kér számon, amiért egykori szövetségeseiket kellene kérdezni.

Vejkey Imre (KDNP) – csatlakozva az előtte szólóhoz – azt emelte ki, hogy a jegybank nem kereskedelmi bank, így semmi köze az utóbbiak által folyósított hitelhez, hiszen nem ez a feladata.

Lukács László György: a devizakárosultak kárára „tankolta be” Matolcsy György

Két „minősített pofátlanságra, gusztustalanságra” hívta fel a figyelmet Lukács László György kétperces felszólalásában. Az egyik a devizakárosultak „hatszázmilliárd vércseppje”, azaz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványának eltűnt vagyona. A Jobbik frakcióvezetője szerint a kormánypártiaknak segíteniük kellene abban, hogy visszaszerezzék ennek az összegnek legalább egy részét. Mint fogalmazott, ezt a devizakárosultak kárára „tankolta be” Matolcsy György, és „lett belőle 34 millió dolláros New York-i lakás, dubaji luxusingatlanok, Porsche-gyűjtemény”. A másik pedig a végrehajtói irodák profitéhsége – vélte Lukács, aki rámutatott a tíz legnagyobb végrehajtói irodának 400-600 millió forint az éves profitja. Kijelentette, összességében a devizakárosultak kárára 700 milliárd forinttal gazdagodtak ezek a „bűnözői körök”. Leszögezte, nonprofit végrehajtási rendszer létrejöttét kell támogatni, mert a mostani végrehajtói irodák „nyerészkedtek szerencsétlen helyzetbe jutott fogyasztókon”.

Z. Kárpát Dániel: a károsultak zöme nem perképes, mert sem pénzük, sem idegrendszerük nincs a pereskedésekre

A vita lezárása után az előterjesztőként felszólaló Z. Kárpát Dániel az elhangzottakra reagálva azt mondta: a károsultak kilencven százaléka nem perképes, mert sem pénzük, sem idegrendszerük nem lesz a hónapokig tartó pereskedésekre. A jobbikos képviselő feltette a kérdést, hogy ha az érintettek felének mégis lenne lehetősége pereskedni, akkor ki lenne az ügyvédjük? A képviselő magyarázatként biztosnak nevezte, hogy a fogyasztóvédelmi jogot „kisujjából kirázó” ügyvédből tíznél kevesebb van Magyarországon.

Azt is javasolta, hogy mind a végrehajtói, mind a közjegyzői rendszert szabadítsák meg a „profitérdektől”.

Leszögezte, hogy a bankrendszer jogsértést követ el, ha a bankadót és a tranzakciós illetéket áthárítja. Hozzátette, azt sem tudják, kinek éri meg, hogy „Európa talán legdrágább bankrendszere” Magyarországon üzemel?

Répássy Róbert köti az ebet a karóhoz

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a kormány nevében reagálva az elhangzottakra kiemelte: 2010-ben 7300 milliárd forintnyi devizahitel volt, egymillió szerződés keretében. E hitelek kétharmada lakáshitel, egyharmada fogyasztói vagy gépjárműhitel volt. A devizahiteleket 2015-re, tehát 5 év alatt forintosították, és ettől kezdve ezek a forinthitelek nem különböznek azoktól a forinthitelektől, amelyeket a devizahitelezés idején forintban vettek fel.

Volt, aki forintban sem tudta törleszteni a tartozását, de a Z. Kárpát Dániel (Jobbik) által emlegetett végrehajtások, kilakoltatások már nem devizahiteleseket, hanem forinthiteleseket érintettek. Ebből adódik, hogy nem lehet most „rábökni” a kilakoltatásokra, hogy ez devizás, az meg nem.

A forinthiteleknél nincs árfolyamkockázat, tehát nem tekinthetők semmisnek ezek a szerződések az Európai Bíróság ítéletének értelmében. Aki mégis úgy érzi, hogy noha 10 éve forinthitele van, mégis megpróbálja megtámadni az egykori devizahitelét, próbálja meg a bíróságon. Azt is mondta: nagyjából ezer még folyamatban lévő devizahiteles jogvita van, amelyekben meg lehet próbálni az Európai Bíróság ítéletének érvényesítését.

Szólt arról is: a kormány több mint 500 ezer családot kimentett a devizahitel csapdájából, az árfolyam pedig, amin átváltották a hitelüket, euró esetén 25 százalékkal, svájci frank esetén 50 százalékkal alacsonyabb volt, mint a jelenlegi árfolyam.

(MTI nyomán)