1990 óta mind a kormányok, mind a gazdálkodók elmulasztották figyelembe venni a lakhatás költségeit a munkabérek megállapítása vagy épp a szociális rendszer módosítása során – jelentette ki Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke keddi sajtótájékoztatóján. Ismertette: a Jobbik bérlakásépítési programja révén évtizedes távlaton belül lakástulajdont szerezhetnek bérleményük megvásárlásával a fiatalok.
Az ellenzéki párt alelnöke szerint ez a program az idősebb korosztálynak is könnyebbséget jelentene, hiszen azok a fiatalok, akik családi segítséggel önálló ingatlanhoz jutnak, főként az idős szüleik támogatásával voltak képesek megvalósítani azt.
A Jobbik a szolgálati lakások rendszerét is újragondolná, költségvetési forrásokkal kedvezményeznék egészségügyi dolgozók, tanárok, bölcsődei, óvodai gondozók bérleményhez jutását.
Ez ne lehessen az akadálya akár az országban maradásuknak, akár annak, hogy más városban, más intézménynél vállaljanak munkát!
– hangsúlyozta a politikus.
Szociális célú pontrendszert is bevezetne a kormányváltásra készülő Jobbik. Ez Z. Kárpát szerint azt jelenti, hogy ha „sorban állás” alakulna ki a bérlakások tekintetében, akkor a Jobbik kedvezményezné azokat, akik „társadalmi szempontból kiemelkedő hasznosságú” munkát végeznek Magyarországon.
A néppárti alelnök úgy véli, ez a két pillér magyar alapanyagokból, magyar kis- és középvállalkozások megbízása révén valósulhat meg, ezáltal csökkenni fog a kivándorlási spirál. A jobbikos politikus akár adókedvezményeket is kilátásba helyezne azon kis- és középvállalkozásoknak, de akár mikrovállalkozásoknak is, akik ennek kivitelezésében részt vállalnak. Másrészt az üres ingatlanállomány felmérése után azokat is bevonnák e bérlakásprogramba. Úgy számolnak, hogy az intézkedéscsomag révén akkora bérlakásállomány kerülne a piacra, mely már
az albérleti díjak abszolút mérhető csökkenéséhez, csökkentéséhez vezet.
A mai 130-150 ezres albérleti díjak a politikus szerint a piaci kínálat szűkösségének köszönhetők, „ennek még a létét is tagadja” a kormány – mondta Z. Kárpát. Úgy gondolja, viszonylag alacsony költségvetési ráfordítással ez a problémakör kezelhető.
Z. Kárpát megjegyezte, számítások szerint korábban 400 év volt a magyar ingatlanállomány lecserélődésének ciklusa, ez a CSOK bevezetésével 300-350 évre csökkent, ám – húzta alá a politikus – a szakma szerint az ideális érték a 100 év lenne.