Ahogy arról ma beszámoltunk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint immáron a bruttó átlagkereset 411 000 forintnál januárban, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 273 300 forint volt. Jól hangzó számok, de az emberben mégis felötlik, látva a magyar valóságot, hogy itt valami probléma lehet. Nem véletlen, hiszen a KSH számításaiból gyakorlatilag hiányzik több mint egymillió munkavállaló, ráadásul éppen a kevesebbet keresők.
A KSH átlagbér-számításáról köztudott, hogy kimaradnak
- Az öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek munkavállalói,
- a részmunkaidősök
- a katások,
- az egyéni vállalkozók nagy része,
- az önfoglalkoztatók, és persze azok is,
- akiket frissen bocsátottak el.
Egy közelmúltbéli közérdekű adatigénylésből kiderül, hogy a Fidesz világában a statisztika alig több, mint a magyarok negyedét méri, a hivatal 2,8-2,9 millió alkalmazott fizetését számolja csak ide, s jellemzően azokat hagyja ki, akik a legalacsonyabb fizetéseket kapják.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője az Alfahírnek nyilatkozva elmondta, hogy a béradatokból mintegy másfélmillióan hiányoznak, ráadásul a járványügyi helyzet még jobban torzítja az adatokat, hiszen kimaradnak azok is például, akik papíron munkaviszonnyal bírnak, de a jelenlegi helyzet miatt fizetés nélküli szabadságra küldték őket hónapokkal ezelőtt.
Szakértői becslések szerint a 20 és 80 ezer forint között lehet a KSH ezen adatának torzítása.
"Jelenleg egy bolsevik tempójú statisztikagyártás zajlik a kormány részéről, ami aztán persze végigmegy a kormányzati médián, sajnos van kétmillió ember, aki lehet, hogy ezt igazként el is fogadja, de a többség a saját bőrén érzi a keserű valóságot"
- foglalta össze a Jobbik alelnöke.
Hozzátette, hogy a forint állandó gyengülése is visszaveti az ún. magyar bérrobbanást, hiszen egyre kevesebbet érnek az Euro-hoz mérve a magyar átlagfizetések.
"Nemzetközi összevetésben azért vérzünk el, mert az előző évben, mert egy tíz százalékosnak hazudott átlagbér-növekedés Euro-ban számolva 0,1 százalékos csökkenést is eredményezett mondjuk az osztrák életszínvonalhoz képest az adott ágazatban"
- mutatott rá a jobboldali néppárt politikusa.