A kormány a sikeres népszavazással járó presztízsveszteséget legkönnyebben úgy tudná elkerülni, ha még a népszavazás előtt magától eltörölné a vasárnapi bolttilalmat. Ugyanakkor amellett, hogy kommunikációs szinten még az ötletadó KDNP és a Fidesz is támogatja a "nép meghallgatását", egyes jelek arra utalnak, hogy a kormánypártiak aktivizálása is kialakulóban van.
Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke ugyanis a kormányközeli Magyar Időknek már arról beszélt, hogy
ha vasárnap újra nyitva lehetnek az áruházláncok, akkor a bérnövekedés miatt áremelkedések is lesznek, tehát mindezt bizonyára "megéreznék a vásárlók".
A kampányszagú szöveg magyarázata az, hogy a multiknak sok pénzbe kerülne nyitva lenniük, hiszen új munkaerőt kellene alkalmazniuk, ráadásul vasárnap dupla bért kell fizetni a munkavállalóknak. Mindez milliárdos nagyságrendű pluszköltséget jelentene, amit nyilván a vásárlókra terhelnének át.
Olcsóbb nem lett semmi
Bubenkó a Magyar Időkben azzal tetézte érveit, hogy a vasárnapi újranyitás érdekében már az áruházláncok sem kampányolnak, mivel költséges lenne visszaállni a régi rendszerre, ráadásul vasárnaponként a boltzár előtti években is a leggyengébb forgalmat bonyolították a hét többi napjához képest.
Senki ne gondolja, hogy az újra kifizetendő vasárnapi pótlékokat majd lenyelik az áruházak – mondta.
Noha az érvelés szerint a vasárnapi nyitvatartás emelne az árakon, valójában ez akkor lenne magától értetődő, ha a törvény bevezetésekor pedig csökkentek volna. De nem csökkentek, csak a fizetések.
Továbbá az is paradox helyzet, hogy míg a munkahelyteremtés elvben a kormány egyik kiemelt célja, az ellenlobbi a multinacionális cégek vasárnapi profitját kezdi el firtatni ahelyett, hogy az "igazságtalan" áremelések elleni jogszabályi lépéseket tervezné meg.
Nem beszélve arról, hogy a zárva tartás bevezetése előtt az ellenzők attól tartottak, hogy a 6 "munkanapos" hét elbocsátásokhoz vezethet. Ha ez nem történt meg, akkor kérdés, miért kellene több munkaerőt alkalmazniuk az újra kinyitó üzleteknek - ha pedig megtörtént, akkor a kormány intézkedése mégis negatív módon hatott a munkaerőpiacra, ami kudarcot jelent.
Orbán-Lázár ellentét
A zárva tartás melletti szavazást szorgalmazó hangok közé Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter is beállt, csütörtökön ugyanis arról beszélt, hogy ő majd az újranyitás ellen fog szavazni. A miniszter szerint a népszavazás valójában arról fog szólni, hogy "több tízezer embernek kötelező legyen munkával és ne a családjával töltenie a vasárnapokat".
Pedig a vasárnapi nyitva tartás közel sem erről szól: például középútként a Jobbik azt szorgalmazza, hogy csak a vasárnapi munkavállalás kötelező mivoltát tiltsák be, ne pedig az egész munkalehetőséget. Ehhez az is illeszkedne, hogy a vasárnapi duplabér miatt nagyon sok, egyébként alacsony bérezéssel rendelkező dolgozó szívesen vállal munkát mind vasárnap, mind ünnepnapokon. Ők a tiltással tehát érdeksérelmet szenvednek el.
Intő jel, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Lázár Jánossal ellentétben tulajdonképpen ezt a javaslatot vette át, amikor péntek reggel a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy
a kormány nem szeretné megfosztani az embereket attól a lehetőségről, hogy vasárnap otthon lehessenek a családjukkal, de attól sem, hogy munkát végezhessenek - ugyanakkor ez utóbbit semmiképp nem tennék kényszerré.
Mint mondta, a kormány hétfőn áttekinti a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény egyéves tapasztalatait, majd azok szélesebb körű megvitatása után dönt a további lépésekről. Vona Gábor Jobbik-elnök eközben azt szorgalmazza, hogy takarékossági okokból a betelepítési kvótáról és a vasárnapi nyitva tartásról szóló népszavazást egyszerre tartsák meg.