"Hiszünk, míg hisztek bennünk” - HitRock interjú

A tavaly óta újraindult HitRock a két hónapja megjelent 35 Live! című kiadványával végre megkezdhette több évtizedes munkásságának méltó módon prezentált bemutatását. 

Az 1979-ben alakult dél-pesti Hit (jelenleg HitRock) a nyolcvanas évek egyik legsikeresebb, de eléggé mostoha sorsú hard rock együttese volt. Működésük mozgalmas és rendkívül viszontagságos évtizedei után azonban úgy tűnik, hogy révbe érhetnek, hiszen a január végén a boltok polcaira került 35 Live! című kiadványuk megjelenésével esélyt kaptak arra, hogy végre méltó módon bemutathassák – a mostanáig csak rajongói kalózfelvételeken és egy-két szerzői kiadású, szinte szamizdat jellegű korongokon hozzáférhető – eddigi munkásságuk legfontosabb szerzeményeit, és megvan rá az esély, hogy további produktumaik is várhatóak a közeljövőben. Kérdéseinkre a mára kultikussá vált, és 2009 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal fellépő, de 2014-től ismét száz százalékos aktívitással, és kissé módosult felállással a színtéren jelen lévő zenekar billentyűse-vezetője Füchsel Tibor, Füxi és Bese Jozefák László producer, ismertebb nevén Jozé, a jubileumi album életre hívója válaszolt.
 
 - A HitRock honlapján a zenekar történetéről egy nagyon részletes ismertető olvasható, így abba ne is gabalyodjunk bele, ellenben azt elmesélhetnétek, hogy miért pont most jött el az idő a csapat felélesztéséhez, és miként kaptatok lehetőséget egy hivatalos – nagy kiadó általi – CD megjelenéséhez?
 
Jozé: - Évek óta tervben volt már egy, a mai kornak megfelelő minőségű, saját dalokból álló HitRock kiadvány. Egyrészt, mert a banda a 2009-es 30 éves jubileumi koncert óta kisebb-nagyobb intenzitással, de újra koncertezett. Másrészt azért, mert a korábbi, kompromisszumok eredményeként megjelent nagylemezek nem tudták megmutatni a zenekar valódi erejét, az évtizedes rock slágereket úgy, ahogy azokat a koncerteken az emberek megszerették. Az előző albumok esetében különösen az ének terén éreztünk hiányosságokat. Nagyon kellett már egy lemez Mr. Basary hangjával.
 
Füxi: - Tihanyi Gabi (a zenekar gitárosa volt – a szerk.) sajnálatos halála után felkérést kapott a HitRock egy nyári koncertsorozatra, így ismét aktivizálódott az együttes 2014 tavaszán. Ekkor pont 35 éves volt a zenekar. A Városligeti Sörsátorban rögzítettük az egyik koncertünket, mely nagyon jól sikerült. Összekevertem a felvételt, és a kész anyagnak a 35 Live! címet adtuk a 35. évforduló kapcsán.
 
 
 - Röviden mutassuk már be egyesével a jelenlegi HitRock felállást. Kezdjük az alapítókkal. Az énekes Mr. Basary…
 
Jozé: - Mr. Basary, vagy ahogy csak a hivatalos papírokon szerepel, Babári József az ország egyik legjobb torka. Bizonyított már a Kormoránban, a Wastapsban, a Missióban, a Telegramban, a Metal Companyban, az Örökségben, a Torzonborzban, az Attila Fiai Társulatban és még ezernyi formációban, valamint rockoperában. Platina- és aranylemezek birtokosa, Magyar Örökség díjas, érdemes előadóművész.
 
Számomra az Atilla - Isten kardja című Szörényi rockoperában nyújtott alakítása és a Hit együttes két korai kislemezdala: vagyis az 1980-as A vén csavargó halála és a ’82-es Üveghegy a legemlékezetesebbek a pályafutásából. De ez egy ilyen hatalmas életmű esetében természetesen teljesen szubjektív.
 
Mr. Basary 1978-ban csatlakozott az akkor még Orient nevű zenekarhoz énekesként, billentyűsként. 1984-ben a Hit együttes Oké című nagylemezének az ára pont az ő kirúgása (és Bodnár Attila bevétele) volt. Amit a pártállami lemezgyár vezetése akart, ahhoz nem passzolt az ő hangja és fazonja. Amit meg a zenekar akart, azt sokadszorra is elkaszálták az illetékes elvtársak. Szerintem a srácok rossz kompromisszumot kötöttek. 
 
Aztán 1998-ban a történelem ismételte önmagát, mert akkor meg Tóháti „Puttony” László, aki a hosszú disszidálás után hazatért, azt mondta, hogy megfinanszírozza a betiltott dalok egy részének újrafelvételéből álló Hit CD kiadását, de azzal a feltétellel, hogy ő akar egyedüli énekes lenni. Így szegény Basary arról a CD-ről is lemaradt…
 
Füxi: - Puttony elbujdosott a fizetés elől, így nekünk kellett kifizetni a stúdiót. A lemez kiadására meg kölcsönt vettünk fel. Majd amikor a CD megjelent, Puttony is előkerült, és mintha mi sem történt volna, megkérdezte, „hogy akkor mikor is lesznek koncertek”?
 
Jozé: - A magam részéről évek óta komoly elhivatásnak, személyes ügynek tekintettem, hogy végre a helyükre kerüljenek a dolgok, és jelenjenek meg a betiltott Hit dalok Mr. Basaryval, azok eredeti előadójával.
 
Aztán Tihanyi „Tánci” Gábor gitáros sajnálatos halála után ismét aktivizálódott az együttes. Jött a 2014-es új felállás, a 35 éves jubileumi turné, gondoltam, itt az idő, hogy újra elkezdjem ostromolni a kiadókat. Szerencsére a Városligetben rögzített jubileumi koncert felvétele olyan jól sikerült, hogy meggyőző erővel hatott a Hammer Music igazgatójára. Ezúton is köszönet dr. Hartmann Kristófnak, hogy befogadta a 35 éves jubileumi albumot, illetve a HitRock zenekart a Hammer istállójába!
 
 
 - A két további alapító: Pozsonyi Tibor és Füchsel Tibor.
 
Jozé: - A gyakorlatban ők ketten a fix tagjai és motorjai az Orient, Hit, H.I.T., T-Modell, HitRock, HitRock Pink Floyd Tribute Band, Hungarian Pink Floyd Show formációknak, vagyis a Hit-családfa zenekarainak.
 
Pozsonyi Tibor, vagyis Finki 1976 óta tagja az Orientnek, mely 1979-ben Hit-re, 2000-ben pedig HitRock-ra változtatta a nevét. Előbbi a kommunista elnyomás alatt a rocker fiatalok zenébe vetett hitét jelképezte, utóbbi egy inkább kényszeredett névcsere volt. Véget kellett vetni annak a kínos helyzetnek, hogy addigra már túl sokan asszociáltak a banda plakátjait látva a Hit Gyülekezetére…
 
Finki alapvetően dobos és ütőhangszeres. A mostani HitRockban thereminen is játszik. A második kislemezen még énekelt is. Egy megbízható kedves ember, aki a csapat döbbenetes hang- és fényfelszerelésének, valamint próbatermének a gazdája. Folyamatosan fejleszti a dobszereléseit, és a zenekar arzenáljának, látványtechnikájának is az atyja. Ő gondoskodik a szállításról, összeszerelésről, fiai állandó részét képezik a road csapatnak.
 
Füchsel Tibor, Füxi pedig zenekarvezetőként, szervezőként, billentyűsként és hangtechnikusként működik közre. Régebben basszusgitározott is. 1977-ben csatlakozott az Orienthez. Előtte Táncival együtt játszottak a Horoszkóp együttesben is. Füxi szokta a koncertek előtt a hangcuccot belőni. Az ő feladata a hangfelvételek keverése, maszteringelése. Továbbá ő készíti a lemezborítókat, plakátokat, szórólapokat és ő vágja a zenekar videóit is.
 
Tehát ők ketten, Finki és Füxi intézik mindkét banda gyakorlati ügyeit, vagyis a saját dalokkal színpadra álló HitRock és a Hungarian Pink Floyd Show szervezését, logisztikáját. Ők tekinthetők a folytonosságnak, az állandó kemény magnak. Jellemzően a HitRock egy-egy megmozdulása is az ő kezdeményezésükre, munkájukkal valósul meg.
 
 
 - Basszusgitárosként a főként a Historicából ismert Berkes Charlie is csatlakozott a zenekarhoz…
 
Jozé: - Én inkább a Z’Zi Laborból, vagy a Deák Bill Blues Bandből és a Tunyogi Rock Bandből ismertem, de ez életkori kérdés is. (nevet) Charlie egy zseniális basszusgitáros. Megbízható alapot nyújt mindenfajta zenei stílushoz, így a hard rockhoz is. A Berkes Károly név mindenhol elfogadott garancia a minőségre.
 
Egy évig sikerült együtt dolgozni vele, mert eddig ment neki egy fenékkel a két ló. Azonban pont a Historica miatt most, mondjuk úgy szépen, hogy szünetel a HitRock tagsága. Ugyanis a tervezett tavaszi-nyári HitRock turné összes állomása és dátuma ütközött a Historicával. 
Miután Charlie az utóbbit választotta, a Hungarian Pink Floyd Show zenésze, Mangult Attila ugrott be a helyére. Jelenleg ő tekinthető a HitRock teljes jogú basszusgitárosának. De az elmúlt évtizedekben már megtanultam, hogy a rockszakmában soha se mondd, hogy soha. Charlie-t mélyen tisztelem, bármikor szívesen dolgoznék még vele. Érdekesség, hogy a Historica gitárosa, Gönczi „Apuka” György is a HitRock basszusgitárosa volt annak idején.
 
Füxi: - Charlie-t én kértem fel a basszeros posztra, mert egyszer már játszott velünk kisegítőként, kiválóan helytállt, ráadásul így már tudta a műsort is. Leszámítva persze a 2014-ben született új dalokat. Azonban a már említett „két fenék, egy ló” esete kapcsán sajnos muszáj volt kilépnie a HitRock-ból.
 
 - Elérkeztünk Somogyi Remig gitároshoz, aki jó négy évtizeddel fiatalabb, mint a többiek. Nem veszélyes vállalkozás egy 16-17 éves, habár igen tehetséges gitáros csatasorba állítása? Miért pont őt választotta a zenekar?
 
Jozé: - Ez részben az én lelkemen szárad. (nevet) Mert, bár már korábban ismertem Remit, de egy Korál Forever koncerten gyúlt fény a fejemben, hogy ezekkel az ügyes nyújtásokkal (lásd: Homok a szélben), milyen jól tudna Gilmourt is játszani. El is hívtuk a Pink Floyd műsorba vendégként. Frenetikus siker volt. Majd fellépett az anyazenekarral, a HitRock-kal is. A Tánci emlékére rendezett koncerten aztán úgy összebarátkozott Finkiékkel, hogy vele alakult újjá a HitRock. 
 
 
 - Remig mennyire tudja magáénak érezni ezeket a rock klasszikusokat, hiszen nem a kortársaival játssza egy tribute zenekarban, hanem az eredeti tagok a partnerei?
 
Jozé: - Ezt tőle kellene megkérdezni, de biztos vagyok, hogy kedveli ezeket a zenéket. Hogy meg is érti-e? Hogy mélységében át is éli? Hogy át is érzi-e azokat? Ebben már nem vagyok biztos. De bőven van még ideje. (mosolyog) 
 
A nagy nevekkel való szereplést, a legendák oldalán való csillogást természetesen ő is élvezi, mint mindenki más. Eddig szerintem jól vette ki a dolog magát. Élt a lehetőségekkel és nem élt vissza velük. Szerintem a következő négy-öt évben dől majd el, merre halad a fiú. Milyen lesz a személyisége. Mert a zenei tehetsége adott, nem képezheti vita tárgyát.
 
Füxi: - Valóban nem kortársaival játszik, viszont gitárjátékában a ’70-es, ’80-as évek zenevilága és stílusa köszön vissza. A „nagy rock korszak” gitárosainak stílusában játszik, zseniálisan magáévá tudta tenni a nagyok játékát, stílusát és „gitárszandját”, nem beszélve arról, hogy ismeri a rocktörténelmet, annak alapvető zenekarait, és ami a legfontosabb, ezen korszak zenéit szereti! Ezért nem véletlen, hogy őt kértem fel a gitáros posztra. Hogy meg is érti-e? Abban biztos vagyok, hisz csak ízelítőnek pár kedvencének és „mesterének” neve: Gary Moore, Joe Bonamassa, David Gilmour, Jeff Beck, Jimi Hendrix és még sorolhatnám.
 
Viszont nem akarjuk magunkhoz láncolni, már a korkülönbség miatt sem. Ha úgy érzi, hogy eljött az ő ideje, és a saját útját akarja járni, megértjük, és természetesen elengedjük. Próbálkozzon, találja meg önmagát. Ez teljesen természetes az ő korában. Majd aztán a jövő dönti el, hogy mi leszünk-e büszkébbek arra, hogy vele játszhattunk koncerteken és lemezeken is, vagy ő dicsekszik majd jobban vele, hogy egykor a HitRockban is játszott. Mi természetesen azt kívánjuk, hogy nagy karriert fusson be. Hiszen fiatal, tehetséges és még rengeteg ideje van a teljes kibontakozáshoz. Akárhogy is lesz, a kezdő lökést megkapta, amit reméljük, jól hasznosít az életben és nem felejti el! 
 
 - Hogyan fogadta őt a közönség?
 
Jozé: - Jól. Egy kamasz ügyesen gitározza gyermekkorod slágereit, ez csak jól veheti ki magát. (mosolyog) A húsdaráló majd mostanában kezdődik, amikor már nem lesz érdekes az életkora. Lassan már csak a fazonja, tudása, személyisége, kisugárzása alapján kezdik értékelni őt. Beindulnak a konkurenciaharcok, az intrikák. Nem irigylem ezért, de nekünk is meg kellett élnünk ezeket.
 
 - Tihanyi Gábor „Tánci” másfél évvel ezelőtti halála után azonnal egyértelmű volt a folytatás gondolata, vagy kissé megingott a csapat e téren? Milyen érvek szóltak a további munka mellett? 
 
Füxi: - A siker is és az új kihívások. Most újfent megmérettetünk. (mosolyog)
 
Jozé: - A siker. Mármint a valódi, nem ez a celeb kamuzás. Magyarán az, hogy a külvárosok közönsége szereti, igényli ezeket a dalokat. 
2004 és 2008 között csak a Pink Floyd műsor ment, de a 2009-es 30. évfordulóra ismét összeállt a nagy csapat, ráadásul a klasszikus Tánci-Finki-Basary-Füxi-Lacika felállásban. Egy nagy koncertre. Minden különösebb reklám nélkül zsúfolt telt ház lett a jubileumi buli. A csilláron is lógtak. Konkrétan a Crazy Mama addigi nézőszám rekordját állította be a HitRock.
 
2011-ben a „Volt egyszer egy Ifipark” fesztivál következett, majd 2012-ben nosztalgiakoncertet adtak a Fanyúl társaságában, az 1982-es legendás közös fellépés harmincadik évfordulójának tiszteletére. (Amúgy a Fanyúl is megérdemelne már egy életmű-rendezést. Velük is alaposan elbántak anno a hanglemezgyári elvtársak.)
 
2013-ban segélykoncertnek indult a Tánci buli, sajnos emlékkoncert lett belőle... De mindegyik megmozdulás közös élménye, hogy a közönség himnuszszerűen énekli a 30-35 éve betiltott Hit-dalokat. Ezért egyértelmű volt, hogy folytatni kell. Ennek az eredménye a 2014-es turné, illetve a folyamatosan készülő új dalok is.
 
 
 - A nemrég megjelent koncertlemezen is már hallhatóak új dalok a régi rockhimnuszok mellett. Van remény egy vadonatúj felvételeket tartalmazó stúdiólemez kiadására is majd a közeljövőben, vagy először az eddigi diszkográfia méltó megjelentetése a cél?
 
Jozé: - Is-is. A magam részéről, az archívum megmentéséért és közkinccsé tétele iránt elkötelezett producerként egy életmű-sorozatot álmodtam meg. Melynek első darabja a 35 éves koncert CD, amit kedvező eladások esetén, a második menetben a 30 éves koncerttel folytatnék, illetve a 2000-ben elszabotált Ikarusz című album elkészült anyagával egészítenék ki.
 
Jelen pillanatban (2015. 11. hét – a szerk.) a MAHASZ albumlistájának 20. helyén áll a HitRock 35 Live! című CD. Eladások alapján. Nem lájkolás, meg linkelés, nem duma. A nép a lábával és a pénztárcájával szavaz. Elmennek a lemezboltba, és megvásárolják a korábban csak kalózban terjedő Hit-slágereket. Ezért nem látszik akadály a folytatás előtt.
 
Füxiék új dalokkal megpakolt új stúdiólemezt is szeretnének. Megtörténtek az előkészületek, komponálódnak az új számok. Ennek végső formája azonban még nem alakult ki. Én feltétlen bevonnám a hangszerelésbe Pusit, Puskás Istvánt, a Hungarian Pink Floyd Show zenei vezetőjét, alkalmaznék vokalistákat és alakítanék még a jelenlegi hangszerelésen is. De ez, a kreatív zenei munka, elsősorban az ő dolguk. 
 
Füxi: - Konkrét elképzelésem van az új album stílusáról, hangzásáról. Természetesen a felvételt és a keverést is én csinálom majd, hisz ettől lesz meg a sajátságos „HitRock szand”. Gondolkodom más hangszerek, hangzások bevonásán. Például szimfonikus zenekar, női vokálok. Feltétlen bevonnám a munkába Pusit is, mert a lap-steel gitárnak fontos szerepet szánok a következő HitRock stúdiólemezen.
 
 - Jozé, tiszteletreméltó zenei archívummal rendelkezel. Milyen archív kiadványokban gondolkodsz még?
 
Jozé: - Százas nagyságrendben vannak még anyagok a polcaimon. (mosolyog) A magyar rock kirekesztett bandáinak betiltott dalai demófelvételeken, amatőr bootleg koncertfelvételeken, elásott rádiófelvételeken, bedöntött kiadók megszűnt kiadványain, az előző rendszer földalatti, szamizdat kiadványain. (elkomorodik) Egy élet munkája van benne, hogy a magyar zenei kultúra üldözött részének egy kis részét összegyűjtöttem. De sajnos negyedszázaddal az úgynevezett változások után sem könnyű ezeket kiadni, kiadatni. A hivatalos kultúrélet részévé tenni. Keményen dolgoznak az ellenerők…
 
A Hit együttes esetében az első két műsor publikálása volna a legfontosabb. A P. Mobil mellett talán ők rendelkeznek a legtöbb kiadatlan albummal, albumnyi dallal, turnéprogrammal. A perifériára szorítás és a teljes elhallgatás Finkiéknek sem szegte kedvét, időről időre elkészítették új számaikat. Mentek előre, fejjel a falnak. Majd felálltak és mentek tovább.
 
Szóval létezik az a nagyjából 1979 és 1981 közötti Hit műsor, mely a köznyelvben csak „Csepel” néven ismert. Részben azért, mert többek között ezek voltak a Csepeli Ifjúsági Park emblematikus slágerei. Részben pedig azért, mert a koncertprogram máig ismert legjobb minőségű amatőr felvétele a csepeli Tanácsház Téren készült. Az emberek ezt hallgatták egymásnak átmásolt kazettákon az Erdős cézár által betiltott, kiadatlan nagylemez helyett.
 
A másik ilyen, az 1982-1984 közötti úgynevezett „Heavy Metal” műsor, melyet az Edda Művek harmadik lemezéhez hasonlóan, gyakorlatilag egy az egyben kivágtak a lemezgyárból. Ebből az időszakból is léteznek amatőr koncertfelvételek, de egy hallgatható minőségű demó-gyűjtemény is fennmaradt. Ezeket a viszonylag gyengébb hangminőség ellenére is közkinccsé kell tenni. Egy korszak fontos dokumentumai. 
 
Mindennél beszédesebb, hogy a Kádár-rendszer mennyire nem kívánt a tükörbe nézni. A hazugságban leledző hatalom hallani sem akart még egy „problémás” rockbandáról, magyarán: a külvárosok életérzéséről, a szürke hétköznapokról, a melósok panaszáról, a főelvtársak által lenézett plebsz gyermekeinek mindennapos nehézségeiről.
 
A harmadik kiemelt projekt a Mr. Basary Group 2006-os „Más lett a világ” című albumának tisztességes kiadása lenne. Rendes, hivatalos, jogdíjas, préselt, gyári CD-n. Fotóalbummal, ismertetővel, szövegkönyvvel, ahogy kell. Az akkori ötösből három tag a Hitben is játszott. A Basary életmű fontos része az anyag, ahogy szegény Tánci emlékének gondozásához is nagyban hozzájárulna.
 
 
 - Az interjú elején egyszer már felemlegetett 1984-ben megjelent, Oké! című Hit nagylemez egy felújított, aktualizált zenei változatát Mr. Basaryval a mikrofonnál, nem akarjátok kiadni? 
 
Jozé: - Egy remaszter CD formátumú újrakiadás – az 1980-1984 közötti kislemez- és demófelvételekkel kiegészítve – évek óta tervben van. Sajnos kemény diónak bizonyult a projekt. Pedig az életmű sorozat sokadik részeként simán beleférne a hazai lemezgyűjteményekbe.
Újraéneklésről is volt már szó. De nem Basaryval, mert nem az ő hangjához való. El tudnám képzelni mással. Például Takáts Mátéval. Fazonban, életkorban, habitusban passzolna hozzá az anyag. Persze az is kérdéses, hogy Balázs Fecó ismét hadrendbe állna-e, mert nélküle nem feltétlen akarnék újrafelvételt. Úgy már nem volna az igazi. Míg Bodnár Attila pótolható, sőt pótolandó, addig számomra Fecó játékának egyedi finomsága pótolhatatlan. 
 
Füxi: - Nem tudom… (elgondolkodik) Én nem igazán erőltetném annak a lemeznek az újrakiadását. Nem áll közel a szívemhez, mivel nagy kompromisszumok árán adták ki anno. Az eredeti anyaghoz képest nagyon kiherélték, agyoncenzúrázták. De a Bodnár Attilával való munkakapcsolat sem hagyott bennem jó emlékeket. Csak ugródeszkának kellettünk neki. Egy interjúban a Hit együttesbeli munkásságával kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy nem ismer semmilyen Hit együttest!
 
Jozé: - Ez azért több, mint furcsa…
 
Füxi: - Balázs Fecó két számban működött csak közre, tehát olyan jelentős szerepe nem volt a lemezen, hogy esetleg nélküle ne lehetne újra jól megcsinálni! Viszont én is Takács Máté énekessel tudnám elképzelni, ha netán egyszer egy ilyen projekt összejönne.
 
 - 2015-re maradtak még szép számmal Hit rajongók?
 
Jozé: - Hála Istennek, igen! Zömmel Dél-Pesten és a környékbeli agglomerációban, mondjuk úgy Soroksár központtal, szóval van egy külvárosi kemény mag, akik szeretik a HitRock dalokat és meg is vásárolják a kiadványokat. Koncertekre – legalábbis a túlkínálatban szenvedő Budapesten – már nehezebb megmozgatni őket, de a kiemelt-, illetve vidéki bulikra rendben eljönnek. Persze sikerül néha belefutni egy-egy olyan estébe, amikor egy vonzóbb név játszik pár sarokkal vagy pár faluval odébb, de ez a zenészélet, ez a zenészsors. (nevet) Aki ezt nem képes kezelni magában, az nem való a színpadra, mert úgyis kirostálódik a rock and rollból. 
 
 - Egyetlen külön kérdés erejéig ejtsünk bővebben is szót a már többször is megemlített Hungarian Pink Floyd Show formációról is, hiszen Finki és Füxi, mint alapítók, természetesen ott is játszanak, és mint fentebb kiderült, Mangult Attila is közös pont lett, sőt Remig is többször vendégszerepelt már a produkcióban. Itt milyen fontos történések, események vannak?
 
Jozé: - Havi rendszerességgel tartunk klubot a PeCsa Caféban. Ide rendszeresen meghívunk neves sztárvendégeket, valódi zenészeket, akikkel új színek kerülnek a produkcióba. Legközelebb 2015. április 24-én lesz egy dupla előadásunk. Előbb az új, szám szerint harmadik akusztikus műsornak lesz az ősbemutatója, majd a már jól ismert Floyders Of Invention című koncertműsor szólal meg elektronikusan. Folyamatosan bővül a repertoár, ismét készülünk dalpremierekkel. Vendégeink ezúttal a már említett Takáts Máté énekes (Dust, Futótűz), valamint Csányi Csaba (Marooned, UC2) és Huff Zalán gitáros lesznek. 
 
Füxi: - Még előtte, április 11-én Fertőszentmiklóson lesz egy Best Of Pink Floyd Show, majd utána indul az országos nyári turné, mely május 7-én egy Városligeti Sörsátor koncerttel kezdődik. Remélhetőleg ismét sok külföldi lesz a nézőtéren, a törzsrajongók mellett!
 
Jozé: - Az idei nyári sorozatunk a Balatonlellei Szabadtéri Színpadon lesz, ahol minden hónapban más műsorral lépünk fel. De már nagyon készülünk visszatérni a Siklósi Várba is, ahol harmadszor készülünk elkápráztatni a közönséget egy különleges, exkluzív show-val.
 
 
 - Sajnos lassan kötelező kérdés lesz minden zenei interjú végén: Milyen reális célokat tűzött ki a csapat ebben a – finoman fogalmazva is – nagyon furcsává vált hazai zenei közegben? Egyáltalán milyen új célközönséget szeretnétek elérni, megfogni? Milyen jövőt jósoltok ennek a lemezeteknek és magának a HitRocknak?
 
Jozé: - Egy rockzenekar játszik és játszani fog, mert rockzenekar. Mert az a dolga. Nem foglalkozunk a playback-huszárokkal, a tehetségtelenkutatók egynyári üdvöskéivel, a média által ránk öntött ál-entellektüel ál-alternatív szeméttel. Nem szegik kedvünket a sznobok és a fotelrockerek sem. Az igazi emberek igazi zenére vágynak, élő koncertekre járnak, ahol jól érzik magukat, mert jól akarják érezni magukat. Az igazi rajongók megveszik kedvenceik lemezeit. Sőt, vesznek még egyet belőle. Valakinek ajándékba, hogy terjedjen a kedvencük jó híre. 
 
Nem fogunk panaszkodni a szánalmas tátika-showk, a DJ-k és a tömegmédia által elbutított közönségréteg miatt. Nem fogunk siránkozni letöltőkirályok és az mp3-huszárok miatt sem. Pontosan úgy, ahogy a művirág, a guminő vagy az alkoholmentes sör is hidegen hagy minket.
A közönségünk megvan. Anno heti négy koncertet is adott a Hit együttes Dél-Pesten és környékén. Tízezrek nőttek fel ezeken a dalokon, akik magasról tesznek rá, hogy akkor ezeket nem adta a rádió, hogy ma sem adja a rádió. Pestszenterzsébeten vagy Majosházán vagy Gyálon, vagyis mindenütt a környéken ismerik, szeretik, dúdolják, hallgatják ma is a HitRock dalokat, ahogy tették ezt évtizedeken keresztül. (Lásd ugyanezt Észak-Pesten és környékén a Kugli esetében.) Azokban a vidéki városokban is mindig visszavárják a zenekart, ahol éveken keresztül visszatérő vendégek voltak.
 
A HitRock 35 Live! CD már most sikeresnek tekinthető, és meg vagyok győződve róla, hogy decemberig minimum még egyszer annyi el fog menni belőle, mint az első hetekben. A következő kiadvány előkészítő munkálatai jól haladnak, hónapokon belül a rock boltok és diszkontok polcain lesz a HitRock 30 Live + Ikarusz CD is. 
 
Tesszük a dolgunkat, amíg lehet, amíg a Teremtő el nem szólít. Mert hiszünk a jó zene pozitív erejében. 
 
Füxi: - Amíg én és Finki vagyunk, addig mindig lesz HitRock. Számunkra ez egy életre szóló zenekar. De ha már nem leszünk, HitRock akkor is lesz, mert a csapat fiatalabb tagjai majd viszik tovább a projektet, a projekteket. A HitRock nem vész el, csak átalakul. Mindnyájan hiszünk a jó zene pozitív erejében.
 
Hit 
 
Vagyunk, míg el nem múlnak napjaink
Leszünk, míg bennünk élnek vágyaink
Hiszünk, míg hisztek bennünk és dalunkban
Megyünk, míg fal nem áll az utunkban
 
Vagyunk, míg akarjátok, hogy legyünk
Leszünk, míg érdemes lesz léteznünk
Hiszünk, az el nem kopott szavakban
Megyünk, míg fal nem áll az utunkban
 
(Füchsel „Füxi” Tibor dalszövege 1979-ből)