- Az interjúra készülve kicsit meglepve nyugtáztam, hogy a zenekar eddig csak egy-két taggal összefüggésben, vagy említés szintjén szerepelt a portálon, „alanyi jogon” még nem. Hogy ezt a csorbát kiköszörüljük, először néhány mondatban fel tudnánk eleveníteni a legfontosabb történéseket veletek kapcsolatban?
Lahovicz ’Puccer’ Zoltán: - 2006-tól számítom a zenekarosdit, 2010-ben volt egy 8 számos EP megjelenés, 2014-ben pedig kiadtuk a Szép új világ című első Invader nagylemezt. Közben lezajlott néhány tagcsere, rengeteg koncertet adtunk és sok meghatározó élmény ért, ami mind alakított minket, a zenekart. Napokig tudnám mesélni…
- Az előző lemez óta szintén alaposan – három poszton is – megváltozott a tagság. Kettőtök mellől mindenki lecserélődött, azonban számomra (de vélhetően sokak számára is) a legérdekesebb, hogy Nachladal István tért vissza frontembernek.
Puccer: - A tagcsere soha nem jön jókor, nem jön jól, de sajnos megtörténik különböző okok miatt. Természetesen jobb lett volna egy erős, stabil felállás sokáig, de ez nekünk nem adatott meg. Ugyanakkor örülök, hogy sok emberrel zenélhettem együtt és mindegyikőjük hiányzik is valamiért, de így alakult. Jelenleg kettőnk mellett (újra) Nahi az énekes, valamint Krcsmarik ’Steew’ István a basszusgitáros, és Nagymihály Lajos a dobos. És most is csak azt tudom mondani, mint mindig, hogy remélem, hosszú távon ez így is marad.
Munkácsi ’Tommen’ Tamás: - Történt, ami történt, bennem nincs harag. Ami pedig Nahit illeti, én személy szerint nagyon örülök, hogy visszatért közénk. Ha lehet egy durva hasonlatot itt felhozni, akkor nekünk ő olyan kicsit Andi Deris feeling (annak idején megmentette a Helloween-t).
- Bármiféle számonkérést mellőzve… Célzatosan vártatok ennyi időt a két album között, vagy más oka van, hogy közel négy év telt el a Szép új világ óta?
Puccer: - Semmiképpen. A zenei anyag több mint másfél éve megvan már. Sajnos, közel egy esztendőt vártunk az énekdallamok elkészítésével különböző okok miatt, aztán meguntam a várakozást és lépnem kellett. Nahival gyorsabban ment a dolog.
Tommen: - Nem volt tudatos, de sajnos elég rendesen széthullott a zenekar körül sok minden, ami alaposan feltartotta a munkát.
- Időközben a Nail Records is beállt mögétek. A szerzői megjelenések után ezt hogyan sikerült tető alá hozni? Hogy látjátok, az elég széles lefedettségű terjesztés, és a feltételezhetően nagyobb reklámlehetőség mellett mit hozhat számotokra ez az együttműködés?
Puccer: - A Hammer Music mellett más lehetőséget nem látok arra, hogy az ember, illetve a zenekar egy kiadóhoz „tartozzon”. Kristófot (dr. Hartmann Kristóf, Hammer Music igazgató - a szerk.) kb. tíz éve ismerem, és mivel tudatosan nem akartam újabb „szerzői kiadást”, így evidens volt ez a megoldás. Remélem, hogy működni fog ez a közös együttműködés.
- 12 nóta (+ egy intro) került a CD-re. Mennyi idő alatt állt össze a lemezanyag? Befolyásolta-e ennek megszületését a fentebb már említett néhány tagcsere?
Puccer: - Ahogy korábban említettem, a zenei anyag gyakorlatilag már akkor kész volt, amikor Jósa Tomi és Hornyák Peti távozott. Persze, nem azért mentek el, mert nem tetszettek nekik az új témák… (nevet) A további munkát a tagcserék is lassították, de elvesztegettünk sok időt más okokból is.
Tommen: - A dalok viszonylag rövid idő alatt elkészültek, a további munkálatokat lassították az említett tagcserék.
- A bookletben nem találni külön neveket feltűntetve a daloknál. E miatt közös alkotómunka gyümölcseként tekintsünk erre a friss dalcsokorra, vagy netán szerényen a háttérben maradtak a számok szerzői?
Puccer: - Nem hinném, hogy ez különösebben fontos lenne egy érdeklődő számára. Egyébként, semmi titok nincs a dologban, Tomi és én csináltuk meg a nótákat, de a végleges formához mindenki hozzátette a saját részét, és benne van a dalokban.
- Még nyersebb, szikárabb lett a megszólalás attól, amit eddig megszokhattunk tőletek. Ez minek köszönhető?
Puccer: - Ahogy a nagyok mondták, egy stúdiózást nem lehet befejezni, csak abbahagyni. Lehetett volna még csavargatni a gombokat, még tologatni a potikat, vagy újra feljátszani valamit, de az Egyszer élsz! ilyen lett.
Kiváló anyagok születnek otthoni stúdiókban, és érthetetlen dolgok kerülnek ki néha nagyobb nevű műhelyekből, tehát ez manapság, amikor a zenehallgatás 90%-ban telefonról, lebutított mp3-ban, 1000 forintos fülessel történik, ízlés kérdése. Van, akinek bejön, és van, akinek nem.
- Több helyen is billentyűs aláfestés hallható a korongon, ez kinek a „keze munkáját” dicséri, valamint – többek között – néhány gitáros neve is szerepel a köszönet rovatban. Ők mivel járultak hozzá a lemez elkészültéhez?
Puccer: - A szinti „szőnyegek” programmal készültek. A köszönet rovatban szereplők pedig szakmai segítséget nyújtottak, akár egy véleménnyel, akár tanáccsal, akár dobfelvétel készítéssel. Nem szerepel ott, de meg kell említenem Koroknai Árpi (P. Box, Omen, Acoustic Gallery énekes – a szerk.) nevét is, aki felajánlotta segítségét az énekdallamokkal kapcsolatban, bár sajnos akkor már nagyon szorított minket az idő.
- A metal kliséket félretéve néhány dalban már-már beszólogatós stílusban reflektáltok egy-két aktuális – és ezek szerint nektek is szemet szúrt – témára. Gondolok itt például a Nickname, vagy az Átverés nótákra, de akár a Nincs az a pénz címűt is említhetném.
Puccer: - Nem voltam vidám hangulatban, amikor a szövegek születtek. Sem lelkileg, sem egészségileg nem alakult jól a tavalyi év, és lehet, hogy ez a kedélyállapot belekerült a szövegekbe is. Ugyanakkor, ami b….a a csőrömet, azt nem tudom rózsaszín ködbe burkolni. Márpedig a hátbatámadás, beszólogatás, átverés, és hülyének nézés ilyen dolgok… és ezeket az én koromban már nehezebb elviselni. (nevet)
- Eddig három dalt publikáltatok a YouTube-on videóként. Folyamatosan feltöltitek majd a többit is oda, illetve várható-e esetleg egy hasonló kaliberű imidzsklip, mint amilyet anno a Szabad lázadóhoz készítettetek?
Puccer: - Klip tervben van, a többi szám feltöltését viszont nem tervezzük egyelőre. Több helyen is meghallgathatók a dalok már a neten, de én – bár félek, hogy hiába – mégis inkább a CD verziót javasolnám. Őszinte leszek: aki megveszi, egyrészt ezzel nekünk is segít, másrészt legalább van némi olyan érzésem, hogy talán volt értelme megcsinálni.
- Elég régóta figyelemmel kísérem a megmozdulásaitokat, a dalaitokat szívesen hallgatom, nem egyszer láttam már élőben is a csapatot, és nekem az jön le, hogy teljesen görcsmentesen, különösebb ráfeszülés és megfelelési kényszer nélkül teszitek a dolgotokat, de szorgosan. Milyen minimális és maximális célkitűzéseitek vannak a zenekarral?
Puccer: - Kicsit hamarabb szeretnék egy új Invader anyagot összehozni, újabb négy éves „lemezszünet” nem hiányzik. Addig pedig menni és játszani, amennyit csak lehet és bírunk… bírok. (nevet)
Tommen: - Jó lenne, ha a mostani felállás már fix és hosszú távú volna. (nevet) Természetesen nem akarunk ülni a babérokon, ezért minél előbb elkezdjük az új dalok írását, hogy a következő lemezre ne kelljen négy évet várni.
- A lemezmegjelenést követő miskolci bulin már négy számot is eltoltatok, vélhetően most kezdődik csak igazán az Egyszer élsz! dalait bemutató turné. Ezzel kapcsolatban vannak-e már konkrétumok? Valamint, mindenhol ilyen arányban lesznek majd friss nóták a programban, vagy folyamatosan emeltek be majd továbbiakat is, és ez által lassan „kikopik” néhány feldolgozás?
Puccer: - Pontosítanék. Öt új dalt játszottunk. (nevet)
A hivatalos lemezbemutató koncerten – ami június elsején Budapesten, a Backstage-ben lesz – szeretnénk majdnem mindegyik új számot eljátszani. A saját dalok fogják kitenni a következő bulik nagy részét, feldolgozások persze bárhol és bármikor bejöhetnek, de csak érdekesség szintjén, nem ezekre fog épülni a program.
Mivel különböző okok miatt a korábbi évekhez képest csak kevesebbet tudunk játszani, ezért szeretnénk minden koncerten valami mást, valami újat adni, és nem mindig ugyanazt a szettet előadni. De ha igény van rá, tudunk két órás feldolgozás műsort is nyomni… (nevet)