Fenyőillat, mézeskalács és géppisztoly – Interjú Sziva Balázzsal

Az ünnepekre készülődve…

 - Legutóbbi beszélgetésünkkor a Sziva 40 születésnapi koncertedre készülődve búcsúztunk el egymástól. Ha egy jó nagyot ugrunk az időben, akkor legfrissebb híradásként már azt tudjuk közölni, hogy ennek a jubileumi bulinak az anyaga jövő márciusban meg is fog jelenni, mégpedig a HammerWorld Magazin extra CD mellékleteként.

 - Az a koncert az idei év legnagyobb szabású fellépése volt számomra. Több mint négy órán keresztül voltam színpadon, megidézve az egész eddigi zenei pályafutásomat az összes korábbi és jelenlegi együttesemmel. Öt zenekartól 48 dal szólalt meg. Rengetegen jöttek el aznap a Barba Negrába, ami ma egyértelműen a legjobb fény-, hang- és vizuális technikával felszerelt hazai rock koncerthelyszín, nem véletlen, hogy évek óta folyamatosan a legnagyobb itthoni és nemzetközi produkcióknak ad helyet. Így aztán mindenképpen szerettem volna megörökíteni az estét, így hang- és képfelvétel is készült a buliról.
Ez valóban egy nem mindennapi este volt, így az ott rögzített anyag is különleges módon fog megjelenni. A HammerWorld magazin – hazánk „leghangosabb rockmagazinja” – több évtizedes létezése alatt fogalommá vált a hazai rock/metal rajongók táborában, így megtisztelő, hogy a lap extra mellékleteként jöhet majd ki a CD, aminek az az előnye, hogy az ország összes újságárusító helyén kapható lesz. Tehát aki 990 Ft-os áron megveszi a magazint, egyben megkapja a koncertlemezt is.

 - És mi lesz a képfelvétel sorsa?

 - Lényegében emlékbe, mindössze három kamerával rögzítették a koncertet, de olyan jól sikerült a vágás, hogy 2018 márciusában ezt is a közönség elé tárjuk. Az egész felkerül a YouTube csatornánkra, így bárki ingyen megnézheti majd.

 - Az eseményhez kapcsolódva idén tavasszal megjelent Hunnia Fia címmel egy kétlemezes válogatás, ami – talán nem is olyan meglepő módon – nagyon szépen szerepelt a Mahasz listán is. Milyen visszajelzések érkeztek erre a kiadványra, és szerinted olyanok is megvehették, akik mondjuk a RomEr lemezeit, vagy az egyéb általad fémjelzett albumokat nem hallgatják rendszeresen, esetleg gyűjtik precízen?

 - Az eladások alapján igen, de azt azért hozzátenném, hogy a Hunnia Fia nem egy amolyan „Best of” anyag volt, amire általában csak egymás után dobálják a korábbi slágereket. A két korongon összesen 32 dal szerepelt. Újra felvett számok, de a kereskedelmi forgalomban már nem kapható, ritka, esetleg soha nem publikált felvételek is megtalálhatóak azon a dupla albumon. Szóval, szerintem leginkább a gyűjtőknek okozott a kiadó vele nagy örömet.

 - Visszatérve a mába… Időközben azért történt egy s más veled, és a RomErrel az év során. Talán az egyik legfontosabb, hogy idén ismét – immár negyedszer – megrendezésre került a Büszke Botond Rockstrand, és újra nagyon erős fellépő névsorral büszkélkedhettetek. Aki még esetleg nem volt kint egyik alkalommal sem, azoknak néhány mondatban mit emelnél ki a fesztiválról?

 - Ez a saját nyári fesztiválunk, amely minden évben Velencén, egy tóparti kempingben kerül megrendezésre és kizárólag csak hazafias bandákat léptetünk fel. Idehaza minden évben egymást érik a fiatalokat megcélzó zenei rendezvények a pusztító multikulti és a liberális eszmék jegyében. Ugyanazok, mindenhol. A Büszke Botond RockStrand élesen megkülönbözteti magát ezektől. Ezen a fesztiválon egyszerre élheted át a Velencei-tó partjának utánozhatatlan nyári hangulatát és a nemzeti rock koncerteken együtt dobbanhat a szíved a hozzád hasonló gondolkodásúakkal.

 - Csak kiragadnék további pár nyári eseményt a koncertnaptáratokból: Hungarica Tábor, Felvidéki Magyar Sziget, Összefogás Napja, valamint – messze nem utolsó sorban – az Orle Gniazdo Lengyelországban, amely Európa egyik legnagyobb hazafias fesztiválja.

 - Ráadásul már másodszor játszottunk az Orle Gniazdon, tehát visszahívtak a szervezők. Ez korábban még más együttessel nem fordult elő. A lengyel-magyar barátság legendás és ezt mi is megtapasztalhattuk. Óriási volt a hangulat a fellépésünk alatt. Még RomEr tetoválással rendelkező ottani rajongóval is találkoztunk.

 - Ősszel egy tematikus klubturnét is lenyomtatok Huns Not Dead címmel az ETA társaságában. A mostani (szerencsés) négy helyszínt mi alapján választották ki?

 - A legfőbb szempont az volt, hogy olyan városokat érintsen a turné, amelyek fontosabb szerepet játszottak a nyolcvanas években az antikommunista skinhead/punk zenei színtér alakulásában, hiszen az 1980-ban alakult ETA ahhoz a korszakhoz kötődik. Szeged, Győr, Pécs és Budapest mind ilyen volt. Ennek köszönhetően jó néhány régi arc is tiszteletét tette a koncerteken. Szegeden például a CPg tagjai is eljöttek.

 - December elején publikált az Action egy új dalt videoklipként, amit azért említünk meg itt, mert te is szerepelsz az Állatkínzó címet kapott kisfilmben. Erről elmondanád a legfontosabb infókat?

 - Még nyáron indult el a „Szurkolók az állatkínzás ellen” mozgalom, ami rövid idő alatt nagyon ismertté vált, legfőképp a hatásos állatmentő akciói révén. Én is elmentem egy párszor a srácokkal, például az emlékezetes bicskei megmozduláson is részt vettem, ahol hat, borzalmas állapotban lévő kiskutyát sikerült kihozni egy cigányputriból. Augusztus végén felhívott Szendrey Zsolti, az Action énekese, hogy az új lemezükre felvesznek egy állatvédelemmel kapcsolatos dalt és szerepelnék-e benne? Igent mondtam és a hozzá készült klipben is feltűnök, méghozzá egy csodaszép hófehér pitbull, Snow társaságban, aki sajnos most még a tárnoki Árvaház a gazdátlanokért kutyamenhelyen él.

 - Interjúnk apropóját a frissen megjelent karácsonyi dalod adja, amelyet ráadásul szólóban készítettél.

 - Európában már több helyen kifejezetten tiltják a karácsonyi énekeket, nehogy „mások érzékenysége” sérüljön, ezért aztán úgy gondoltam, hogy amíg még lehet, én rögzítek egy ilyet. Ez talán a világ legismertebb karácsonyi dalának, a Bing Crosby féle White Christmas-nek a magyar verziója, az én értelmezésemben, ami egy határozott állásfoglalás is a részemről. Nagyon szomorú, hogy az agyatlan és korrupt politikusok miatt ma már a géppisztolyos katonák látványa úgy hozzátartozik a Karácsonyhoz, mint a mézeskalács, meg a fenyőillat.

 - Idén még két koncerten szerepelsz a RomErrel, amelyek egy picit kiemelkednek a tőletek megszokott események közül, hiszen a most 15 éves Itthon vagyunk lemezeteket ünneplitek ezekkel. Sőt, a december 22-ei esztergomi állomás a novemberi meghiúsult, betiltott dunaszerdahelyi fellépés amolyan „pótlásának” is tekinthető. Egy pár mondatban fel tudnánk eleveníteni, hogy mi is történt akkor a koncert napján, és azt megelőzően Felvidéken?

 - A koncertet megelőző napon értesültünk arról, hogy a rendőrség lefújta a bulit. Mondanám, hogy már megszoktuk az ilyen húzásokat, de ezt nem lehet megszokni. A 2008-as dunaszerdahelyi magyarverés óta majdnem egy évtized telt el, de úgy tűnik, a helyzet csak kifinomultabb lett, lényegét tekintve mit sem változott. Természetesen kiutaztunk a helyszínre, hogy tárgyaljunk a művelődési házat bérbeadó polgármesterrel, de eredménytelenül. Elismerte, hogy olyan fenyegetéseket kapott, hogy nem mer szembemenni a tót belüggyel. Még azzal együtt sem, hogy tisztában volt vele, hogy jogi útra is terelhetjük a dolgot, hisz nekünk érvényes bérleti szerződés volt a kezünkben. Egyébként, nem fogunk pereskedni, mert a kártérítést az önkormányzatnak kellene fizetnie, így semmi értelme nem volna, hogy a helyi magyar emberektől vegyük el a pénzt.

 - Hogy a lemezről se feledkezzünk meg. Az Itthon vagyunk albumról – a megszületéséről, a dalok felvételéről – milyen emlékeket őrzöl? Például ezen a korongon hallhatóak nálatok először magyar népi hangszerek. Elmondhatjuk, hogy ekkoriban találta meg a RomEr a saját stílusát, azóta is egyik domináns arculati elemének tekinthető hangzásvilágát, valamint ennek köszönhetően sikerült az addigi közönségbázisotokat szélesíteni?

 - A lemez felvételei igazából 2001 végén zajlottak Vedres Joe – korábbi Bikini, Beatrice gitáros – stúdiójában. A CD és a kazetta megjelenése csúszott át 2002-re. Az Itthon vagyunk megjelenése után lettünk már nem csak a skinhead szubkultúrában, hanem országosan is ismertek. Egy csapásra kezdtük kinőni a korábbi koncerthelyszíneket és nagy tömegek előtt játszottunk. Ebben persze szerepet játszott az is, hogy a Pannon Rádió felfedezte magának a zenekart és az akkori nemzeti sajtóban is kedvező visszhangja volt az albumnak. Ezen a lemezen közreműködött az azóta már Kossuth-díjas ifj. Csoóri Sándor népzenész, a világhírű Muzsikás együttes alapítója. Őt egy alkalommal a kultikus népzenei szórakozóhelyen, a Fonóban szólítottam meg. Beszélgettünk az új dalokról, aztán lejött Joe stúdiójába hegedűvel, tekerőlanttal és lényegében egy délelőtt alatt kitalálta és rögzítette a részeit. Nagyon nagy élmény volt. De két szólót játszik az Itthon vagyunk-on Mogyorósi László gitáros is, akit a hetvenes évek elején Radics Bélával egy lapon emlegettek (legjobb formációja a Póka Egonnal és a Tűzkerék dobosával, Váradi Vadölő Lászlóval alkotott Mogyorósi Trió volt, de Pókával megfordultak a Metró zenekarban is – a szerk.), de ő aztán Amerikába disszidált és csak a kommunista rendszer bukása után tért haza.

 - Pár nap múlva, 29-én a fővárosi Crazy Mamában egy szinte minifesztiválnak is nevezhető eseményen játszotok, ahol a Nemzeti Front és az Angry Noise társaságában léptek fel, itt szintén az Itthon vagyunk albumé lesz a főszerep.

 - Igen, és ez egyben az évzáró koncertünk is, hiszen jövő márciusig máshol nem lehet majd velünk találkozni élőben. A műsor első felében a teljes Itthon vagyunk lemez elhangzik majd, a második részben pedig a kihagyhatatlan közönségkedvencek kerülnek sorra. Egy igazi forró hangulatú klubbuli várható. A hely befogadóképessége véges, így érdemes elővételben jegyet váltani.

 - Ha előre tekintünk a már hagyományosnak számító, március idusán megrendezésre kerülő fővárosi koncertetekre, jövőre ezt a Schuster Lóránt vezette P.Mobil partnereként tartjátok, valamint különleges vendégként Waszlavik Gazember László is fellép. Nagyon jó a párosításnak tűnik!

 - 2018. március 16-án lesz ez a nagyszabású koncert, ami a Nemzeti Dal Ünnep elnevezést kapta. Azt gondolom, ennek fényében a Mobil jelenlétét nem is kell magyaráznom. A Honfoglalás szvittel 1978-ban ők indították el idehaza azt a műfajt, amit ma nemzeti rocknak neveznek. A hangulatot pedig Waszlavik Gazember  fogja megalapozni ’48-as népdalokkal és katonadalokkal, utánozhatatlan stílusában. Mi is nagyon készülünk rá. Ezen a napon egy hattagú felállással, egy plusz gitárossal lépünk majd fel.

 

 - Végezetül egy szerintem sokakat érintő kérdés. A szülinapos buli lemezes megjelenése mellett várható-e 2018-ban a Hazáért EP sorozat záró darabjának elkészítése és kiadása?

 - Erről még sokat nem mondhatok, azt azonban már elárulhatom, hogy jövő ősszel jön majd a befejező rész: a zöld!

2017-es promofotók: Nicko kattografi