fotó: Béli Balázs / Alfahír
2017. 05. 08. 14:16

"Akkor ez elvégeztetett" – a Fidesz-KDNP továbbra sem támogatja a betelepítés tiltását

Természetesen megint megakadályozta a kormánypárti többség, hogy a magyar alaptörvény a betelepítés minden formáját kizárja. Ennek elutasításában igen konzekvensek a Fidesz-KDNP képviselői.

Hétfőn tárgyalta volna az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága a Jobbik azon alaptörvénymódosító-javaslatát, amely egyszerre zárná ki a betelepítés minden formáját – ahogy azt már többször is leszögezték sem szegény, sem pedig gazdag migráns befogadását nem támogatja a legerősebb ellenzéki párt. Nem partner abban, hogy Brüsszel betelepítsen bevándorlókat, de abban sem, hogy a Rogán Antal által megalkotott letelepedésikötvény-programon keresztül ellenőrizhetetlen múltú és célú vagyonos migránsokat hozzon be a kormány.

Apáti István (Jobbik) beterjesztőként arra kérte a kormánypárti többséget, hogy ne húzzák az időt, mert nem szűntek meg azok a körülmények, amelyek miatt fontos lenne az Alaptörvény-módosítása. Arra is kérte a fideszes képviselőket, hogy "ne zendítsenek rá a régi nótára", miszerint egy törvényt csak a

"miniszterelnök óhaja szerint lehet elfogadni".

Az ellenzéki honatya kiemelte, pártja minden jogcímet ki akar zárni, ami idegenek, akár tartós vagy átmeneti betelepítését eredményezné.

Nos, végül eleget tettek a jobbikos kérésnek, és a fideszesek nem húzták az időt - csak nem úgy, ahogy azt Apáti István remélte: egyetlen kormánypárti politikus sem szólt hozzá a módosítóhoz, és nem érveltek amellett, hogy az miért is káros hazánk számára.

Így már csak a szavazatok összeszámlálása maradt Rubovszky György számára, aki megállapította, hogy 2 igen mellett 7 nem vokssal megakadályozta a testület, hogy napirendre kerüljön a módosító (május 3-án jelölték ki az Igazságügyi bizottságot, onnantól számolva 30 napjuk van arra, hogy tárgyalják azt);

"akkor ez elvégeztetett"

- jelentette ki ezután elégedetten a kereszténydemokrata politikus.

A Jobbik azután nyújtotta be ismét a betelepítés minden formáját kizáró alaptörvénymódosító-javaslatát, miután Brüsszelben az Orbán-kormány újfent térdre kényszerült, és belement abba, hogy uniós kérésre DNS-vizsgálat után befogad 14-18 év közötti migránsokat nyugatról.

Mirkóczki Ádám, a jobboldali ellenzéki párt szóvivője nem sokkal később sajtótájékoztatón jelentette be, hogy rendkívüli parlamenti vitanapot kezdeményeznek annak érdekében, hogy az alaptörvény hetedik módosítása minél gyorsabban végbemenjen. Ehhez viszont szükség lett volna 40 országgyűlési képviselő támogató aláírására - pontosabban mindössze tizenhatéra, hiszen a Jobbik teljes frakciója, mind a 24 politikus szignója ott szerepelt ezen a kérelmező listán.

Viszont az egész magyar törvényhozásban nem akadt olyan másik 16 ellenzéki vagy épp kormánypárti politikus, aki fontosnak tartotta volna a bevándorlással szembeni alaptörvényszintű védelem megalkotását.

A Fidesz-KDNP mozgatórúgója végül is ismert, hiszen a jobbikos javaslat megakasztaná az elmúlt évtized legnagyobb korrupciós ügyletét, a nemzetbiztonsági kockázatokat magában hordozó letelepedésikötvény-programot, amit egy időre ugyan most felfüggesztettek (ebből is látszik, hogy ezt még nem engedte el Rogán Antal).

Egyébként emlékezetes az is, hogy alig három hónapja, február elején söpörte le ugyanez a bizottság a Jobbiknak ugyanezt a javaslatát - legalább ebben konzekvensek a fideszes politikusok.

A krónikához tartozik, hogy tovább módosítókra készül a kormány, ezért lekerült a napirendről a lex csicskaként elhíresült plakáttörvény is.