Ahogy arról hétfőn beszámoltunk, nem akármilyen perre készült a Nemzeti Együttműködés Rendszere, ugyanis az NFA annak a felbérelt őrző-védő cégnek a számláit (9 millió forint) akarta megfizettetni a két szervezettel, amelyet azért "kellett" a biogazdasághoz vezényelni, mert "félő" volt, hogy a békésen és törvényesen demonstráló aktivisták, illetőleg a Kishantos korábbi munkatársai megakadályozzák a hazánkban egyedülálló mintagazdaság munkagépekkel történő beszántását.
A hivatalos agrárpolitika cinizmusára csak egy további példa, hogy a
9 millió mellé még több mint 4 millió forintot hozzácsaptak,
hiszen az "új bérlőktől" nem folyt be haszonbérleti díj az akkor már élő birtokvédelem, és peres eljárások miatt.
A bíróság is a még folyamatban lévő, Kishantossal kapcsolatos perek miatt függesztette fel a jelenlegi jogi procedúrát, ami annak függvényében is érthető, hogy a mintagazdaság már több eljárást is jogerősen megnyert az NFA-val, és az "új bérlőkkel" szemben.
Mint ígértük, ez az ügy azok számára is szolgálhat tanulsággal, akiknek az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete nem a legfontosabb téma. Hiszen ebben az esetben
a korlátlan (mohó?) fideszes hatalmi struktúra volt kénytelen meghátrálni
az elkötelezett, szakmai alapokon nyugvó, ugyanakkor békés civil ellenállással szemben.
(Azt persze halkan tegyük hozzá, hogy hiába - a remélt - jogi siker, ha ma visszakapna Kishantos minden elvett földet, három évre lenne szükség arra, hogy a "bio" minősítést visszakapja, és több mint 20 esztendő múlva lenne olyan, mint a beszántás előtt, legalábbis erről tájékoztatta az Alfahírt Ács Sándorné, a mintagazdaság korábbi vezetője).
A Greenpeace (31 szervezettel közösen) Bátorság napja címmel rendezett egy demonstrációt a bíróság épülete elé (komoly sajtó jelenlét mellett), amelyen a már hivatkozott Ács Sándornéval, valamint Tömöri Balázzsal, a környezetvédelmi szervezet agrárkampány-felelősével beszélgettünk.
Tömöri Balázs – az egészségügyi, környezetvédelmi szempontokon túl - elsősorban arra figyelmeztetett, hogy ki kell állni azon civil szervezetek mellett, amelyek jogait igazságtalan módon korlátozzák. Már pedig ebben az esetben (is) ez történt, ezzel együtt
a civil szféra számára megfélemlíthető lehet a "magyar állam kontra" kezdetű kereseti levél,
viszont egy Greenpeace méretű és tekintélyű közösséggel szemben az egyszerű fenyegetés már kevés.
Ez a fajta állami visszaélés viszont bármilyen más ügyben is megtörténhet - húzta alá a környezetvédelmi szakember, majd hozzátette, hogy pont ezért ez a per nem csupán Kishantosról, hanem a civilek jogairól, egyszersmind a magyar állampolgárokról egyaránt szól.
(Itt tegyük hozzá, hogy az állami földek elvesztése sem néhány tízezer magyar, hanem az egész nemzet problémája).
Az építés ereje nagyobb, mint a rombolásé
- szögezte le Tömöri Balázs, aki kifejezte abbéli reményét is, hogy a perből csakis Kishantos jöhet ki győztesen.
Ács Sándorné is arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddigi állammal szembeni peres eljárásokat megnyerte Kishantos,
többek között a földügyekért felelős Bitay Márton Örs államtitkárt is elmarasztalta a magyar igazságszolgáltatás.
Lapunknak elárulta, most is bízik az érdemi, elfogulatlan bírósági eljárásban, hiszen a korábbi ítéletekből is világosan kiderült, amit állítottunk, az igaz volt - tette hozzá.
„Bízunk a független bíróság elfogulatlan ítéletében, amely hitünk szerint nem adhat helyt egy ilyen abszurd kártérítési igénynek. Ha kell, perről perre nyerjük vissza a kishantosi ökológiai mintagazdaságot, és mozgósítjuk a társadalmat az ökológiai gazdálkodásért és a szabad véleménynyilvánításért való bátor kiállásra” – jelentette ki már a bírósági döntés után Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrárkampány-felelőse.
Fotók: Greenpeace
A tanulság?
Ki lehet, ki kell állni a jogainkért, és a bátorság eredményt szülhet (még akkor is, ha nem telepedik rá egyetlen parlamenti erő sem); s az csak hab a tortán, hogy az alaptörvényben rögzített egészséges környezethez való jogunkat ne csorbítsa az aktuális kormányzat a haverok bevétele miatt.