A miniszterelnök szerint a brókerügy megmutatta, hogy hiányzik Magyarországon egy olyan modern kincstári rendszer, amely megfelelő kondíciókkal biztosítaná a közpénzek, benne az önkormányzati pénzek "parkoltatását". A kormányfő ezt pénteken mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, helyes döntésnek nevezve, hogy az első brókercég bedőlése után megtették azokat a lépéséket, amelyekkel "az emberek pénzét meg lehetett menteni". Kifejtette: az első brókerügy, a Buda-Cash-ügy után azonnal úgy döntöttek, fel kell számolni azt a kockázatos megoldást, hogy brókercégeknél vannak adófizetői forintok.
Orbán Viktor megerősítette, hogy kapott levelet a Quaestortól - ezt közvetlenül küldték neki -, és ennek tartalma megegyezett azzal a bejelentéssel, amelyet a cég a jegybanknál tett. A kormányfő azzal folytatta, hogy ezután azonnal beszélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel, átküldte neki a levelet, hogy lépjen kapcsolatba a brókercéggel, ha tárgyalni akarnak.
Arra a kérdésre, hogy a kockázatos befektetések kivonásáról szóló döntés már e levél megérkezése előtt megszületett-e, a miniszterelnök megismételte: jóval korábban.
Ugyanakkor az Index azt írja, egy március 4-i háttérbeszélgetésen a Fidesz-frakció egyik tagjától értesültek arról, hogy a pártban azt beszélik, folytatódhat a brókerbotrány. A politikus ráadásul meg is nevezett három céget, köztük a Hungária Zrt.-t és a Quaestort. Egy nappal később, március 5-én a külügyhöz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház elrendelte 3,8 milliárd forintjának kivételét, amire az utolsó pillanatban került sor, azaz március 9-én, amikor a cég bejelentette, hogy nem tud fizetni. Tehát a Fidesz-frakció már legalább 5 nappal a csőd előtt olyan magasfokú kockázatot látott vagy ismert a Quaestornál, hogy a céget meg is merték nevezni, a nyilvánosság viszont figyelmeztetés híján csak akkor tudta meg, hogy baj van, amikor már késő volt.
A kormány pénzkimentő akcióját gyakran bírálják amiatt a feltételezés miatt, hogy már korábban információik voltak a közeledő, biztos csődről, és ezért intézkedtek. Ez az, amit a kormányfő tagad, a Fidesz-frakció által újságírók előtt megszellőztetett információk viszont gyanússá tesznek. Ugyanakkor ilyen formában ez bűncselekmény, amit a Btk. „bennfentes kereskedés tényállásaként” ír le, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntet.