A Fidesz 37 alkalommal mondott nemet a családi pótlék emelésére

A Fidesz 37 alkalommal mondott nemet a családi pótlék emelésére

Az ellenzék több tucatszor adott be törvénymódosítást a családi pótlék megemeléséért, de az államhatalmat behálózó kormánypártnak fontosabbak az akkugyárak is, mint a magyar emberek.

A családi pótlék összege 2008 óta nem nőtt egy forinttal se. A kormány még annak ellenére sem volt hajlandó az emelést meglépni, hogy a hazai infláció tavaly – többször is – Európa-bajnok lett, hála a Fidesz elhibázott gazdaságpolitikájának.

Az ellenzéki pártok, főként a Jobbik, hiába kísérelték meg több alkalommal is, hogy jobb belátásra bírják az Orbán-kormányt, mindannyiszor 'nem' volt a válasz az emelésre. Szám szerint

2010 óta 37 alkalommal adott be olyan törvénymódosítást vagy határozati javaslatot az ellenzék, amely a családi pótlékot emelné valamilyen mértékben, többnyire a duplájára

derül ki a Népszava gyűjtéséből.

Az összeg nevetségesen alacsony: egy gyerek után 12 200 forint, két gyerek esetén gyerekenként 13 300 forint, három vagy több gyereknél pedig gyerekenként 16 ezer forint.

„Illúzióra írja rá a családtámogatási rendszerét” a kormány

A Fidesz egyik legtenyérbemászóbb képviselője, Nacsa Lőrinc egy bizottsági ülésen volt szíves felvilágosítást adni, hogyan is gondolkodik a kormány: „az elvei és irányai mások a 2010 utáni családpolitikának, mint a 2010 előtti családpolitikának, mert akkor alapvetően segélyezésalapú családpolitika volt, most meg egy munkára ösztönző, aktív támogatásokra helyezzük a hangsúlyt.” Persze Nacsa azt már nem fejtette ki, hogy

az állam úgynevezett családtámogatásai csak a tehetősebbeknek kedveznek, s már a középosztály családjai sem mind, nemhogy a szegényebbek.

Az igazán hátrányos helyzetben élőknek gyakorlatilag esélyük sincs ezekhez hozzájutni. Gregor Anikó szociológus szerint az Orbán-kormány egy tökéletes munkaerőpiaci jelenlétet feltételez, vagyis

„magyarul egy illúzióra írja rá a családtámogatási rendszerét”

– véli Gregor. A lap arra a következtetésre jutott, hogy a kormány álláspontja szerint az ellenzék és a kormány közt szemléletbeli különbségről szól a „családi pótlék vita”. A fideszes képviselők érvélésében visszatérő elem, hogy a kormány munkaalalapú társadalom létrehozásában hisz, míg az ellenzék a „segélyalapú társadalom megteremtésében” érdekelt.

Csakhogy a családi pótlék nem segély: egy olyan családtámogatásról van szó, ami alanyi jogon jár minden gyermeket nevelő családnak, semmi köze sincs az anyagi helyzethez.

Aki nem dolgozik, ne is egyék?

Ha megnézzük a térségbeli országokat, egyáltalán nem ördögtől való ötlet, hogy egy "jobboldalinak" titulált kormány szociáldemokrata intézkedést vezet be. Gregor Anikó példát is hozott: A lengyeleknél volt az 500 zlotyis program (mostani árfolyamon nagyjából 45 ezer forint), amiben elég komolyan megemelték a családi pótlék ottani megfelelőjét 800 zlotyra (kb. 70 ezer forint).

Az ellátás szintén alanyi jogon járt.

Az eredmény? Jelentős mértékben csökkentek a gyerekszegénységi mutatók

– vázolta a szociológus. Úgy gondolja, ameddig akkumulátorgyáraknak, meg autóipari gyáraknak ad kedvezményt az állam, addig is az a pénz hiányozni fog a szociális, oktatási szektorból, és a családtámogatási rendszerből.

Ez egy politikai döntés, vagyis, hogy ki akarják zsákmányolni produktív és reproduktív értelemben is az embereket

– tette hozzá. Arra ösztönzik a nőket, hogy szüljenek gyereket, mert abból lesz a jövő munkavállalója. Viszont a munka világába visszatérve a nők egy része hamar ráeszmél, hogy az a gondoskodó munka, amit az intézmények átvállalnak tőlük, kevés. Ha ők nem pakolnak bele plusz erőforrást, lényegében sutba vághatják a mobilitási terveiket. Eközben a kormány az egyoldalúan munkaalapú családpolitikai elképzelésük mentén, ezektől az emberektől is elvárja, hogy produktív munkával emeljék a GDP-t.

(Címlapkép: Orbán Viktor - Facebook)