Orbán Viktor Tusnádfürdőn elhangzott beszédéről kérdezte az Index Bod Péter Ákost. A Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke azzal kezdte, hogy a miniszterelnök Tusványoson a saját közönségéhez beszélt, olyanokat mondott, amiket jó volt mondani és jó volt hallani.
Nem spórolt az öndicsérettel, az adatoknak pedig ilyenkor senki sem számol utána, de sok mindenről nem esett szó
- hívta fel a figyelmet az Indexnek adott interjúban Bod Péter Ákos.
A korábbi jegybankelnök szerint beszédes volt, hogy a miniszterelnök nem tett említést a toronymagasan Európa-rekorder magyar inflációról, „épp egy olyan országban (Romániában), ahol már most egy számjegyű az infláció, csakúgy, mint Horvátországban vagy a sok gazdasági mutatót tekintve uniós sereghajtó Bulgáriában”.
Emellett bár az idő sürget, de még mindig nem tudjuk, hogy teljesülnek-e az uniós modernizációs pénzekhez való hozzájutás jogállamisági feltételei, amely pénzekből például Románia már le is hívott. Ahogy azt sem tudni, mehetnek-e az államtól kiszervezett egyetemek hallgatói Erasmus-programra. Közben gondban a költségvetés, kilőttek a kamatterhek, a magyar állam besorolása a nemzetközi hitelminősítők uniós listájának utolsó előtti helyén tanyázik és nem tudni, lesz-e elég tanár szeptemberben. Szóval lenne ügy bőven
- tette hozzá Bod Péter Ákos.
A közgazdász a lapnak elmondta, nem egyetlen szakaszként értékeli az elmúlt 13 évet. Jelezte, 2010-ben voltak szükséges és helyes korrekciók, például a foglalkoztatottság előmozdítása, a belső megtakarítás felé mozdulás a finanszírozásban.
Azonban a megnyíló uniós pénzek minél gyorsabb, átgondolás nélküli lehívása, a döntések folyamatos centralizálása, a nagy és látványos fejlesztések erőltetése nyomán már ekkor olyan irányt vett az állami politika, amely fél évszázaddal korábban extenzív növekedés néven került be a szótárunkba. A sok uniós pénz és a 2019-ig tartó ritka hosszú konjunktúraciklus valóban hozott növekedést, de el is kényelmesítette a kormányokat, miközben felcsigázta az oligarchák étvágyát
- fogalmazott.
Bod Péter Ákos szerint a konjunktúraciklusnak vége lett, uniós pénz jön, de a korábbi időszakban tapasztaltnál kevesebb, képzett és motivált munkavállalóból pedig már nincs több. Ráadásul a kormány a jelenlegi helyzetben ismét az energia-, tőke- és vízigényes összeszerelő gigaberuházásokkal kíván élénkíteni, ami hosszú távon zsákutcába vezethet.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a 2010-es évek elején indult újraiparosítási program válasz kívánt lenni a 2008-as nagy pénzügyi válságra, amely valóban változtatást követelt a fejlett világban, illetve a keleti peremvidéken.
Több más, sorstárs ország azonban nem az iparhoz való visszafordulást és az állami aktivitás tartós növelését választotta, és bizony impozáns szintemelkedéseket láthatunk olyanoktól, akik másfél évtizede mögöttünk voltak, most pedig bőven vernek minket fejlődés terén. Félve gondolok a jövőbeli gazdaságtörténészek ítéletére
- hívta fel a figyelmet a közgazdász.
Orbán Viktor korábban a 2030-as célokhoz kapcsolódóan beszélt arról, hogy Magyarország ekkorra a világ legélhetőbb országainak élvonalába tartozzon. Az Index erről is kérdezte Bod Péter Ákost, aki sejtelmesen annyit válaszolt, „Deo volente” azaz, mindez inkább a vágyálom, mint a realitás.
Az egykori jegybankelnök szerint a Covid-járvány valóban megviselte Magyarországot. A magyar gazdaság az uniós átlaghoz képest jóval energiaigényesebb. A lakások állapota, az autópark elöregedése is része az általános képnek, az ipar energiafogyasztása nagyot nőtt 2010-et követően, miközben energiaimport-függőségünk egyébként is kiemelkedő. Ez vezetett ahhoz, hogy
a háború kitörését követően elszállt energiaárak miatt Magyarországot erősebben érintette a drágulás, ami az inflációban, illetve a külkereskedelmi mérlegben is megmutatkozott.
Ezért is tartom fontosnak az extenzív növekedési álmok feladását és a kornak jobban megfelelő gazdasági szerkezet felé való elmozdulást. A külső sokkok elkerülhetetlenek, de nem mindegy, hogy azok milyen állapotban érnek minket
- hangsúlyozta az Indexnek nyilatkozva Bod Péter Ákos.
A közgazdász jelentős problémának látja, hogy a magyar bérek az elmúlt évek átlagában is elég szerények voltak, és folyamatosan erodálódtak a szomszéd országok reálbéreihez képest.Szintén komoly gondnak nevezte, hogy tovább romlik Magyarország népességmegtartó képessége.
Címlapkép: Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke. Fotó: MTI/Soós Lajos