Mondhatni, teljesen hidegen hagyja az európai állampolgárokat a brüsszeli aktatologatás. Ezt jól mutatja többek között az, hogy az Európai Parlament képviselőinek választása – főként a közép-kelet-európai országokban – alig „mozgatja meg” az embereket, a részvétel minimális. Az utóbbi években már Brüsszel is érezte, hogy lépni kell valamit, ezért alakították ki az európai polgári kezdeményezés lehetőségét. Ez az intézmény megadta annak illúzióját, hogy majd „az emberek” dönthetnek fontos kérdésekben.
A civil társadalom uniós aktivizálódását szolgáló jogi eszköz elvi célja az, hogy a politikai döntések széles társadalmi bázis bevonásával szülessenek meg. Egy adott kezdeményezéshez a tagállamok negyedéből minimum egymillió állampolgár aláírása szükséges. Ám még ha sikerül is ennyi támogatót megnyerni valamely ügynek, akkor sem egyértelmű, hogy a kérdéssel foglalkoznak az unió döntéshozói – az is előírás ugyanis, hogy az adott kérdés az Európai Bizottság (EB) hatáskörébe tartozó terület legyen.
A bizottsági hatáskör, mint kritérium így azt vonja magával, hogy a kérdésnek át kell mennie az EB szűrőjén. A bizottság pedig erre hivatkozva egyszerűen söpörhet le az asztalról egy-egy polgári kezdeményezést, bármilyen valóban fontos ügyről legyen is szó.
Teljes kudarc
A kitekinto.hu cikke szerint Carsten Berg, az Európai Polgári Kezdeményezés (EPK) Kampány vezetője az Európai Parlament alkotmányos ügyek bizottsága előtt a minap élesen kikelt, mondván az EPK esetében az implementáció teljes kudarc. Hozzátette, a bizottság egyenesen a szólás szabadságát korlátozza, hiszen az utóbbi időben annyi polgári kezdeményezést dobott vissza. A számok márpedig Berget igazolják, hiszen 2012 és 2014 között az EB 19 esetben utasította el a kezdeményezés nyilvántartásba vételét, s csupán két esetben válaszolta meg a már lezárult javaslatot.
A bizottsági meghallgatáson jelen volt Frans Timmermans, az EB első alelnöke is, aki a bizottságban „a minőségi jogalkotásért és az alapvető jogokért” felel. Timmermans ugyan finoman fogalmazott, de azt elismerte: az EPK intézménye nem működik hibátlanul. Szerinte viszont fontos lépcső ez „a demokratikus deficit elleni küzdelemben”.
Jó uniós bürokratához méltóan Timmermans ígéretet is tett arra, hogy április elsejéig bizottsági jelentés készül a lehetséges reformokról, melyet majd a tanács és az Európai Parlament is felülvizsgál.
Vagyis egyeztetnek, tárgyalnak, vitáznak, reformokat javasolnak. Az uniós sóhivataltól ennél többet nem is várhatunk.