Ön számított arra, hogy az Európai Bizottság befogadja a kezdeményezést, vagy meglepte a döntés?
Szerintem az európai polgári kezdeményezés bizottságában mindannyian reméltük, hogy a projekt zöld utat kap az EB-től. Engem két okból sem lepett meg a döntés: mindenek előtt, a kezdeményezésünk hatóköre és célja minden európai polgár jólétére és üdvére kiterjed, az egész kontinensen.
"Az 'egyenlő munkáért egyenlő bért' nem csak egy szlogen, azt jelenti, hogy az unió minden polgára ugyanannyit ér és ugyanazok a jogok illetik meg - ide értve az igazságos és egyenlő bérezést -, függetlenül attól, hogy mely tagállamban dolgozik."
Továbbá, tudom, mekkora munkát fektetett ebbe a kezdeményezésbe az egész csapat, így végső soron úgy gondolom, hogy a döntés magától értetődő volt.
Az Európai Bizottság elfogadta a béruniós kezdeményezést
A Jobbik a közelmúltban indított széles körű polgári kezdeményezést az európai bérunióért, ezt a "Vona18" programsorozat második pontjaként hirdette ki a pártelnök. A következő országok képviselőivel alá is írták az alapokmányt: Horvátország, Bulgária, Szlovákia, Lettország, Észtország, Románia, Lengyelország. A cél, hogy egyenlő munkáért, egyenlő béreket kapjanak az Európai Unió állampolgárai.
Miért fontos az ön hazája számára, hogy zöld utat kapott a kezdeményezés?
Ugyanazért, amiért a bizottság döntése minden tagállam számára fontos:
"Ez egy cselekvésre való felhívás, és egy alap, amire az EU-n belüli társadalmi jólét újraelosztásának szilárd, realisztikus, hosszú távú stratégiáját építhetjük."
A mi megközelítésünk abból indul ki, hogy amennyiben meg akarjuk változtatni az uniós munkaerőpiac működését, az alapoktól kell újraépítenünk azt. Egy felülről irányított stratégiának nem lenne kellő lendülete és politikai támogatottsága a sikerhez. Viszont az európai polgári kezdeményezés egy nagyszerű mód erre, mivel rákényszerít minket, hogy felvegyük a kapcsolatot azokkal az emberekkel, akiket érint a heterogén munkaerőpiac.
"Hosszú távon az Európai Unió, Románia és a többi érintett tagország számára is nyereséges lenne, ha a mély társadalmi problémák mérséklődnének, vagy akár meg is szűnnének."
Itt például arra gondolok, amikor családokat szakítanak szét a hatalmas távolságok, csak azért, mert egy, vagy mindkét szülő kénytelen jobb béreket keresni gyermekeik jövőjének biztosítása érdekében. A hasonló jelenségek megszűnése kiemelkedően hasznos lenne a társadalom számára.
Milyen feladatok elé néz most ön, mint a projekt egyik kezdeményezője?
Kezdeményezőként a fő célunk, hogy hazánkban a bérunió első számú szószólói legyünk. Ez azt jelenti, hogy ki kell emelnünk a kezdeményezés előnyeit, és fel kell hívnunk honfitársaink figyelmét arra, hogy a magasabb bérekre épülő migráció alapvető hatással van a társadalmainkra. Az Európai Unió ernyőszervezetéből mind erőt meríthetünk az elkövetkezendő évtizedekben, ám meg kell próbálnunk azokkal az eszközökkel, proaktív módon jobbá tenni az uniót, melyek rendelkezésünkre állnak.
"A gyakorlatban azzal vagyunk elfoglalva, hogy az üzenetünket népszerűsítsük az adott országokban és azokon túl."
Persze, vannak olyan hétköznapi feladatok is, mint az elektronikus aláírásgyűjtéshez szükséges IT-infrastruktúra EU-szabályozásnak megfelelő kiépítése - én épp ezen dolgozom. Ha elkészül a rendszer, valószínűleg tartunk majd néhány megbeszélést a közeljövőben azzal kapcsolatban, mit végeztünk eddig és mik a további terveink.
Romániában pontosan hány aláírásnak kell minimum összegyűlnie? Hogy látja, sikerülni fog egy év alatt a feladat? Mikor kezdik meg a gyűjtést?
A jelenlegi uniós szabályozás azt írja elő, hogy minimum annyi aláírást kell összegyűjteni a polgári kezdeményezés érvényességéhez, amennyi az adott ország által delegált EP-képviselők számának 750-szerese. Így érvényesül a degresszív arányosság rendszere.
"Románia esetében 24 ezer aláírást kell gyűjtenünk. Úgy gondolom, ez egy reálisan teljesíthető szám."
Amint az elektronikus aláírásgyűjtéshez szükséges informatikai infrastruktúra megkapja a szükséges engedélyeket, elkezdjük a munkát.
Mi jelenti majd az ön számára a legnagyobb kihívást az aláírásgyűjtés során?
Mindenek előtt le kell szögeznem, egyetlen román politikai szervezetnek sem vagyok tagja, és ami engem illet, ez egy civil kezdeményezés. Persze, ha arról van szó, hogy valamit el kell érni az unióban, realista vagyok - ehhez politikai támogatásra van szükség.
"Ám ennek a támogatásnak és felhatalmazásnak közvetlenül az uniós állampolgárok akaratából és odafigyeléséből kell fakadnia."
A civil bizottság tagjaiként közvetítenünk kell a civil szféra és az uniót irányító intézmények között, mindig összefűzve a politikai megoldások lehetőségét az állampolgárok élhető jövő iránti igényével.
"Szerintem a kezdeményezés legfőbb akadálya az EU egészét sújtó "háttérzaj": a korrupciós botrányok, a bevándorlók körüli problémák, a kvóták, gazdasági gondok, a Brexit és hasonlók."
Ilyen körülmények között nehéz lesz fölvetni az egyenlő munkáért egyenlő bért témáját. Emellett égető szükség lenne arra, hogy az unió visszanyerje a lendületét, ehhez viszont konkrét lépéseket kell tenni. Tehát a kezdeményezésünk az Európai Unió számára is előnyös lenne: ha megvalósítanák a béruniót, az a hitüket vesztett polgárok és talán még az euszkeptikusok számára is fordulópontot jelenthetne, és azt mutatná, hogy olyan dolgokat is keresztül lehet vinni, melyek mindenki életére hatással vannak.
Kihirdette a román államfő az új közalkalmazotti bértörvényt
A jogszabály hatályba lépéséről szóló szokásos közleményt az elnöki hivatal ezúttal kiegészítette egy állásfoglalással is, amelyben a "jövedelmek fenntartható növekedését" szükségesnek ítélő Iohannis a kormányzó szociálliberális szövetségre hárítja a makrogazdasági egyensúly megőrzésének felelősségét.Az elnök leszögezte: a kormánykoalíciónak úgy kell teljesítenie a béremelésekről szóló választási ígéreteit, hogy az államháztartási hiány ne haladja meg a GDP 3 százalékát.
Az átlag román állampolgár hogy értékeli a béruniós kezdeményezést? Mekkora az érdeklődés a civil szféra és a szakszervezetek részéről a bérunió iránt?
A román közvéleményt nagyon is érdekli a bérkérdés. Ahogy azt bizonyára ön is tudja, jelenleg egy nagyon éles vita zajlik a politikai és társadalmi körökben az olyan állami szektorok bérezéséről, mint az oktatás és az egészségügy, melyben szakszervezetek is aktívan kiveszik a részüket a munkavállalói érdekek érvényesítéséből. Sőt, a téma valószínűleg még ennél is nagyobb figyelmet kap majd a közeljövőben, mivel a munkavállalók Romániából más - jellemzően nyugati - EU tagállamokba történő elvándorlása különösen jelentős az egészségügyi rendszerben.
"Szóval, bármilyen, a munkaerőpiac szabályozására irányuló kezdeményezést örömmel fogadnak majd, főleg úgy, hogy az magától a civil szférától érkezik."
Magyarországon a kormány mondvacsinált okokra és hazugságokra alapozva nemhogy támogatná, de még akadályozni is igyekszik a kezdeményezést. Ön mit üzen azoknak, akik tájékozatlanságból, vagy politikai haszonszerzés céljából gátolják a projekt keresztül vitelét?
Szerintem bármilyen, az Orbán-kormánytól érkező nyilatkozatot a 2018-as magyar parlamenti választások tükrében kell értékelni.
"Ennek fényében minden olyan kezdeményezés, ami potenciálisan javíthatja a magyar emberek életkörülményein, választási fenyegetésnek tekintendő."
Amiatt, hogy Magyarországon a béruniós kezdeményezés mögött politikai hajtóerőként a Jobbik áll, az Orbán-kormány fenyegetve érezheti magát, ami visszavágásra készteti.
"Orbán Viktor nem akarja, hogy az Európai Unió bebizonyíthassa, képes tenni a polgáraiért."
A bérunió projekt szándékos gáncsolóinak a következőt üzenném:
"üljenek le a tárgyalóasztalhoz, és folytassunk érdemi párbeszédet."
Mivel az EU létének, többek között, az az alapja, hogy mindenkit meghallgatunk, én nem szeretnék ellenséges álláspontra helyezkedni. Inkább nyitott vagyok a párbeszédre, még a kezdeményezést kritizálókkal is, és érveken alapuló diskurzussal próbálok mindenkit magunk mellé állítani.
Az öt legnépszerűbb tévhit az európai bérunióval kapcsolatban
"Egyenlő munkáért egyenlő bért" - a Jobbik és kelet-európai szövetségesei azt szeretnék elérni, hogy ez az elv végre bekerüljön az Európai Unió alapokmányaiba. Ennek érdekében indult útjára az az európai polgári kezdeményezés, melynek végül az Európai Bizottság is kénytelen volt zöld utat adni.
A magyar kormány azzal is riogatja a szavazókat, hogy amennyiben megvalósul a bérunió, a mi országainkat is elárasztják a migránsok. Ez tényleg bekövetkezhet?
Amennyit én látok a magyar politikából, és abból, hogy milyen személyiséget épített fel magának Orbán Viktor az európai politika porondján, abból sajnos az szűrhető le, hogy a választói magatartás félelemmel való megváltoztatása számára bevett gyakorlat. Ahogy 2018-ig egyre éleződik a verseny, úgy vélem egyre több hasonló vádaskodást hallhatunk majd.
"Én nem hiszem, hogy ez az állítás igaz lenne."
Mindenek előtt a bérunió egy fokozatosan megvalósuló folyamat, nem egy év alatt megy majd végbe. Ha sikeresen összegyűjtjük a szükséges aláírásokat - sőt, remélhetőleg még többet is -, akkor létrejön egy olyan intézkedés- és irányvonalrendszer, ami eligazítja az EU-t és a tagállamokat a bér-homogenizáció elérésében, de ehhez idő kell majd.
"A határokra vonatkozó uniós előírások pedig ettől függetlenül továbbra is érvényben maradnak, és továbbra is minden, külső határokkal rendelkező tagállam kénytelen lesz betartani azokat."
Harmadrészt, még ha sok migránst részben anyagi okok is motiválnak abban, hogy Európába jöjjön, ez önmagában nem magyarázza a teljes helyzetet. Azt is figyelembe kell venni, hogy a Közel-Keletről és Észak-Afrikából induló kivándorlást háborús konfliktusok is okozzák. Amíg Európa nem lép föl egységesen e régiók problémáival szemben, addig a bevándorlással járó problémák továbbra is sújtják majd a kontinenst.
Vona Gábor, a kezdeményezést útjára indító Jobbik elnöke úgy vélekedett, hogy a projekt megvalósulása és az "egyenlő munkáért egyenlő bért" európai alapelvvé válása egy új, szolidárisabb és szociálisabb Európa alapjait rakhatja le. Ön hogy látja, ezzel a kezdeményezéssel tényleg megreformálható az Európai Unió?
Persze, hogy így gondolom, ha nem hinnék ebben, akkor eleve nem is csatlakoztam volna. Aggódom Európa jövőjéért, és hiszem, hogy a sokrétű és egyre nagyobb arányú veszélyekkel teli világban az európaiaknak több esélyük van együtt, mint külön-külön. Természetesen rengeteg akadály áll egy európai egység előtt, de a bérunióhoz hasonló kezdeményezések közelebb visznek hozzá.
"Önmagában ez a projekt azonban, még ha 100 százalékosan meg is valósul, nem lesz elég ahhoz, hogy megreformálja Európát."
De bebizonyíthatja, hogy a minket elválasztó különbségek ellenére, alulról szerveződő mozgalmak keretében együtt tudunk működni annak érdekében, hogy javítsuk az állampolgáraink életszínvonalát. Azt is igazolhatja, hogy az EU bürokratikus gerincét alkotó mechanizmusok nem bonyolult és meddő dolgok, hanem hasznos eszközök, melyek segítségével állampolgárokként belső reformokat indíthatunk el.
"Tehát bebizonyosodhat, hogy az Európai Unió mindenkiért működhet."
Hogy látja, milyen az együttműködés a kezdeményezők között? Készülnek esetleg közös stratégiával az állampolgárok megnyerésére, vagy mindenki a saját módján gyűjti majd a szignókat?
"A civil bizottság tagjai között remek az együttműködés: állandó kapcsolatban állunk a közösségi médiában és e-mailen keresztül."
Nyíltan osztjuk és vitatjuk meg egymással az ötleteinket, ami kulcsfontosságú, ha sikerrel akarunk járni. A stratégián közös, de nyilván minden kezdeményezőnek személyre szabott kihívásokkal kell majd szembenéznie az országaink eltérő társadalmi és politikai légköre miatt.
"Az aláírásgyűjtéshez mindannyian ugyanazokat a médiumokat és eszközöket használjuk majd, de az üzenetet országonként úgy kell finomhangolnunk, hogy jobban visszhangra találjon az adott polgárok körében, és így több szignót tudjunk gyűjteni."
Szlovákiából is támogatják a béruniót
Európai szinten összesen egymillió, Szlovákiából pedig közel tízezer aláírás összegyűjtése a cél ahhoz, hogy az Európai Bizottságnak tárgyalnia kelljen a bérunió ügyét. Szávayék tájékoztatása szerint a Jobbik felvidéki tagjai több szlovákiai civilszervezettel és szakszervezettel is tárgyalni fognak.
Az EB kedvező döntésével az unió egész területén gyűjthetők az aláírások. Tervezik a nyugati közvélemény megszólítását, esetleg aktivizálását? Ha igen, milyen módon? Vannak esetleg olyan szervezetek, politikai pártok, melyek nyitottak a koncepcióra és tevékenyen segítenék az ottani aláírásgyűjtést?
Igen, nagyon remélem, hogy a nyugat-európai közvéleményt is mozgósítani tudjuk majd. A bérek ügye nem csak kelet-európai kérdés, ha Magyarországon, Lengyelországban vagy Romániában nem működik jól a bérezés, azt egész Európa, és az EU, mint politikai képződmény is megszenvedi.
"Én kezdeményezőként egyértelműen azt támogatom, hogy juttassuk el az üzenetünket olyan tagállamokba, mint Franciaország, Németország vagy Hollandia."
Ha az ott élő embereket ugyan nem is érintik annyira a bérkülönbségek, mint minket, meg fogják érteni a kezdeményezésünk alapjául szolgáló társadalmi üzenetet.
Mit üzenne a kezdeményezésben érintett országok állampolgárainak, illetve a nyugati közvéleménynek a bérunióval kapcsolatban?
A mondanivalóm egyszerű:
"Ha az Európai Unió polgáraiként azt tapasztaljuk, hogy a jelenlegi törvények és szabályozások nem segítik elő Európa gazdasági egységét, jogunkban áll, sőt kötelességünk kiharcolni a társadalmi változást."
Az Európai Unió számára sorsfordító pillanathoz értünk.
"A mi felelősségünk, hogy minden szükséges dolgot megtegyünk azért, hogy ez a fordulat egy fenntarthatóbb jövőt eredményezzen."
Egy olyan jövőt, melyben a fiatalok nem kényszerülnek elhagyni a hazájukat jobb fizetések reményében; ahol az anyák és az apák a gyermekeik mellett maradhatnak, láthatják őket felnőni ahelyett, hogy több száz kilométerre tőlük dolgoznának. Őszintén hiszem, hogy ezt csak úgy valósíthatjuk meg, ha együttműködünk.
Nekünk, kelet-európai embereknek szembe kell néznünk az igazsággal:
"Lehet, hogy a közös múltunk ellenségeskedéssel és konfliktusokkal terhelt, de tapasztalataink is közösek, épp itt az ideje, hogy közös identitásunk legyen, hogy határozottan és közösen hallassuk a hangunkat."
Ennek pedig nincs jobb módja, mint hogy közvetlenül oldjuk meg azokat a társadalmi problémákat, melyek mindannyiunkat érintenek; ennek kulcsa pedig a gazdasági javak bérezésen keresztül történő újraelosztása.
"Kötelességünk hidakat építeni és felismerni a közös gondjainkat, amik csak közösen gyűrhetők le"
Mindenek előtt, hogy kerül egy román külpolitikai elemző egy magyar párt szervezésében megvalósuló projektbe? Ez eléggé szokatlan felállás.Nagyjából másfél éve találkoztam Vona Gáborral, Gyöngyösi Mártonnal és Szávay Istvánnal, mert fontosnak tartom a román-magyar bilaterális kapcsolatokat és objektív képet szerettem volna kapni a Jobbikról, amit kifejezetten rossz fényben tüntetnek fel a román médiában.