A túra történetében eddig rendhagyónak számító rendezvényen körülbelül 80-100 fő gyűlt össze a II. kerületi Templom utcánál, a Sarlós Boldogasszony katolikus templom mellett található világháborús emlékműnél. A megemlékezés a Hiszekegy közös elszavalásával, majd Horthy Miklós kormányzó emléke előtt való, egy perces néma főhajtással kezdődött.
Az emelkedett hangulatot Szabó Kata versszavalása és Vári Kovács Péter megható, zenés betétei biztosították.
Elsőként Dr. Botlik József történész szólalt föl, aki nyitó mondataiban fontosnak tartotta leszögezni, hogy a kitörés megítélése is áldozatul esett annak a történelemszemléletnek, mely az elmúlt 20-25 évet uralta, és ami nem a magyar érdekek szerint szemléli múltunkat.
Előadásában röviden vázolta az ostrom és a kitörés előzményeit, egészen az 1944 második felében kialakult helyzettől, a végső mozzanatokig. Megjegyezte, a kitörési kísérlet végül mészárlásba torkollt, és a szovjet győzelmet ő nem tekinti felszabadulásnak. Ennek kapcsán rövid kitérőben kritizálta a rendszerváltást, s annak eredményeit, mely hangos tetszésnyilvánítást váltott ki a hallgatóságból.
„Tisztelnünk, ápolnunk kell a kitörésben részt vett magyar és német katonák, hősi halottak emlékét” – fogalmazott, de hozzátette, az örök nyughelyükön már nem számít milyen nemzetiségűek voltak a hősök, így a másik oldal elesettjeinek is jár a végső tisztesség és a tisztelet.
Ezt követően Novák Előd, a Jobbik alelnöke lendületes beszédben foglalata össze a kitörésre való emlékezés jelentőségét, és az emlékezés jogáért folytatott harc eredményeit. Szavai szerint ugyanahhoz a közgondolkodás-formáló módszerhez kell folyamodni a hősök áldozatvállalásának elismertetése kapcsán, ami sikerre vitte a Trianon-megemlékezések köztudatba való bekerülését, és kikényszerítette a hivatalos emléknap törvénybe iktatását. Kiemelte, lehet, hogy valakik ezért fasiszta, vagy náci bélyeget sütnek a megemlékezőkre, de emiatt nem szabad meghátrálni, hisz ezt az országvesztés feszegetése kapcsán is megtették, és nem értek vele célt.
Megjegyezte, a szomorú évforduló kapcsán a Jobbiknak antikommunista, aktuálpolitikai követelései is vannak:
– Az ügynökmúlt titkosításának feloldása
– A volt kommunista vezetők közéletből való kizárása, és példás felelősségre vonása
– A kommunista luxusnyugdíjak megvonása
Emlékeztetett továbbá, hogy amíg a Szabadság téren áll a szovjet emlékmű, és mai napig „mindannyiunk nevében” élteti a Vörös Hadsereg dicsőségét, addig a hősök áldozata nem érte el célját. A kitörés hősei nem ilyen Európáért áldozták életüket, hanem egy olyanért, ami a Nemzetek Európája kéne, hogy legyen - mondta.
Kitért a mai magyar hadsereg aggasztó állapotára, ugyanakkor reménykeltőnek nevezte, hogy egyre többen vállalkoznak önként a haza védelmére, és bízik benne, hogy jövőre már egyenruhában mondhat beszédet ugyanitt.
A megemlékezés a Szózat és a Székely himnusz eléneklésével zárult, majd a szónokok megkoszorúzták a templom oldalán található emléktáblát. Ezután a résztvevők Szanyó Miklós óbudai Jobbik-elnök vezetésével nekivágtak a 12 kilométeres távnak. A tömegben több jobbikos politikus, köztük Z. Kárpát Dániel és Szávay István alelnökök, Stummer János budapesti regionális igazgató és Czeglédi János budapesti választmányi elnök is feltűnt.