Belgium az Európai Uniós intézményeitől teljesen függetlenül, szuverén államként maga orvosolta, hogy a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett Nemzeti Konzervativizmus Konferenciát ne lehessen betiltani, miután a bíróság megsemmisítette a rendezvénynek otthont adó település polgármesterének betiltó határozatát. Maga a belga miniszterelnök is bírálta az esemény bezárását. Egy közösségi fórumon közreadott véleménye szerint, „az önkormányzati autonómia demokráciánk egyik sarokköve, de soha nem írhatja felül a belga alkotmányt, amely 1830 óta garantálja a szólás és a békés gyülekezés szabadságát. A politikai gyűlések betiltása alkotmányellenes. Pont”– fogalmazott Alexander De Croo.

Általuk libsinek nevezett vergődésbe kezdett hirtelen a Fidesz-frakció

A konferencia ellehetetlenítése miatt az MCC brüsszeli irodája bírósághoz, és egy Magyarországon általában lenézett ügyekkel foglalkozó, emberi jogi szervezethez fordult. Belgium legfelsőbb közigazgatási bírósága arról döntött, hogy nem tiltható be a brüsszeli konferencia, mert a belga alkotmány 26. cikke mindenkinek biztosítja a békés gyülekezés jogát. Indoklása szerint egy kockázatértékelő testület szerint ugyan kisebb veszélyt jelent a rendezvény, de a bíróság szerint a polgármesternek a közbiztonság megerősítésével kellett volna reagálnia, nem egy magánrendezvény betiltásával.

A hatóságoknak legalább meg kellett volna próbálniuk megvédeni az alkotmányos gyülekezési jogukat gyakorló embereket

– közölte álláspontját a szuverén bíróság, amelynek verdiktje után a konferenciát megtartották.

A szuverén belga állam szuverén intézményeinek a rendezvény megtartására sikeres megoldást hozó intézkedései ellenére a szuverenitását az Európai Uniótól féltő Fidesz azonban a szemében a globalizmust megtestesítő Európai Parlamenthez fordul, hogy annak elnöke nyilvánosan ítélje el a történteket. A Fidesz EP-képviselőcsoportja szerint ugyanis a történteket a jogállami megoldás ellenére nem lehet szó nélkül hagyni, mert a rendezvényt antidemokratikus úton több megközelítésből is próbálták ellehetetleníteni.

A Fidesz EP-képviselőcsoportja – kiegészülve más képviselőkkel is – levelet küldött Roberta Metsolához, az Európai Parlament elnökéhez. Ebben részletesen ismertetik, hogy hogyan próbálták totalitárius diktatúrákat idéző abszurd és elfogult politikai indokokkal betiltani a konferenciát. Szintén kiemelik, hogy a brüsszeli gyakorlat nemcsak, hogy méltatlan egy európai uniós tagállamhoz, de súlyosan megsértette a felszólalók gondolati és lelkiismereti szabadságát, a véleménynyilvánításhoz és tájékozódáshoz fűződő jogait, valamint a gyülekezési szabadságát, amelyeket az Európai Unió alapjogi chartája is garantál. „Tisztelettel felkérjük elnök asszonyt, hogy az Európai Parlament soron következő plenáris ülésén nyilvánosan ítélje el a történteket” – intézték kérésüket az EP elnökéhez a képviselők, tudva tudván, hogy a jogokat Belgium szuverén állami intézményei nem engedték csorbulni.

Azaz a rendezvényt megtartották, így kérdés hogy pontosan kit is kell elítelnie nyilatkozatában az EP vezetőjének? A brüsszeli polgármestert, akit saját országának miniszterelnöke is bírált, és egyébként az Európai Parlamentnek nem hatásköre polgármesterek tevékenységét vizsgálni? Vagy a belga államot, amelyik pont a rendezvény megtartása mellett tette le voksát?

(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök Yoram Hazony filozófussal, a jeruzsálemi Herzl Intézet vezetőjével folytatott pódiumbeszélgetésén a Nemzeti Konzervatívizmus Konferencián (NatCon) Brüsszelben a rendezvény második napján, 2024. április 17-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)