„Repülő nemzet leszünk...” címmel nyílt még tavaly novemberben kiállítás az egri várban. A maga nemében páratlan tárlat a Magyar Királyi Honvéd Légierő relikviáit mutatja be a trianoni békediktátumtól egészen a háború végéig.
Az egri kiállítás az egykori hősként ünnepelt magyar pilótáknak és repülősöknek állít emléket. Többek között olyan páratlan ritkaságok kerültek a vitrinekbe, mint Horthy Miklós kormányzó, 1942-ben hősi halált halt fiának, Horthy Istvánnak hagyatéka. Megtekinthető több szarvasbőr kesztyűje, dísztőre, sapkája személyes használati tárgyai. Külön érdekesség az esküvői meghívója.
A tárlat ezért is érdekes, mert a légierő egy viszonylag kicsi és elit fegyvernem volt. Így érthető módon az egykori repülősök felszereléseiből nem sok maradt fent az utókornak.
Lelőni, amennyit csak lehet
A Magyar Királyi Honvéd Légierő legismertebb alakulat a 101. "Puma" Honi Légvédelmi Vadászrepülő osztály majd ezred volt. 1944 áprilisától a magyar vadászpilóták a sokszoros túlerő ellenére is helyt álltak, akár az életüket is feláldozva óvták hazánk légterét.
A legsúlyosabb harcokat 1944 nyarán és kora őszén vívták a magyarországi célpontokat támadó amerikai 15. légi hadsereg bombázó és vadászkötelékeivel. Az olaszországi támaszpontokról felszálló, mind technikai, mind számbeli fölényben lévő fehér csillagos nehézbombázók elsősorban olajfinomítókat, ipari célpontokat, illetve pályaudvarokat és közlekedési csomópontokat támadtak. Többek között Budapestet, Debrecent és Győrt sújtó bombatámadásokban sok ezer civil is életét veszítette.
A hazájuk védelmében rendkívül elszántan harcoló magyar vadászrepülők, ember feletti teljesítményt nyújtva összesen 64 db amerikai négymotoros bombázót és 47 egy- és kétmotoros vadászgépet lőttek le. Mindeközben azonban maguk is súlyos veszteségeket szenvedtek. Hősi halált halt 30 pilóta és megsemmisült 78 repülőgép. Harci kedvüket jól mutatja, hogy a nagyobb létszámban, jobb kiképzéssel és technikával bevetett Luftwaffe erők csupán 53 négymotoros gépet lőttek le a Magyarország feletti légiharcokban.
A szovjetekkel is megütköztek
1944 őszén a front elérte Magyarországot, így a szovjet gépek jelentették a nagyobb fenyegetést. A szovjet légierőt elsősorban a szárazföldi hadműveletek támogatására alkalmazták, ezért a vörös csillagos gépek kisebb kötelékekben kerültek bevetésre, emiatt az ellenük folytatott közdelem eredményesebb volt. A harcok során megközelítőleg 300 szovjet gépet lőttek le.
Az egykori magyar repülősök többsége a szövetséges csapatoknak adta meg magát 1945 májusának első napjaiban. Szabadulásuk után sokan közülük új hazát kerestek. Azokra, akik visszatértek Magyarországra számkivetettség és megaláztatás, rosszabb esetben börtönévek vagy bitófa várt.
A Magyar Királyi Honvéd Légierő legeredményesebb vadászpilótája Szentgyörgyi Dezső volt. A háború végéig összesen 29 légi győzelmet aratott. Később a MALÉV-nál szolgált mint pilóta, 1971-ben egy repülő-szerencsétlenségben vesztette életét Koppenhága mellett.