Amikor a földesurak nagytestű ragadozókként úszkálnak

Legutóbbi cikkünkben azt mutattuk be a királyi birtok, Fejér megye példáján, hogy nem volt igaz a kormányzati kommunikáció: a családi gazdálkodók földhöz juttatása helyett sokkal inkább a birtokkoncentráció érvényesült. Most Ángyán József professzor földjelentésén keresztül azt nézzük meg, hogyan lehetett ebből hasznot húzni az új és régi-új földesuraknak. Mielőtt tovább olvasnak, azt is tudnunk kell, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy itt nagytestű ragadozók úszkálnak a vízben.

Ahogy azt már az előző cikkünkből megtudhattuk, az Orbán-kormány által meghirdetett földprivatizáció három hulláma során (a Földet a gazdáknak! Program 2015. november 15. és 2016. július 31. közötti időszakáról beszélünk) Fejér megyében 682 darab (db) 3 hektárnál (ha) nagyobb birtoktestet értékesítettek, és 28.794 hektár esetében volt sikeres a licit. Azt is tudjuk már, hogy mindössze 81 db 100 ha-nál nagyobb birtoktestet adtak el, ami a megyei mennyiség mindössze 9,8 százaléka, viszont az összterület 38 százaléka (több mint 13 ezer hektár).

Meglepőnek tűnhet, de az elkelt 682 birtoktestet 310 árverező vásárolta meg. Az ábránkból látszódik, hogy mindössze 45 "földműves" vásárolt 200 hektárnál nagyobb birtokot, megszerezve ezzel a földek 43 százalékát.

 

A keveseknek természetesen a zsebükbe kellett nyúlniuk. Bár darabszámra a legtöbb birtoktest 20 millió forint alatt kelt el, azonban a hektárokat számlálva azt vehetjük észre, hogy majd' 60 százalékuk 100 millió feletti kikiáltási áron talált új gazdára.

A legnagyobb egyben elárverezett blokk (Polgárdi, 0298 hrsz., 298,4 ha területű, 25,4 AK/ha földértékű, az Enyingi Agrár Zrt. által 2029-ig, 914 Ft/AK/év díjért bérelt szántó+rét) kikiáltási ára 444 mFt volt, amelyért egyedüliként, a kikiáltási árral azonos nyertes árajánlatot Szekeres Lajos, helybeli lakos, önkormányzati képviselő, alpolgármester tette.

 

A megyei árveréseken elkelt és 310 nyertes árverező által megszerzett 682 db birtoktest 75 település közigazgatási területén helyezkedik el, azonban csupán 201 db-ot – 29,5 százalékot – tudtak helyi lakosok megszerezni. Ezek is az átlagnál kisebb birtoktestek voltak, így nem meglepő, hogy a 28.794 ha elkelt állami földterületből, arányait tekintve még kisebb, csupán 7.363 ha (25,6 százalék) jutott helyieknek.

Ezt hívja a szakirodalom földrablásnak (land grabbing), ami nemcsak a gyarmatokon mehet végbe. Ahogy arra Ángyán József figyelmeztet: ezek a települések semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok; közvetett: munkahely, vásárlóerő növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állam által értékesített földeken folytatott termelésből vagy azok bérbeadásából származó jövedelemből, az a nyertes településekre vándorol.

Ha hiszik, ha nem, a földárveréseken érintett 75 Fejér megyei település közül 31 településen egyáltalán nem volt helybeli nyertes árverező.

 

Ezek után talán nem lepődnek meg azon sem, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) honlapján közzétett, hivatalos lakhely-adatok alapján – a legnagyobb területet Fejér megyéből budapestiek szerezték meg. A Top10 település lakói elvitték a földek több mint 55 százalékát, a maradék 74 település 45 százalékon osztozott. Sőt, a területek háromnegyedének bérleti jogát megszerző nyertes pályázók mindössze 19 településről kerülnek ki.

 

Mindez már csak azért is érdekes, mert a vonatkozó kormányhatározatban 20 kilométer távolság van rögzítve - csak így számíthat helyben élő gazdának. Ezzel szemben a budapestiek esetében - akik olykor panellakásból, máskor villából indulnak földet művelni - ez a távolság 46 és 118 kilométer közé esik.

Szintén nem kerül óriásplakátra, de a Fejér megyében elárverezett 28.794 hektár állami földterületből 9.162 hektárt (31,8 százalékot) a birtoktesttől 20 km-nél nagyobb – átlagosan 48,3 km, de akár 100 km-t is elérő vagy azt meghaladó – távolságban lakó, 69 nyertes licitáló – az összes (310 fő) sikeresen árverező 22,3 százaléka – szerezte meg.

Láthattuk már azt is, hogy Felcsút a harmadik a vonatkozó listán. Ebben az esetben se képzeljünk magunk elé földosztást: a település nyertes pályázói mindössze két családból (Mészáros Lőrinc és Flier János, valamint közvetlen családtagjaik) kerültek ki: együttesen 43 db birtoktestre tett nyertes ajánlataikkal megszereztek közel 2.000 hektárnyi állami földterület tulajdonjogát, ami a megyében eddig elárverezett területeknek 6,8 százaléka.

S bár több nagytestű ragadozó is úszkál erre, maradjunk meg a jó Mészáros Lőrincnél, aki például volt akkora gavallér, hogy cégein keresztül kifizette az Orbán-rokonok tartozásait.

A felcsúti polgármester, korábbi gázszerelő tulajdonában álló cégek (Agrosystem Zrt., Búzakalász 66 Felcsút Mg. Kft.) 2051-ig, illetve 2032-ig bérelt területei a meghirdetett területek közel 6 százalékát, az elárverezett területeknek pedig több mint 4 százalékát adták. (Az Agrosystem múltja régebbi: az még az első Orbán-kormány által privatizált állami gazdaság, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságnak a jogutóda. Érdekességképpen: 2001-es privatizálásakor Flier János – Orbán másik gyerekkori jó barátja és helyi információk szerint birtokai művelője – is igazgatósági tagja volt). Mészáros és családja az állami földárveréseken a második legtöbb, 31 db birtoktest tulajdonjogához jutott, és a megyében elárverezett állami földterületekből is a második legtöbbet, 1.545 hektárt, 5,4 százalékot ők szereztek meg, 27 db biroktest esetében licitálás nélkül, kikiáltási áron, azaz versenytársuk az árveréseken nem akadt. A Búzakalász 66 Kft. által bérelt, Alcsútdoboz területén fekvő, 801 ha összterületű, 15 db birtoktest továbbá 1 db, Óbarok területén fekvő, 66 ha-os birtoktest, valamint Etyeken, az Agrosystem Zrt. által 2051-ig bérelt területek közül további 14 db, 666 ha összterületű birtoktest tulajdonjogát szerezték meg. Jellemző módon a két cégük által bérelt területekből csak ők tudtak vásárolni, más vevő a földjeikre nem akadt, azaz a cégeik által bérelt, elárverezett területeik 100 százaléka az ő tulajdonukba került.

 

S a lényeg: a nyertes árverezők felső egyharmada, 105 fő juthatott 100 hektárnál nagyobb állami földterület tulajdonjogához. Viszont az általuk elnyert 344 db birtoktest összterülete 21.331 hektár, ami a megyében elárverezett összes – 28.794 hektár földterületek háromnegyedét teszi ki. S hogy ezek mekkora erőt képviselnek ezek az emberek, itt egy adat: fejenként átlagosan 296,2 millió forintért licitáltak.

Fejér megyében hagyományosan több komoly, nemzetgazdaságot is befolyásolni képes "földműves" verte már le a cöveket, amelyek sokkal nagyobbak Mészárosnál (legalábbis egyelőre), és persze földjeik érintetlenek maradtak most is. Ángyán professzor kigyűjtötte az ország legnagyobb földbáróinak listáit, azokét akik az elmúlt években a legtöbbet profitáltak a különböző földalapú támogatásokból.

 

"Ha a „mi kutyánk kölyke” státust sikerül megszereznie, akkor az állam minden eszközével, törvényeivel, költségvetésével, intézményeivel kiszolgálja és segíti ezt a zsákmányszerzést. Az állam segítségével, annak „stratégiai partnereként” válhat a támogatások és az erőforrások monopolhelyzetű fő megszerzőjévé, gazdaságai akár kivételezett mintagazdaságokká, melyek maguk alá gyűrhetik, integrálhatják az élelmiszergazdaság teljes vertikumát (lásd pl. Csányi Sándor agrárérdekeltségeit, a Bonafarm-csoportot), kiszívva, elvonva a vidéktől és a helyi közösségektől annak teljes hasznát. Amíg ezt a státust fenn tudja tartani, addig e kivételezett helyzete érinthetetlen, vele szemben a gazdálkodó családok, helyi közösségek kérései nem érik el a döntéshozók ingerküszöbét"

- mutatta be Magyarország 2017-es helyzetét a korábbi államtitkár.